|
| Ennyi volt? Angela Merkel egy delegációra várva Berlinben a mai napon. EPA/HAYOUNG JEON |
„A Brüsszelben uralkodó pártok történelmi ütést kaptak. (...) Az úgynevezett jobbosok (valószínűleg az AfD-re gondolt - a szerk.) és Zöldek tíz százalékot erősödtek, úgyhogy üdvözletünket küldjük Merkelnek” – ezzel a meglehetősen gúnyos üzenettel kommentálta Matteo Salvini olasz belügyminiszter Angela Merkel a hesseni választási kudarc után tett bejelentését, miszerint nem indul újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki posztjáért, csak 2021-ig kíván kancellár maradni, utána pedig visszavonul a politikától.
A menekültpolitikába bukott bele?
A Spiegel szerint a migrációellenes politikusok Merkel fokozatos búcsúját annak igazolásaként értékelhetik, hogy nekik volt igazuk menekültügyben. A német baloldali lap Salvini mellett név szerint említi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. Ezzel arra utal, hogy míg Angela Merkel a befogadó migrációs politika híve – mégha szigorított is álláspontján az elmúlt években –, addig Orbán és populistának nevezett társai teljes mértékben elutasítják a bevándorlást.
A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild szerint Merkel sok millió embert fordított maga ellen menekültpolitikájával, és nem tudta "hatástalanítani a düh, a csalódottság, az aggodalom és a lecsúszástól való félelem robbanásveszélyes elegyét". Emiatt "tömegesen vándoroltak át az AfD-hez (Alternatíva Németországért) a CDU-szavazók, akik valójában a politikai középhez tartoznak".
A Bild úgy véli, hogy Merkel ezt "későn, de remélhetőleg nem túl későn ismerte fel". Döntése megnyitja az utat az "utódlás" felé, amivel "azt jelzi a választóknak, hogy nem kell ellenem és a néppártok ellen tiltakoznotok a választóurnánál".
A Zöldek is erősödtek
Más elemzők szerint ugyanakkor korántsem egyértelmű, hogy a menekültpolitika az oka a CDU/CSU szövetség zuhanásának és Merkel búcsújának. Hessenben ugyanis a CDU-tól elsősorban nem az AfD-hez, hanem a Zöldekhez pártoltak át a szavazók, márpedig utóbbi párt kifejezetten bevándorlóbarát politikát képvisel – hívja fel a figyelmet a brit Daily Telegraph.
Az mindenesetre aligha kétséges, hogy a német társadalom polarizálódik: miközben a centrumpártok zuhanórepülésben vannak, a hozzájuk képest radikális erők mindkét oldalon erősödnek (AfD, Zöldek). Utóbbiak például csaknem megduplázták támogatottságukat a legutóbbi két tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben.
Csak idő kérdése, mikor bukik a nagykoalíció
Ebben persze vastagon benne van az is, hogy az embereknek elegük van az állandó nagykoalíciós civakodásból – ezt ma már a kormánypártok is belátják. Merkel tegnap maga is elismerte, hogy a szövetségi kormány "elfogadhatatlan képet mutat magáról". Andrea Nahles, a koalíciós partner szociáldemokraták vezetője szintén úgy fogalmazott, hogy a kabinet "elfogadhatatlan állapotban" van.
Mindezek után aligha lenne meglepő, hogy a ma már csak a futottak még kategóriába tartozó szocdemek idő előtt felrúgnák a koalíciót, hogy mentsék, ami még menthető. A CDU/CSU szintén elfordulhat az SPD-től, azaz a mostani kabinet napjai meg vannak számlálva.
A Zöldek is kormányra kerülhetnek
A Süddeutsche Zeitung szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a CDU/CSU végül a Zöldekkel és a liberális FDP-vel lép majd szövetségre - a pártszínek alapján ez lenne az úgynevezett Jamaika-koalíció. Bár ilyen kabinetre még nem volt példa, a jobboldali pártszövetség a liberálisokkal már alkotott közös kormányt 2009 és 2013 között szövetségi szinten, a CDU pedig tartományi szinten (például Hessenben) már kormányzott együtt a Zöldekkel is.
A londoni Capital Economics gazdasági elemzőintézet szintén úgy véli, hogy megnőtt a kormánykoalíció összeomlásának a kockázata. Az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye pedig 70 százalékra teszi annak esélyét, hogy Merkel már jövőre lemond kancellári tisztségéről.
Elemzésük szerint "annak lenne igazán értelme", ha még a májusi európai parlamenti választások előtt távozna, mert a CDU ezzel friss lendületet kaphatna.
Az euróövezet lehet a vesztes
Merkel bejelentése a piacokat mindenesetre nem rázta meg, a reakciók meglehetősen mérsékeltek voltak. A német gazdaság annyira stabil lábakon áll, hogy valószínűleg egy esetleges kormányválság sem zavarna sok vizet. (Anno a kormányalakítási tárgyalások elhúzódása sem dobta meg a német állampapírok kamatait.)
A Capital Economics szerint a kancellár távozását inkább az euróövezet szenvedheti meg, hiszen – tekintettel az olaszországi helyzetre – most nagyobb szüksége lenne arra, hogy "biztos kezekben legyen", mint eddig bármikor.
Ha az olasz költségvetésről szóló vita az EU-val elhúzódik, akkor fennáll a kockázat, hogy az olaszországi bizonytalanság járványszerűen átterjed más piacokra is.
A Mol nagyobb nyereséggel zárta a 2025-ös év első negyedévét, mint a 2024-est. 
