|
| Putyin orosz és Erdogan török elnök |
Putyin és Erdogan ma találkoznak Moszkvában, hogy megvitassák a szíriai helyzetet. Trump december végi bejelentése, hogy kivonja az amerikai csapatokat Szíriából, új helyzetet teremtett és Moszkva, valamint Ankara mellett hamarosan Teherán is csatlakozik az ország jövőjéről folyó megbeszélésekhez. A szíriai kurdok az elmúlt hetekben azért lobbiztak az orosz kormánynál, hogy akadályozza meg az újabb török támadást csapataik (YPG) ellen.
Az oroszoknak elege van a háborúból
A kurdok ezzel nyitott ajtót döngetnek. A háború sok pénzbe kerül és az orosz közvéleménynek egyre inkább elege van az elhúzódó hadjáratból. Márpedig a legfrissebb felmérés szerint az oroszok 53 százaléka a romló gazdasági viszonyok miatt elzavarná a Medvegyev-kormányt. Putyin a szíve szerint akár már holnap lezárná a konfliktust: azt akarja, hogy a szír kormány vegye vissza Kelet-Szíria ellenőrzését és semmiképpen nem akar újabb török beavatkozást az ottani kurdok ellen.
Ankara döbbenten értesült arról, hogy múlt pénteken a szíriai orosz főhadiszállás katonai rendészeket küldött Manbidzs városába – még mielőtt az amerikai csapatok egyáltalán megkezdték volna hadifelszereléseik kivonását. De valójában Erdogant és csapatát egy jóval nagyobb ügy nyugtalanítja: mégpedig az, hogy befuccsolni látszik az a neo-ottomán játszma az arab világban, amelyet pedig évekkel ezelőtt olyan szépen kifundáltak Ankarában. Iszlamista hevületükben a törökök sokáig nem értették meg, hogy az arab világban bizony súlyos feszültségekkel terhelt az ottomán történelmi örökség.
Erdogan ellen dolgozik a politikai dinamika
|
| Káncz Csaba |
Bassár el-Aszad szír elnök márpedig a határán van annak, hogy hivatalosan is visszafogadja őt az Arab Liga, amely egyben az utolsó szöget ütné be a törökök elbaltázott Szíria-politikájába. Az elmúlt hetekben Szudán, az Egyesült Arab Emirátusok (UAE), Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Irak, Libanon és Tunézia is jelezték szándékukat, hogy normalizálni akarják diplomáciai kapcsolataikat Szíriával. Megfigyelők szerint hamarosan Szaúd-Arábia is kopogtatni fog Aszad ajtaján, és máris összeállhat egy olyan török-ellenes arab blokk, amely Ankarának a rémálmaiban sem fordult meg.
Erdogan iszlamista kormánya a 2011-es Arab Tavasz kitörése óta támogatta a Muszlim Testvériséget, óriási fejtörést okozva a szekuláris politikai erőknek Egyiptomban, Tunéziában, Jemenben és Szíriában. Sokatmondó, hogy Erdogan nyilvánosan a mai napig nem nyilatkozott a kapcsolatok normalizációjának szükségességéről a damaszkuszi vezetéssel. Pedig egy évtizede Ankara és Damaszkusz még közös kormányüléseket is tartott…
Mindennek tetejébe a hírek szerint egyre szorosabb kapcsolat alakul ki az Öböl-menti államok és Izrael között. Egy befolyásos közel-keleti újság szerint a múlt hónapban titokban találkoztak egyiptomi, szaúdi és UAE tisztviselők az izraeli hírszerzés vezetőjével, Josszi Cohen-nel. A találkozón állítólag megvitatták, hogyan fogadják vissza Aszadot az Arab Ligába és szorítsák vissza a török és iráni befolyást a régióban.
Káncz Csaba jegyzete
