<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A 2014-es megszállás óta Moszkva gyakorlatilag a múlt század szovjet etnikai áthelyezési gyakorlatát követi a Krím-félszigeten. A Kreml a belügyes és katonai bizalmi emberek irányított betelepítésével tovább militarizálja a térséget. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A Krímre a 17. század végétől terjeszkedő oroszok vetettek szemet, akik meg akarták szerezni a Fekete-tenger fölötti ellenőrzést, illetve biztosítani akarták a kijutást a Földközi-tengerre. Az 1768-74-es orosz-oszmán háború már ennek jegyében zajlott, és Nagy Katalin cárnő győzelmével zárult. A háborút lezáró kücsük-kajnardzsi békében kikötötték a Krími Kánság függetlenségét. Az oroszok azonban nem tartották magukat a szerződéshez: 1783-ban annektálták a félszigetet.

A múlt század atrocitásai

A második világháborúban a szovjet diktátor, Joszif Sztálin, illetve Lavrentyij Berija, a szovjet titkosszolgálat hírhedt vezetője azzal vádolta a krími tatárokat, hogy kollaboráltak a nácikkal, akik 1941 és 1944 között tartották megszállás alatt a területet. A valóságban a kollaboránsok vagy meghaltak a harcokban, vagy egyénileg elítélték őket.

1944. május 18-án hajnali háromtól másnap délutánig a kollektív bűnösség elve alapján mintegy kétszázezer krími tatárt telepítettek ki Közép-Ázsiába, az Urálba és Szibériába, köztük annak a kilencezer tatárnak a családtagjait, akik a Vörös Hadseregben szolgáltak, 25 ezren pedig előzőleg a nácik ellen harcoló partizánokhoz csatlakoztak.

A deportáltaknak fél órájuk volt, hogy a legszükségesebb holmijukat összepakolják. Egy-egy család 500 kg terhet vihetett elvileg magával, de gyakorlatilag ennek töredékét tudták csak összepakolni. Aki ellenállt, helyben agyonlőtték. A vonatút alatt a tatárok nem kaptak enni. Aki megbetegedett és meghalt, kilökték a vonatból.

A deportált lakosság helyére oroszokat hoztak, velük telepítették be a területet, megváltoztatva ezzel a demográfiai arányokat. Ekkor kerültek többsége a szlávok a Krímben. 2019-ben a lett parlament hivatalosan is népirtásnak minősítette az 1944-es krími atrocitásokat.

A visszatérésük a Szovjetunió 1991-es felbomlása, Ukrajna függetlenné válása után gyorsult fel. 2013-ra 266 ezer tatár tért haza a félszigetre, ahol a lakosság mintegy 14 százalékát tették ki.

A megszállás utáni moszkvai lépések

A Kreml a 2014-es annektálás után betiltotta a krími tatár parlamentet, a Kurultaj-Medzsliszt. A vallási szervezetek nagy többsége megszűnt, a sajtóorgánumok több mint kilencven százaléka nem ment át az újbóli regisztráció szűrőjén.

Putyin elnök 201-es számú elnöki rendelete idén március 20-án lépett hatályba. Ez a Krím-félszigetet hozzáadja „Oroszország határterületeinek listájához, ahol külföldi állampolgárok, hontalanok és külföldi jogi személyek nem tulajdonolhatnak földet.” Így például azok az ukrán állampolgárok, akik a Krímben maradtak a 2014-es megszállás után, és nem vették föl az orosz állampolgárságot, azok mostantól elveszíthetik ingatlanaikat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal a helyi önkormányzatok vezetőivel a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévő elnöki rezidencián 2020. április 8-án. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal a helyi önkormányzatok vezetőivel a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévő elnöki rezidencián 2020. április 8-án. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

A megszállás óta Moszkva gyakorlatilag a múlt évszázad szovjet etnikai áthelyezési gyakorlatát követi, és erővel változtatja meg az etnikai összetételt. Ennek eredményeképpen 2014 és 2019 között becslések szerint mintegy 40 ezer tatár kényszerült elhagyni a Krím félszigetet, miközben felszámolták kulturális intézeteiket. A tatárokat gyakorlatilag asszimilációra vagy kiutasításra kényszerítik.

Valóban, a Krím lakóinak törvénytelen besorozása az orosz hadseregbe, az ukrán-párti aktivisták zaklatása és bebörtönzése, az Ukrán Egyház elnyomása, valamint az ukrán iskolák bezárása oda vezetett, hogy Ukrán Legfőbb Ügyészi Hivatal januári jelentése szerint 2014 és 2021 között 48 ezer ember hagyta el a félszigetet, és távozott Ukrajnába (azok száma, akik egyéb országokba távoztak, még magasabb lehet).

Irányított betelepítés

Ezzel párhuzamosan a Kreml megpróbálja aktívan növelni orosz állampolgárok beáramlását a félszigetre. A Krími Szövetségi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint 2014 óta 206 ezer orosz költözött a Krímbe.

Az ukrán hatóságok szerint az új orosz telepesek száma ennél jóval magasabb. A szankcióktól tartva a belügyi és katonai tisztviselők, valamint családtagjaik nem változtatják meg állandó lakcímüket, és úgy kötöznek a félszigetre. A krími tatárok egyesületének egyik vezetője, Gajan Jukszel azt állítja, hogy a Kreml egyszeri 30 ezer dolláros támogatást nyújt azon biztonságiaknak („sziloviki”), akik a családjukkal a Krímbe költöznek.

A belügyes és katonai bizalmi emberek irányított betelepítése tovább militarizálja a térséget. Márpedig az 1949-es Negyedik Genfi Konvenció 49. cikkelyének 6. pontja kifejezetten megtiltja, hogy a megszálló hatalom a megszállt területre irányítson civileket.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden elnök Tokióban – drámai mozgások Ázsiában is
Káncz Csaba | 2022. május 23. 15:37
Ma Ausztrália, India és az Egyesült Államok nemzeti vezetői Tokióba érkeznek a negyedik Quad Vezetők Csúcstalálkozójára. Kína idegesen figyeli a találkozók gyakoriságát – mindössze 14 hónap alatt a vezetők már 4 alkalommal egyeztettek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már a 2022-es előirányzat több mint 80 százalékánál jár az államháztartási hiány
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 12:16
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban.
Makro / Külgazdaság Joe Biden beszólt: Kína most tényleg kiakadhat?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 11:06
Az Ázsiában tartózkodó amerikai elnök nem is annyira finoman üzent Kínának.
Makro / Külgazdaság Jön egy kis csökkenés a gázolaj piaci áránál
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 10:51
Az üzemanyagok egyik felét érinti a csökkenés. 
Makro / Külgazdaság Olajembargó: a németek sem várnának Magyarországra?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 10:06
Az embargót így is, úgy is be kell vezetni – legalábbis a német alkancellár szavai erre utalnak.
Makro / Külgazdaság Ukrán-lengyel vasúttársasággal menthetik ki az Ukrajnában ragadt gabonahegyeket?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 09:05
A lengyel elnök, Andrzej Duda Kijevben járt tegnap, a tárgyalás azonban gazdasági szempontból még érdekesebb volt, mint politikailag.
Makro / Külgazdaság Joe Biden fontos kijelentést tett
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 08:26
Úgy tűnik, hogy az amerikai elnöknek részben sikerült elintéznie, amiért Ázsiába jött.
Makro / Külgazdaság Két magyarországnyi embernek azt mondták, hogy dolgozzon otthonról
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 08:07
Koronavírus-ügyek, kínai módra.
Makro / Külgazdaság Romlik a hangulat: ismét aggódik a munkanélküliség miatt a magyar lakosság
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 07:31
Májusban az előző havinál pesszimistábbak lettek a vállalkozók és a lakosság is.
Makro / Külgazdaság Befagyasztott vagyonok: odacsaptak az osztrákok az orosz oligarcháknak
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 07:06
Jelentős összeget fagyasztottak már be a szankciók részeként.
hírlevél
Ingatlantájoló