<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

India egy olyan „kétesélyes állam” lett, amelynek politikai kurzusa komolyan befolyásolja az eurázsiai integrációs folyamatokat, márpedig ez az orosz- és kínai stratégiák alapköve. Új-Delhiben erősödnek a hangok, ami szerint Indiának ebben a viharos globális geopolitikai helyzetben egy önálló stratégiai kurzust kell követnie. Káncz Csaba jegyzete.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélése a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev)

Az orosz, a kínai és az india vezetők a múlt héten zártkörű megbeszélést tartottak Oszakában a G20-as csúcs keretében, alig pár nappal azután, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcson is találkoztak a kirgiz fővárosban. Az elmúlt pár évben mindhárom hatalom kapcsolata az Egyesült Államokkal feszültségekkel telítődött. Különösen igaz ez az orosz szankciókra, a kínai büntetővámokra, amelyhez aztán társult Trump döntése, amellyel június 5-i hatállyal kivonta Indiát a vámkedvezményeket biztosító általános preferenciarendszerből (General System of Preferences) – holott ennek keretében mintegy 5,6 milliárd dollár értékben exportált vámmentesen a szubkontinens az USA-ba.

Szétmálló multilaterális világrend

Trump mindjárt elnökségének elején kiléptette országát a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésből, ahogyan a Párizsi Klímaegyezményből is. A Fehér Ház ura napjainkban levegőnek nézi a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), mint ahogy úgy általában a multilaterális megegyezéseket. Mára az a groteszk helyzet állt elő, hogy Peking, Moszkva, Új-Delhi és a fejlődő világ követeli a második világháború után lefektetett multilaterális világrend szabályainak megőrzését.

Hszi elnök Oszakában kijelentette: „A protekcionizmus és az unilateralizmus felemelkedése súlyosan befolyásolja a globális stabilitást és a gazdasági növekedést, ahogyan a fennálló nemzetközi rendet is, amelyre a fejlődő világ támaszkodik”. Putyin egy lépéssel tovább ment, leszögezve: „országaink azon nemzetközi kapcsolatok rendszerének megőrzésén fáradoznak, amelynek alapja az ENSZ Alapokmánya és a törvényesség. Ezért tiszteljük a szuverenitást és a mások belügyeibe való be nem avatkozást az államközi kapcsolatokban” (sic).

A hármas találkozót már csak azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert Moszkva és Peking a BRICS csoporttól jószerivel megvonta a bizalmat, amióta Bolsonarot választották meg brazil elnöknek – akit Putyin és Hszi egyenesen Trump beépített emberének tart. Ennél fontosabb, hogy India egy olyan „kétesélyes állam” (swing state) lett a mai világhelyzetben, amelynek politikai kurzusa komolyan befolyásolja az eurázsiai integrációs folyamatokat, márpedig ez az orosz- és kínai stratégiák alapköve.

Káncz Csaba
hirdetés

Harc Indiáért

Új-Delhiben az utóbbi hetekben egyébként is erősödnek a hangok, ami szerint Indiának ebben a viharos globális geopolitikai helyzetben egy önálló stratégiai kurzust kell kidolgoznia és azt követnie. Ez azért nem teljesen új felvetés, hiszen India négy éve alapítóként csatlakozott a kínaiak által dominált Ázsiai Befektetési Bankhoz például, Washington és Tokió ellenkezése ellenére. Úgyszintén Washington fenyegetései ellenére Új-Delhi ezekben a hetekben megveszi az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszert és azt ráadásul euróban fizeti ki Moszkvának.

Washington rémálma az eurázsiai tengely megerősödése, ezért folyamatos ötletelés zajlik a stratégiai agytrösztökben a tengely fellazítását célozva. A legújabb ilyen célú tanulmányban a szerzők azt ajánlják a washingtoni döntéshozóknak, hogy próbálják egymás ellen fordítani Moszkvát és Pekinget a közel-keleti fegyvereladásoknál, illetve atomerőmű-tendereknél. A kutatók szerint ki lehetne használni azt is, hogy az oroszok és a kínaiak eltérő megközelítést alkalmaznak Európa irányába.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az USA hírszerzése már ismeri az orosz tervet Ukrajna lerohanására
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 08:52
A Washington Post írja ezt, forrásuk egy amerikai kormánytag.
Makro / Külgazdaság Bolsonaro azt mondta, a Covid-vakcinák növelik az AIDS vírusával való megfertőződés veszélyét
Privátbankár.hu | 2021. december 4. 08:37
A brazil elnök ellen most vizsgálatot rendelt el egy bíró.
Makro / Külgazdaság Bedőlhetnek-e hotelek és éttermek a 4. hullám miatt? - A Hét videója
Izsó Márton - Mester Nándor | 2021. december 3. 18:56
Papíron tele lesznek a hazai hotelek és éttermek az adventi időszakban, de a 4. hullám keresztbe tehet nekik. Van-e, lesz-e elég külföldi turista? Mire és mennyit költenek itt, ha jönnek? És mi lesz, ha a magyarok sem özönlenek? Budapesti helyzetkép munkatársainktól: Mester Nándortól és Izsó Mártontól.
Makro / Külgazdaság Meglepetés jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2021. december 3. 17:03
Novemberben a vártnál jobban csökkent a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor a becsültnél jóval kevesebb új munkahely jött létre.
Makro / Külgazdaság A nap képe: keserű, ha eltörik a törökméz 
Valkai Nikoletta | 2021. december 3. 16:03
Hónapok óta tartja lázban a világot a dél-koreai sorozat, a Squid Game – és persze az abban szereplő játékok.
Makro / Külgazdaság Energiasokkokat jósol Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2021. december 3. 15:26
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ami most van, az még csak egy miniválság. 
Makro / Külgazdaság Rettenetes terhek - az amerikaiak többsége már elutasítja az örökös háborúkat
Káncz Csaba | 2021. december 3. 15:08
Az amerikai polgárok 62 százaléka szerint Washington csak akkor küldjön katonákat a világba, ha „létfontosságú amerikai nemzeti érdekek kerülnek veszélybe.” De mennyiben járulnak hozzá a szövetségesek földjén állomásozó katonák az amerikai külpolitikai célok érvényesítéséhez? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály az adóelkerülés csökkenését ünnepli, egyes kommentelők szerint ünnepelhetnénk ezt jobban is
Privátbankár.hu | 2021. december 3. 10:43
Például áfacsökkentéssel.
Makro / Külgazdaság Rekordmennyiségű pénzt költöttünk el októberben
Privátbankár.hu | 2021. december 3. 10:16
Többet költöttünk, mint decemberben szoktunk.
Makro / Külgazdaság Szél Bernadett: a kormány nagyobbat is dobhatott volna az oltóbuszokkal
Privátbankár.hu | 2021. december 3. 09:02
Szél Bernadett független képviselőnek három hónap után adta ki a Magyar Honvédség az oltóbuszokkal végzett vakcináció adatait. Ezek alapján elmondható, hogy a mobiloltási programra nehezen lehet kijelenteni, hogy nagy siker volt. 
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló