Bő másfél hónapja még Liz Truss párt- és miniszterelnökké választását ünnepelték a brit konzervatívok:
Tegnap pedig már Rishi Sunakot ölelgették nagy lelkesen:
A Konzervatív Párt vezérének lenni nem éppen nyugdíjas állás: a párt alsóházi képviselői az elmúlt hat évben három vezérüket is megbuktatták. Theresa Maytől a Brexit-megállapodás, Boris Johnsontól partizós és egyéb botrányai miatt vonták meg a bizalmat 3-3 év után, Liz Trusst pedig röpke 45 nap alatt állították félre, miután adócsökkentési csomagjától a piacok padlót fogtak, a szigetország pedig kis híján bedőlt.
A Mission Impossible most egy olyan személyre hárul, aki már nyáron, Boris Johnson kipenderítése után szeretett volna főnök lenni, de akkor még alulmaradt Liz Truss-szal szemben.
Ha úgy tetszik, a toryk Sunak személyében egy pótmegoldást húztak elő a kalapból, és tőle várják, hogy átvezesse az Egyesült Királyságot a mostani viharos korszakon.
De ki az a Rishi Sunak? Honnan jött, mit tett le eddig az asztalra, és mi várható tőle?
Modern Britannia
Sunak 1980-ban született a dél-angliai Southamptonban, apja háziorvos, anyja gyógyszerész volt. Szülei indiai származásúak és – ahogy ő is – hindu vallásúak, az akkori brit afrikai gyarmatokon, Kenyában és Tanganyikában (ma Tanzánia része) látták meg a napvilágot, és a 60-as években vándoroltak be a szigetországba.
Tanulmányait, saját bevallása szerint szülei áldozathozatalának köszönhetően, brit elitiskolákban – Winchester College, oxfordi Lincoln College – végezhette, filozófiát, politológiát és közgazdaságtant hallgatott. Később MBA-fokozatot szerzett a nem kevésbé neves amerikai Stanford Egyetemen, ahol Fulbright-ösztöndíjas volt.
Mint a New York Times megjegyzi, „a multikulturális és modernebb Nagy-Britannia egyik példajaként” tekintettek rá.
Kezdetben bankárként épített karriert: a Goldman Sachs amerikai óriásbanknál volt elemző, majd különböző befektetési alapoknál dolgozott, Londontól Kaliforniáig. Részt vett egy nagy befektetési cég megalapításában, együttműködött Szilícium-völgyi és Bangalore-i cégekkel, és, mint bemutatkozásában írja, az így szerzett tapasztalatokat használta fel később a brit cégek és start upok támogatására.
Kaliforniában ismerte meg feleségét, az indiai Akshata Murtyt, az indiai Bill Gates-ként is emlegetett multimilliárdos üzletember és Infosys-alapító Narayana Murthy lányát. 2009-ben keltek egybe Akshata szülővárosában, Bengaluruban, a kétnapos lakodalmon ezer ember ünnepelt. Két lányuk született, Krishna és Anoushka.
Villámgyors karrier
A nagypolitikába 2015-ben szállt be, amikor toryként beválasztották a parlament alsóházába Richmond képviseletében, egy hagyományosan konzervatív körzetben.
2016-ban a Brexit mellett voksolt, 2019-ben a szintén Brexit-párti Boris Johnsont támogatta a pártbeli elnökválasztáson. Johnson 2020-ban pénzügyminiszterré nevezte ki.
Sajtóhírek szerint idén nyáron ugyanakkor Sunak indította azt a támadást, amely szerepet játszott Johnson lemondásában. Elsőre ugyan alulmaradt Truss-szal szemben, másodjára viszont ő lett a befutó: mától ő az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
A mindössze 42 éves Sunak politikai karrierje tehát villámgyorsan ívelt felfele: hét év alatt lett parlamenti képviselőből miniszterelnök – a Guardian szerint ilyen gyors egyetlen más modernkori brit kormányfő sem volt.
Sunak egyelőre sikeres és – ahogy arra utaltunk – gazdag is.
Bankár múltja mellett azért is az, mert India egyik leggazdagabb családjába nősült be. Az ő és felesége ingatlanjainak együttes értéke több mint 15 millió font, együttes vagyonukat 730 millió fontra becsülik, amivel a Sunday Times leggazdagabb britekről készített listáján a 222. helyet foglalják el.
Aligha meglepő, hogy szereti a luxust: idén nyáron például egy 3500 fontos (1,66 millió forint) öltönyben és egy 490 fontos (232 ezer forint) Prada cipőben kapták lencsevégre. Fiatalkorában egy interjúban azt mondta, hogy arisztokrata, felső- és munkásosztálybeli barátai vannak – aztán rögtön korrigált: munkásosztálybeliek nincsenek.
Nem vetett jó fényt a családra, hogy idén áprilisban kiderült: felesége nem adózott az Egyesült Királyságban nemzetközi bevételei után, amivel becslések szerint 20 millió font adó megfizetését kerülte ki. Ezzel ugyan nem sértett törvényt (30 ezer fontért lehet ilyen státust választani), a közvélemény nyomására és férje védelmében ugyanakkor végül bejelentette, hogy a jövőben megfizeti ezt az adót.
De mit fog csinálni?
Ami Sunak szakmai teljesítményét illeti, elemzők előnyére írják például, hogy a Covid-válság alatt pénzügyminiszterként számos mentőcsomagot nyújtott a cégek és a háztartások számára. Ezek az intézkedések kompetenciájával együtt akkor népszerűvé tették.
A YouGov közvéleménykutató szerint Sunakot ma már szinte mindenki ismeri, ugyanakkor kétszer annyian nem kedvelik (51 százalék), mint ahányan igen (25 százalék).
Ennél még Boris Johnson is jobb mutatókkal bír (51 vs. 26 százalék).
Ráadásul ténykedését nem csak felesége adóelkerülése árnyékolta be. Kiderült az is, hogy külügyminiszteri kinevezése után is megtartotta az amerikai tartózkodásra és munkavégzésre jogosító Zöld Kártyát. És büntetést kapott azért, mert – a Covid ellenes szabályokat megsértve – megjelent Johnson születésnapi partiján a Downing Streeten.
Mi várható tőle? Mai beköszönő beszédében figyelmeztetett:
„nehéz döntések” jönnek – ezt a megszorításokra készülő politikusok szokták mondani. A gazdasági stabilitásra és bizalomra koncentrál majd, az adósságokat nem fogja a jövő generációkra hagyni.
Szerinte azért választották meg, hogy helyrehozza az elődje hibáit.
A piacok örömmel fogadták érkezését, a britek pozitív értékítéletében viszont már nem vagyunk ennyire biztosak, főleg akkor nem, ha valóban megszorítások jönnek. A slágerbeli siker-pénz-csillogás hármasból utóbbi kettőt megtarthatja, a siker viszont mostantól nehéz ügy lesz.
Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.
Paks és Keszthely is billeg éjfél előtt. 
