<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Biden és Putyin június 16-i csúcstalálkozójának Genfben komoly világpolitikai tétjei vannak.  Milyen forgatókönyvvel érkezik Moszkva és milyennel Washington a tárgyalásokra? Káncz Csaba jegyzete.

Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke május 26 arra figyelmeztett, hogy a „szétfoszló” kapcsolatok Pekinggel és Moszkvával sürgős beavatkozást igényelnek, hogy elkerülhető legyen egy „nagyhatalmi háború”. Milley kiemelte, hogy a második világháború után a 76. évében vagyunk a nagyhatalmi békének, de ez most páratlan nyomás alá került a nagyhatalmi rivalizálással.

Milley szavai után egy nappal mindenesetre Washington arról értesítette Moszkvát, hogy az USA nem fog visszatérni a Nyitott Égbolt Egyezményhez, amelyet egy éve Trump akkori elnök mondott fel.  Trump a döntését azzal indokolta, hogy Oroszország nem tartotta tiszteletben az egyezményben foglaltakat.  Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes elítélte a friss amerikai döntést, amely szerinte beárnyékolja a jövő hónapban esedékes orosz-amerikai csúcstalálkozó megbeszéléseit a leszerelési kérdésekben.

A 2017-ben publikált, jelenleg is hatályos amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia egy anarchikus nemzetközi arénát jelenít meg.  Az anyag Moszkvát és Pekinget revizionistának bélyegzi, amelyek veszélyeztetik az amerikai szupremáciát.  A kínai hadsereg „ki akarja szorítani az USÁ-t az Indo-csendes-óceáni térségből”, míg Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.”

Putyin vissza akarja állítani Oroszország nagyhatalmi státuszát (Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ)Putyin vissza akarja állítani Oroszország nagyhatalmi státuszát (Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ)

Nos, már egy ilyen rövid bevezetés után is nyilvánvaló: Biden és Putyin elnökök június 16-i csúcstalálkozójának Genfben nagyon komoly tétjei vannak.  A kétoldalú kapcsolatok a Hidegháború óta nem látott mélypontra jutottak.  Az elmúlt hónapokat kölcsönös szankciók, ellenséges retorika, diplomáciai kiutasítások jellemezték, miközben a Kreml a múlt hónapban hivatalosan is „barátságtalan ország” besorolást adott az Egyesült Államoknak. 

Mit akar Moszkva megtárgyalni?

Putyin a stratégiai, nukleáris stabilitást teszi a tárgyalások legfőbb prioritásává.  A Kreml „ajándéknak” fogta föl azt, hogy Biden rögtön a mandátumának kezdetekor megujította az Új START nukleáris fegyverzet korlátozó egyezményt.  Ez az orosz fél szerint megnyitja az utat, hogy egy egész sor offenzív és defenzív stratégiai és nem-stratégiai fegyverrendszerekről tárgyaljanak.

A Kreml úgy gondolja, hogy a nukleáris arzenáljának átfogó modernizációja erőteljes orosz tárgyalási pozíciót eredményezett.  Ennek részeként Szergej Sojgu védelmi miniszter rendszeresen dicsekszik az orosz hiperszonikus rakéták kiemelkedő minőségéről.    Putyin pedig április 21-i évértékelőjében emelte ki az új Avangard hiperszonikus interkontinentális ballisztikus rakétát, a Zirkon hiperszonikus hajó-elhárító rakétát és a Poszeidon nukleáris torpedót, amely képes partmenti városok lepusztítására.

Miről akar Washington tárgyalni?

Anthony Blinken külügyminiszter orosz kollégájával folytatott izlandi találkozóján már jelezte a főbb témákat: Észak-Korea, Irán, Szíria, Afganisztán, Belarusz, Ukrajna, COVID-19, klímaváltozás, és a növekvő számú orosz kibertámadások.  Biden várhatóan felhozza Alekszej Navalnij bebörtönzésének ügyét is.

Biden Moszkva és Peking közeledésétől félhet (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)Biden Moszkva és Peking közeledésétől félhet (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Washington azt várja Moszkvától, hogy ne szövetkezzen Pekinggel Észak-Korea kérdésében és ezzel ne ássa alá az amerikaiak által vezetett szövetségi rendszert a Távol-Keleten.  Az USA azt is szeretné, hogy a Kreml ne zavartassa magát Közép-Ázsiában a Hszincsiang határán meglévő amerikai biztonsági jelenléttől.

Kína árnya

A csúcstalálkozó felett mindvégig ott fog lebegni Peking árnya.  Moszkva és Peking egyre inkább úgy tekint a Nyugatra, mind amely veszélyezteti kulcsérdekeiket a hazai politikai berendezkedésükben és külpolitikájukban.  Már rendszeresen együtt hadgyakorlatoznak és a Kreml jelenleg azért lobbizik Kínánál, hogy az vegyen részt az idei, Zapad-21 hadgyakorlaton, amely Belaruszban és Oroszországban kerül megrendezésre szeptember 10-16 között, öt helyszínen.  Ez lenne Peking első szimulált katonai konfrontációja a NATO-val. 

A Zapad-21 során a tervek szerint közös rádiótechnikai felderítő (ELINT) egységeket állítanak fel a lengyel, a litván, a lett és az ukrán határ mentén. 

Kína ráadásul az elmúlt évtizedben öles léptekkel modernizálta nukleáris arzenálját.  Hadrendbe állította már a teherautókra szerelt Dongfeng-41 típusú interkontinentális ballisztikus rakétáját, amellyel már eléri az amerikai célpontokat.  Szakértők figyelmeztetnek a Dongfeng-17-es hiperszonikus rakéta képességeire is, amely 12 250 kilométeres óránkénti sebességgel (Mach 10) repül és a hatótávolsága meghaladja a 2400 kilométert.

Moszkva és Washington is joggal aggódik, hogy mialatt egymással próbálnak dűlőre jutni, az engedmények kosarába belekerülhet valami olyan is, ami a Kínával szembeni előnyüket csökkentheti. Nem annyira a hagyományos értelemben vett atomképességek terén – itt Kína készlete kb. tizede külön-külön a két „nagy” arzenáljának –, hanem a nukleáris képességek más jellegű technológiákkal való párosításában. Ma ugyanis még nehéz felmérni, hogy a kibertér és a világűr rohamosan növekvő szerepe miként fogja az atomstratégiákat befolyásolni. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kritikus lehet a dízelellátás a nyári időszakban
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 19:49
A világon egyre több jelentés azt mutatja, hogy szinte minden piacon alacsony szintre estek a finomított termékkészletek, különösen az úgynevezett közép-disztillátum (dízel, repülő üzemanyag, háztartási tüzelőolaj) termékcsalád esetében van jelentős hiány globálisan. Pletser Tamás, az Erste EMEA olaj- gázipar elemzője írásában ezt a témát járta körbe.  
Makro / Külgazdaság Az olajembargóról is tárgyalt Orbán Viktor, ütésváltás Varsó és Moszkva között – esti összefoglaló
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 19:17
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Örülhet Putyin: bivalyerős lett a rubel
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:59
Hétéves csúcsra emelkedett a rubel árfolyama az euróval szemben. A dollár ellenében pedig már több mint 30 százalékkal erősödött.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat ment ma a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:37
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1678,10 pontos, 4,02 százalékos emelkedéssel, 43 457,58 ponton zárt hétfőn.
Makro / Külgazdaság Ki a fene gyújtogat Oroszországban? És hogyan? És miért?
Litván Dániel | 2022. május 23. 17:22
Hétvégén megint egy fontos katonai kutatóintézet lángolt Oroszországban. Ez már a sokadik ilyen rejtélyes tűzeset, és még mindig csak feltételezések vannak arról, ki lehet a felelős értük. Összeszedtük a lehetőségeket.
Makro / Külgazdaság Merészet lépett Varsó, kérdésessé vált az orosz gáz tranzitja
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:16
Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló szerződést. A Kreml szerint megjósolhatatlan, hogy mi lesz az orosz gáz tranzitjával ezen a gázvezetéken keresztül.
Makro / Külgazdaság A nap képe: a vakmerő diplomata, aki ujjat húzott Putyinnal
Wéber Balázs | 2022. május 23. 16:39
Lemondott, mert szégyenli magát a háború miatt. De vajon túléli-e?
Makro / Külgazdaság Biden elnök Tokióban – drámai mozgások Ázsiában is
Káncz Csaba | 2022. május 23. 15:37
Ma Ausztrália, India és az Egyesült Államok nemzeti vezetői Tokióba érkeznek a negyedik Quad Vezetők Csúcstalálkozójára. Kína idegesen figyeli a találkozók gyakoriságát – mindössze 14 hónap alatt a vezetők már 4 alkalommal egyeztettek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már a 2022-es előirányzat több mint 80 százalékánál jár az államháztartási hiány
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 12:16
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban.
Makro / Külgazdaság Joe Biden beszólt: Kína most tényleg kiakadhat?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 11:06
Az Ázsiában tartózkodó amerikai elnök nem is annyira finoman üzent Kínának.
hírlevél
Ingatlantájoló