Putyin belföldi megfélemlítő lépései az elnökválasztás előtt

Tavaly nyáron Moszkva módosította az "Információról, információs technológiákról és információvédelemről" szóló törvény. Az intézkedés megtiltja a kormányzati letiltások megkerülésének módjairól szóló információk terjesztését, és azok az oldalak, amelyeken ilyen információk jelennek meg, blokkolhatóak.

Sorra jönnek az intézkedések

A közelmúltban a kormányzati tisztviselők elkezdték megvitatni a SIM-kártyák forgalmának szigorítását célzó lehetőségeket. Egyes javaslatok szerint az orosz szolgáltatóknak csak azután kellene aktiválniuk a SIM-kártyákat, hogy a Belügyminisztérium ellenőrizte az előfizetők útlevéladatait.

A tavalyi év végén hozott egyéb hivatalos intézkedések rávilágítanak a Kreml azon tervére, hogy fokozza a belpolitikai elnyomást. A politikai foglyok száma rohamosan növekszik, és jelenleg közel 3000 embert számlál.

Független újságírók megjegyzik, hogy az orosz igazságügyi minisztérium és a Roszkomnadzor jelentős bírságokat szab ki "külföldi ügynököknek", és büntetőjogi vádakat gyárt ellenük. A hatályos orosz törvények szerint három adminisztratív szabálysértés elegendő ahhoz, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak "külföldi ügynöki kötelezettségeinek elmulasztása miatt".

Már lecsaptak a hatóságok

Az első büntetőeljárást ezen az alapon Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa Rádió / Szabadság Rádió tatár-baskír szolgálatának szerkesztője ellen indították, miután tavaly októberben letartóztatták. A törvénysértő külföldi ügynökök segítéséért való felelősségről szóló törvényt tavaly nyáron vezették be. A törvény büntethetővé tesz minden olyan (tudatos vagy tudattalan) cselekvést vagy tétlenséget, amely lehetővé teszi, hogy egy "külföldi ügynök" megszegje a rájuk vonatkozó korlátozásokat.

Emellett tavaly december 11-től kezdődően az ország elhagyásától eltiltott orosz állampolgároknak le kell adniuk útlevelüket. Az új intézkedés a sorkatonákra is vonatkozik.

Egyes orosz tisztviselők egyre inkább fenyegetésekhez folyamodtak azokkal az állampolgárokkal szemben, akik már elhagyták az országot. Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke például továbbra is azzal fenyegeti az országot elhagyott, és állítólag "a kijevi rezsim győzelmét akaró" oroszokat, hogy visszatérésük után "Magadan" vár rájuk - azaz száműzetés egy munkakolóniába. Volodin emellett támogatását fejezte ki "az országot lejáratva távozók" vagyonának elkobzása mellett.

Átlátszó propaganda

Más félhivatalos források továbbra is azt színlelik, hogy otthon minden rendben van, és hogy az orosz lakosság büszkén támogatja a háborús erőfeszítések. Az orosz kormányhoz kötődő "Nezygar" Telegram-csatorna örömmel jelenti, hogy "az orosz társadalom különleges katonai műveletre (SVO) és a kollektív Nyugattal szembeni ellenállásra épülő konszolidációjának lehetőségei nem merültek ki".

A Kremlhez hű kommentátorok viszont elhallgatják azt a fejleményt, hogy a Levada Központ felmérés szerint tavaly novemberben ismét nőtt a békés tárgyalásokat pártoló oroszok száma: a válaszadók 57 százaléka támogatja a béketárgyalásokat, míg 36 százalék a háború folytatását.

A háború befejezését ellenzők aránya - még akkor is, ha Vlagyimir Putyin maga dönt a háború befejezéséről - 19 százalékra csökkent.

Lopakodó megfélemlítés

A félelem attól, hogy "megbízhatatlan" állampolgárrá - vagy akár egyenesen árulóvá - válnak, szükségessé teszi, hogy a legtöbb orosz bizonyítsa a Kremlhez való hűségét. Az ilyen magatartás lehetővé teszi, hogy az orosz nép azt az illúziót keltse, hogy ők is befolyásolhatják a fronton kialakult helyzetet, közelebb kerülhetnek a győzelemhez, és elkerülhetik a vereség következményeit, ahogyan ez a feljelentés esetében történik.

Még a Kremlhez hű orosz szociológusok is elismerik közvetve a közvélemény aggodalmainak elfojtására irányuló indítékokat. Amikor a "Putyin erős támogatottságára vonatkozó adatokra hivatkoznak a márciusi választásokon", egyesek elismerik, hogy ez részben a feszült belpolitikai helyzettel magyarázható, amely az orosz emberek fokozott szorongásából ered, hogy bizonyítsák, "büszkék a közösségükre".

A legtöbb orosz polgár a márciusi elnökválasztáson igyekszik majd demonstrálni Moszkvához való hűségét. A többség alkalmazkodik az új korlátozásokhoz, mert félnek a Putyin-rezsim megtorlásától.

A tiltakozások lehetősége nagyban függ attól, hogy a vallási és más radikális elemek hogyan tudnak lobbizni olyan normákért, amelyek durván beavatkoznak az egyszerű oroszok életébe, mint például az abortusz tilalma vagy a szórakoztató tartalmak cenzúrázása. A társadalmi stabilitás idén valószínűleg még inkább megbomlik, ami szélesebb körű elégedetlenséghez vezethet, különösen, ha a Kreml újabb mozgósítási hullámot mer hirdetni az elnökválasztás után.