|
| Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd) |
Szergej Gurijev, az EBRD vezető közgazdásza számol be friss írásában arról, hogy bár Putyin támogatottsága jelentősen csökkent az elmúlt években, az oroszok 61 százaléka még így is pozitívan értékeli a teljesítményét. Ha ma lenne elnökválasztás Oroszországban, a polgárok 44 százaléka Putyinra szavazna. Egyetlen másik jelölt sem tudna felmutatni két számjegyű támogatottságot.
Bezuhant reáljövedelem
Putyin bizonyosan nem a gazdaság irányításának köszönheti népszerűségét. Mióta újonnan magához ragadta az elnökséget 2012-ben, sorozatosan bukott el az ígéreteivel, amelyek a reformokra, a magasabb termelékenységre és az orosz átlagember életszínvonalára vonatkoztak.
Az IMF az elkövetkező 5 évre 2 százaléknál alacsonyabb GDP-növekedést jósol az országban. Jövőre Oroszország súlya a globális GDP-ben (vásárlóerő paritáson számolva) először fog beesni 3 százalék alá – nominálisan pedig még ennél is szánalmasabb az eredmény, mintegy 1.8 százalékkal. Brutális adat, hogy az orosz háztartások reáljövedelme jelenleg 10 százalékkal alacsonyabb szinten áll, mint 2014-ben, és jeleit sem mutatja az emelkedésnek.
Információs autokrácia
De akkor mégis minek köszönhető Putyin kitartó népszerűsége? Nos, ahogyan Gurijev és Daniel Treisman, a University of California professzora kifejti egy friss tanulmányában, a válasz Putyin azon képességében rejlik, hogy kontrollálni tudja az állampolgárokhoz érkező információkat. Az ellenőrzött média-csatornákon meg tudja győzni a többségüket, hogy bár a rezsim nem tökéletes, ez az ország legjobb opciója (a vájt fülűek itt már érzik a párhuzamot a hazai közállapotokkal).
Gurijev és Treisman szerint az elnyomásnak itt fontos szerepe van. De ellentétben a múltkorok sokat szidott tömeges elnyomásával, napjainkban ez már célzottan és letagadhatóan történik. A modern „információs autokraták” széles körben alkalmazzák a cenzorálást – de mivel azt az orosz alkotmány tiltja, ezért a Kreml cenzorai rejtve végzik a tevékenységüket.
Orosz módszerek Orbánnál is
Az orosz sajtószabadság a világ országai közül az alsó 20 százalékba tartozik. A Google Átláthatósági Jelentése szerint Oroszország kéri hivatalosan a világon a legtöbb alkalommal az online tartalom eltávolítását. Tavaly első félévben Moszkva 10 ezer ilyen kérést tett, a második helyen álló Törökország csupán ezret.
A szerzőpáros már 2018 nyarán publikált egy tanulmányt, amelyben a közelmúlt és a jelen információs autokratái közé sorolja többek között Putyint, a malajziai Mahathir Mohamadot, az ecuadori Rafael Correát, illetve Orbán Viktort. A szerzők szerint az információs autokráciák folyamatos dilemmája, hogy mennyire engedjék fejlődni a társadalmat. A jólétben élő és iskolázott népesség arányának növekedése ugyanis bővíti a kritikusok táborát és felveri a hatalom fenntartásának költségeit. Ha viszont az autoriter vezetők a modernizáció útjába állnak, azt előbb-utóbb az egész társadalom megérzi, ami a propaganda és a kontroll erősítését teszi szükségessé.
Ezek a megállapítások igencsak aktuálisak pont ma, amikor Orbán Viktor miniszterelnök az újságírók elé áll, hogy válaszoljon a kérdéseikre. A tavalyi, hasonló eseményről 8 médiumot tiltottak ki. Arról pedig már 2018 decemberében írtunk ezeken a hasábokon, hogy az orosz információs műveleteknek is szerepük volt a hazai média sokszínűségének és kiegyensúlyozottságának bedarálásában, miközben a hazai jobboldali médiagólem vezetője korábban ügyvédje volt annak a KGB-s maffiafőnöknek, akiért az FBI külön egységet küldött Budapestre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
