|
| Vlagyimir Putyin mesterlövész-puskával lő. (Fotó: AFP) |
Az orosz és a kínai elnök ma közös videóüzenetben avatja föl a ’Szibéria Ereje’ nevű, 3000 kilométeres gázvezetéket. Ez a Gazprom történetének legnagyobb szerződése: a 2014-ben aláírt dokumentum szerint az orosz fél 400 milliárd dollár értékben 30 éven keresztül évi 38 milliárd köbméter földgázt szállít a kínai határra észak-kelet Szibériából. A gázvezeték átszabja a geogazdasági dinamikát az eurázsiai térségben: eddig ugyanis az orosz gáztermelés legnagyobb része Európába áramlott, jórészt Ukrajnán keresztül.
Nagyobb Eurázsia koncepció
Az új gázvezeték viszont biztosítékot jelent egy esetlegesen tovább romló kapcsolatokra az euroatlanti térséggel. Ráadásul a kínai gázimport dinamikusan növekszik, csupán az elmúlt két évben 33 százalékkal ugrott meg. Putyin és Hszi között is kitűnő a kétoldalú kapcsolat, nem véletlen, hogy az elmúlt 6 évben már 30-szor találkoztak.
Valóban, a 2014-es krími válság kapcsán kialakult nyugati nyomás hatására az orosz stratégiai agytrösztök átdolgozták az ország külpolitikai narratíváját. Ennek keretében az eddigi Nagyobb Európa elképzelést felváltotta a Nagyobb Eurázsia koncepciója, amelynek már része a stratégiai partnerség Kínával, és a jóval szorosabb együttműködés Iránnal, valamint Törökországgal. Macron nemrégen egy beszédben ki is jelentette, Párizs azért közeledik Moszkvához, hogy gyengítse a kínai ráhatást.
Putyin idei, Valdaj Klubban elmondott beszéde két fontos állítást is tartalmazott Kínáról:
-
egyrészt hivatalosan is megerősítette, hogy Moszkva segíti Pekinget egy korai rakétavédelmi rendszer felállításában;
-
másrészt a kétoldalú kapcsolatokról kijelentette, hogy „ez egy szövetségi viszony, amelyet egy sokoldalú stratégiai partnerségként kell értelmezni”.
Tajvan lerohanására készülve?
Itt jegyezzük meg, hogy az orosz korai rakétavédelmi rendszer nagyban elősegíti Kína képességeit nem csak a nukleáris ballisztikus rakétákkal kapcsolatban, hanem a szatellitek nyomon követésében is. Úgyszintén, bár még csak kísérleti stádiumban van, Kína lehet az első vásárlója az orosz új generációs Sz-500-as rakétavédelmi rendszernek. A kínai sajtó lelkes beszámolója szerint ennek a képességei messze meghaladják a világ bármely aktív légvédelmi rendszerét.
Tavaly szeptemberben első alkalommal fordult elő az orosz történelemben, hogy a 300 ezer katonát felvonultató Vosztok 2018-as szibériai mega-hadgyakorlaton 3000 kínai katona is teljes jogúan részt vehetett. A Centre 2019-es közös hadgyakorlat nagy hangsúlyt fektetett a légi csapatszállításra, amellyel gyorsan el tudnak foglalni egy területet – még mielőtt az ellenség felvonulna. Ez különösen Kína számára lehet érdekes Tajvan esetleges lerohanása kapcsán, amely küzdelmet így esetleg el lehetne dönteni, még mielőtt az amerikai haditengerészet felvonulna a sziget védelmére.
Azt pedig még az afrikai stratégák emésztgetik, hogy a múlt héten Fokváros közelében 5 napos haditengerészeti gyakorlatot tartott a dél-afrikai-, az orosz- és a kínai flotta. Dél-Afrika történetében ez volt az első többnemzetiségű tengeri hadgyakorlat.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Túszejtés vagy pénzmosás? 
