A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg.
A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>
A KSH minden évben közzéteszi az egészségügyi kiadások alakulását. A hivatal legutóbb tavaly októberben frissítette a hazai egészségügy finanszírozását alrendszerenként vizsgáló adatsort a 2017-es számokkal. Érdemes egy kicsit elidőzni a költések szintjén, még inkább azok megoszlásán.
1000 milliárdot költenek a háztartások
Anélkül, hogy belemennénk abba a vitába, hogy a hazai GDP arányában sok vagy kevés az egészségügyi ráfordítás – 2017-ben 6,8, 2018-ban 6,6 százalék volt –, az első pillanatban is szembetűnő, hogy a kiadásokon belül magas a magánráfordítások aránya, és különösen a háztartások költése, az úgynevezett out of pocket kiadás. 2017-ben a közel 2639 milliárd forintos egészségügyi költésből 810 milliárdot – a kiadások 30 százalékát – fizettük magunk. Ezen belül több mint 709 milliárdot költöttünk zsebből – nem hálapénzként! –, és alig 100 milliárdot önkéntes intézményrendszeren – önkéntes pénztárakon, biztosítókon – keresztül. Ráadásul, míg a gazdaságot fehérítő, a költéseket racionalizálni képes intézményi alrendszer szerepe a teljes kiadási volumenben csökkent 2015 és 2017 között, ugyanezen időszakban a háztartások által a rendszerbe nyomott összeg nyolc százalékkal nőtt. Idén pedig a Primus Egyesület már 1000 milliárdos költésről beszél.
De az sem mindegy, hogy mire költünk egyre többet a kötelező járulékokon felül. A KSH-tábla szerint zsebből pótoljuk például az állami gyógyszerkiadások csökkenését, így 2017-ben – erre korábban nem volt példa – a háztartások ráfordítása meghaladta a kormányzatét: előbbi 339,5 milliárd, utóbbi 338,2 milliárd forint volt. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a megelőzés viszont nem prioritás a lakossági költésekben. A háztartások prevenciós célú kiadásai a 2015-ös 4,5 milliárd forintról 2017-ben 1,5 milliárdra estek vissza, nőttek viszont a járóbeteg-ellátásra fordított összegek 228,6 milliárdról 234,4 milliárdra, és közel duplájára, 8,7 milliárdról 16,2 milliárdra ugrott ebben az időszakban az úgynevezett kiegészítő szolgáltatásra (labor, diagnosztika, betegszállítás) kiadott pénz.
Ha gyors megoldás kell
Akkor nyúlunk tehát a zsebünkbe, ha baj van, gyors megoldásra van szükségünk, és nem akarunk az állami ellátás útvesztőjében eltévedni. A nagy átlag kényszerből fordul a magán felé, csak egy szűk réteg esetében van szó egészségtudatosságról vagy prémiumellátásra való igényről.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
