5p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A 2014-es megszállás óta Moszkva gyakorlatilag a múlt század szovjet etnikai áthelyezési gyakorlatát követi a Krím-félszigeten. A Kreml a belügyes és katonai bizalmi emberek irányított betelepítésével tovább militarizálja a térséget. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A Krímre a 17. század végétől terjeszkedő oroszok vetettek szemet, akik meg akarták szerezni a Fekete-tenger fölötti ellenőrzést, illetve biztosítani akarták a kijutást a Földközi-tengerre. Az 1768-74-es orosz-oszmán háború már ennek jegyében zajlott, és Nagy Katalin cárnő győzelmével zárult. A háborút lezáró kücsük-kajnardzsi békében kikötötték a Krími Kánság függetlenségét. Az oroszok azonban nem tartották magukat a szerződéshez: 1783-ban annektálták a félszigetet.

A múlt század atrocitásai

A második világháborúban a szovjet diktátor, Joszif Sztálin, illetve Lavrentyij Berija, a szovjet titkosszolgálat hírhedt vezetője azzal vádolta a krími tatárokat, hogy kollaboráltak a nácikkal, akik 1941 és 1944 között tartották megszállás alatt a területet. A valóságban a kollaboránsok vagy meghaltak a harcokban, vagy egyénileg elítélték őket.

1944. május 18-án hajnali háromtól másnap délutánig a kollektív bűnösség elve alapján mintegy kétszázezer krími tatárt telepítettek ki Közép-Ázsiába, az Urálba és Szibériába, köztük annak a kilencezer tatárnak a családtagjait, akik a Vörös Hadseregben szolgáltak, 25 ezren pedig előzőleg a nácik ellen harcoló partizánokhoz csatlakoztak.

A deportáltaknak fél órájuk volt, hogy a legszükségesebb holmijukat összepakolják. Egy-egy család 500 kg terhet vihetett elvileg magával, de gyakorlatilag ennek töredékét tudták csak összepakolni. Aki ellenállt, helyben agyonlőtték. A vonatút alatt a tatárok nem kaptak enni. Aki megbetegedett és meghalt, kilökték a vonatból.

A deportált lakosság helyére oroszokat hoztak, velük telepítették be a területet, megváltoztatva ezzel a demográfiai arányokat. Ekkor kerültek többsége a szlávok a Krímben. 2019-ben a lett parlament hivatalosan is népirtásnak minősítette az 1944-es krími atrocitásokat.

A visszatérésük a Szovjetunió 1991-es felbomlása, Ukrajna függetlenné válása után gyorsult fel. 2013-ra 266 ezer tatár tért haza a félszigetre, ahol a lakosság mintegy 14 százalékát tették ki.

A megszállás utáni moszkvai lépések

A Kreml a 2014-es annektálás után betiltotta a krími tatár parlamentet, a Kurultaj-Medzsliszt. A vallási szervezetek nagy többsége megszűnt, a sajtóorgánumok több mint kilencven százaléka nem ment át az újbóli regisztráció szűrőjén.

Putyin elnök 201-es számú elnöki rendelete idén március 20-án lépett hatályba. Ez a Krím-félszigetet hozzáadja „Oroszország határterületeinek listájához, ahol külföldi állampolgárok, hontalanok és külföldi jogi személyek nem tulajdonolhatnak földet.” Így például azok az ukrán állampolgárok, akik a Krímben maradtak a 2014-es megszállás után, és nem vették föl az orosz állampolgárságot, azok mostantól elveszíthetik ingatlanaikat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal a helyi önkormányzatok vezetőivel a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévő elnöki rezidencián 2020. április 8-án. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal a helyi önkormányzatok vezetőivel a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévő elnöki rezidencián 2020. április 8-án. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

A megszállás óta Moszkva gyakorlatilag a múlt évszázad szovjet etnikai áthelyezési gyakorlatát követi, és erővel változtatja meg az etnikai összetételt. Ennek eredményeképpen 2014 és 2019 között becslések szerint mintegy 40 ezer tatár kényszerült elhagyni a Krím félszigetet, miközben felszámolták kulturális intézeteiket. A tatárokat gyakorlatilag asszimilációra vagy kiutasításra kényszerítik.

Valóban, a Krím lakóinak törvénytelen besorozása az orosz hadseregbe, az ukrán-párti aktivisták zaklatása és bebörtönzése, az Ukrán Egyház elnyomása, valamint az ukrán iskolák bezárása oda vezetett, hogy Ukrán Legfőbb Ügyészi Hivatal januári jelentése szerint 2014 és 2021 között 48 ezer ember hagyta el a félszigetet, és távozott Ukrajnába (azok száma, akik egyéb országokba távoztak, még magasabb lehet).

Irányított betelepítés

Ezzel párhuzamosan a Kreml megpróbálja aktívan növelni orosz állampolgárok beáramlását a félszigetre. A Krími Szövetségi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint 2014 óta 206 ezer orosz költözött a Krímbe.

Az ukrán hatóságok szerint az új orosz telepesek száma ennél jóval magasabb. A szankcióktól tartva a belügyi és katonai tisztviselők, valamint családtagjaik nem változtatják meg állandó lakcímüket, és úgy kötöznek a félszigetre. A krími tatárok egyesületének egyik vezetője, Gajan Jukszel azt állítja, hogy a Kreml egyszeri 30 ezer dolláros támogatást nyújt azon biztonságiaknak („sziloviki”), akik a családjukkal a Krímbe költöznek.

A belügyes és katonai bizalmi emberek irányított betelepítése tovább militarizálja a térséget. Márpedig az 1949-es Negyedik Genfi Konvenció 49. cikkelyének 6. pontja kifejezetten megtiltja, hogy a megszálló hatalom a megszállt területre irányítson civileket.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezt kiplakátolja Rogán Antal? Leállt a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 08:30
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy milyen gyenge a forint
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 07:34
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.
Makro / Külgazdaság Komoly változások jöhetnek a CSOK Plusznál
Privátbankár.hu | 2024. november 13. 07:15
Több lakástámogatási elemen változtatna a kormány a kedd éjjel közzétett rendeletmódosítás tervezet szerint – írja a Bankmonitor.
Makro / Külgazdaság Olyan dologról beszélt Orbán Viktor, amiről nagyon ritkán szokott
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 18:52
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
Makro / Külgazdaság Mi a közös Vogel Evelin exférje és Vertán György cégeiben?
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 17:03
Érdekes, hogy Magyar Péter volt barátnője olyan lakásban él, amit egy barátja adott kölcsön. Pedig a cég, amiből tavasszal kiszállt, épp lakóépületek létesítésével foglalkozik.
Makro / Külgazdaság Olyan hír érkezett, ami Magyarországra is hatással lesz
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 14:19
Romlott a ZEW német gazdaságkutató intézet németországi és euróövezeti gazdasági hangulatindexe novemberben.
Makro / Külgazdaság Miért érezzük, hogy sokkal magasabb az infláció, mint amekkorát a KSH közöl?
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 13:21
A kormány szerint gyakorlatilag legyőztük az infláció. De valóban így van ez? Arra a kérdésre, hogy mekkora árnövekedés volt az előző 12 hónapban, a lakosság a KSH-hoz képest a közölt érték többszörösét érzékelte.
Makro / Külgazdaság Ezt sem teszi ki a plakátjaira Rogán Antal
Privátbankár.hu | 2024. november 12. 08:30
Megint emelkedik az infláció, októberben 0,2 százalékponttal lett magasabb az egy hónappal korábbinál és a kilátások sem vetítenek előre sok jót.
Makro / Külgazdaság Magyarország szomszédjában úsznak a gázban
Privátbankár.hu | 2024. november 11. 16:11
Meghaladja a 101 százalékot a romániai gáztározók telítettsége – jelentette be hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Makro / Külgazdaság Miért drágult 96 százalékkal a narancslé?
Privátbankár.hu | 2024. november 11. 15:28
Erre is választ adott lapigazgatónk, Gáspár András a Trend FM hétfő délelőtti adásában. A beszélgetés apropóját az szolgáltatta, hogy hétfőn reggel megjelent a Privátbankár Árkosár, szokás szerint egy nappal azelőtt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi az előző havi inflációs adatot, ezúttal tehát az októberit. Ha lemaradt az adásról, most visszahallgathatja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG