A héten 50 százalékkal robbantak föl az európai gázárak. Valóban, a Gazprom pénteken 50 százalékkal csökkentette az Olaszországba irányuló gázexportját. Az orosz energetikai óriás a héten már korábban megkezdte az olaszországi szállítások csökkentését: szerdán a rendelt mennyiségnél 15 százalékkal, csütörtökön pedig 35 százalékkal kevesebbet szállított.
Németország felé a hét eleje óta két lépésben 60 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 vezetéken a gázszállítást a Gazprom.
Müller éles figyelmeztetése
A gázhiány és a magas árak „lökéshullámokként” csapnak majd át az országon, aminek eredményeképpen a főbérlők lecsökkentik majd a lakások hőmérsékletét a bérlők számára, emellett széles körű cégcsődökhöz is vezet a folyamat – figyelmeztetett Klaus Müller, a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője, amely a villamosenergia, gáz, távközlés, postai szolgáltatások és vasúti piacok szabályozó hivatala.
Müller borús képet festett a válságról a Rheinische Post német lapnak adott interjújában, mondván, hogy „a bankok részletfizetési hitelekkel fogják felpörgetni üzletüket, és a gyengélkedő cégek fizetésképtelenné válnak.”
Müller irodája, amely a Szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium szövetségi ügynöksége, madártávlatból látja a németországi gazdasági helyzetet, és különleges betekintést nyújt abba is, hogyan alakulnak majd a gazdasági feltételek a jövőben.
Annak jeleként, hogy a német kormány azzal a feltételezéssel él, hogy télen potenciális válság alakulhat ki, már most is szó esik a főbérlők fűtési kötelezettségének esetleges csökkentéséről.
„A bérleti törvény előírja, hogy a bérbeadónak a fűtési időszakban úgy kell beállítania a fűtést, hogy a minimum hőmérséklet 20 és 22 Celsius-fok közé essen. A kormány átmenetileg csökkentheti a bérbeadók fűtési követelményeit. Ezt már a politikusokkal tárgyaljuk” – árulja el Müller.
A kormány már szorgalmazza a vállalkozásokat és a polgárokat, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, de ez a nyomás a jövőben új törvények és rendeletek formájában jelentkezhet, Müller pedig nagyobb nyomást szorgalmaz a gázmegtakarítás érdekében. Bár Németország lobbizott az orosz olajimport általános tilalmáért, az ország nagymértékben függ az Oroszországból származó földgáztól. Ha Oroszország leállítaná a gázt a kritikus téli hónapokban, vagy akár korlátozná a szállítást, az kritikus károkat okozhat a német gazdaságban – figyelmeztettek már az energetikai szakértők.
Az orosz játszma
Az energiaexport becslések szerint 93 milliárd euróval gazdagította az orosz büdzsét az ukrajnai háború első 100 napja alatt – az embargó ellenére. A Research on Energy and Clean Air (Crea) finn agytröszt tanulmánya szerint a Nyugat ily módon segítette finanszírozni Oroszország támadóháborúját.
Idén április vége óta Putyin már fegyverként használja a nyersanyagokat, és szó szerint leállította Lengyelország és Bulgária gázellátását. Május végén az orosz gázszállítások befagyasztása Hollandiát és Dániát is elérte. Putyin a lépést azzal indokolta, hogy a két ország nem hajlandó rubelben fizetni a gázszállításért, ahogyan azt kérte.
Június közepe óta Oroszország a helyzetet tovább eszkalálta, és drasztikusan csökkentette Európába irányuló gázszállítását. Itt minden bizonnyal az olajembargó miatti megtorlásról van szó. Emellett Oroszország igyekszik fokozni a nyomást, nyilvánvalóan az Ukrajnába irányuló további fegyverszállítások és az ország EU-tagjelölt státuszának elismerése miatt.
Moszkva a héten elsősorban azt a három országot vette célba, amelyek állam- és kormányfői június 16-án Kijevbe látogattak. De szintén felére csökkent a gázszállítás abba a Szlovákiába, amely rendszeresen szállít fegyvereket Kijevnek.
A németek beszorultak
Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint Putyin stratégiája nyilvánvalóan a bizonytalanság keltése és az árak felhajtása. Habeck hangsúlyozta, „hogy hatalmi harcban állunk Putyinnal”. Az orosz megközelítés a diktátorokra és a despotákra jellemző, ez a harc nyugati szövetségesek és Putyin orosz elnök közötti leszámolásról szól, tette hozzá.
A német Gazdasági Minisztérium május 1-jei jelentése szerint az orosz gázellátás részesedése a múltban átlagosan a fogyasztás 55 százalékát tette ki. Április közepére ez körülbelül 35 százalékra esett vissza, amit a jelentés a Norvégiából és Hollandiából érkező import növekedésének, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának jelentős növekedésének tulajdonít.
„Közös erőfeszítéssel” 2024 nyarára nagyrészt megvalósulhat az orosz gáztól való függetlenség, állítja a jelentés. Összességében addigra a tervek szerint a teljes fogyasztás 10 százalékára csökkenthető a részarány.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 450,18 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 107 705,75 ponton zárt hétfőn. 
