Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az Észak-amerikai légvédelmi parancsnokság (North American Aerospace Defense Command, NORAD) egy egyesített katonai szervezet az USA és Kanada részvételével, amely katonai felügyeletet, szuverenitást és védelmet nyújt az észak-amerikai légtérben. A NORAD főkapitánysága és a NORAD Amerikai Egyesült Államok északi parancsnokságának központja (USNORTHCOM) a Peterson légierő bázison van El Paso megyében, Colorado Springs közelében.
Nem messze innen a Cheyenne Mountain Complex-ben van az alternatív parancsnoki központ. A Cheyenne Mountain bunker 600 méter mélyen fekszik a Sziklás-hegység gránitjában és 30 megatonnás nukleáris csapást képes átvészelni. A kanadai NORAD régió (CANR) székhelye Winnipegben van.
Fejmosás a kanadai miniszterelnöknek
Mindennek fényében talán nem véletlen, hogy Biden elnök első (virtuális) négyszemközti találkozóját kanadai kollégájával, Justin Trudeau-val tartotta meg múlt kedden. Szorosabb együttműködésről egyeztek meg a klímaváltozás, a COVID-19 járványra adott válasz, a gazdasági fellendítés és a biztonságpolitika területein.
A két vezető megegyezett arról, hogy az arktikus térségben – Alaszkában és a kanadai arktikus régióban - modernizálják a légierő bázisainak, a katonai műholdbázisok és a földi telepítésű radarok hálózatát, amellyel Oroszország és Kína növekvő térségbeli katonai jelenlétét akarják ellensúlyozni. Jól jelzi az új korszak hangulatát, hogy Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter 2019 májusi beszédében az arktikus térséget „a globális hatalmi versenyfutás arénájának” nevezte.
Biden arra kérte kollégáját, hogy Kanada növelje katonai kiadásait. Valóban, az ottawai amerikai nagykövetség ügyvivője tavaly figyelmeztetett, hogy – ellentétben a 2014-ben tett vállalásával -, a kanadai katonai költségvetés 2024-re várhatóan nem éri el a GDP 2 százalékát. Sőt, csupán 1,4 százalékot és azután Washington számításai szerint csökkenő trend várható.
Dán és norvég helyezkedés
Az új típusú fenyegetés hatására Dánia is a napokban jelentett be 250 millió dolláros befektetést a Grönlandon és a Faroe-szigeteken lévő megfigyelőállomásain. Az USA és Dánia Grönland északi részén már a világháború alatt létrehozta a Thulei Légibázist, amely napjainkban főképp űrvédelmi feladatokat lát el, köztük az ellenséges ballisztikus rakéták észlelését. A légibázis az USA legészakibban fekvő támaszpontja és egyben az egyetlen, amely az Északi Sarkkör fölött helyezkedik el.
A NORAD egykor csúcstechnológiát képviselt, de mára – amikor Moszkva a hangsebesség ötszörésevel haladó, „Kinzhal” típusú hiperszonikus rakétákat telepít a norvég határra -, már képtelen lenne elfogni ezeket a rakétákat. A feszültség növekedésének biztos jeleként a Pentagon négy B-1 típusú nehézbombázót vezényelt át Texasból a hó elején Norvégiába, az orlandi bázisra. A Norvégia középső vidékén elhelyezkedő bázison már a norvég légierő több F-35-ös vadászgépe is állomásozik.
Ráadásul a norvég hírszerzés (NIS) három héttel ezelőtti jelentése arra figyelmeztet, hogy Moszkva olyan új generációs nukleáris fegyvereket telepít a térségbe, amelyre nem vonatkoznak az újonnan, 5 évvel meghosszabbított Új SALT egyezmény előírásai.
A NIS jelentése két új orosz nukleáris fegyverrendszert nevesít. Egyrészt a „Poseidon” nevű, nukleáris robbanófejjel ellátott víz alatti mega-torpedót emeli ki, másrészt a kísérleti szakaszban lévő „Burevesztnyik” nevű, nukleáris meghajtású cirkáló rakétát, amely gyakorlatilag korlátlan hatótávolsággal rendelkezik.
Hajsza Afrikáért 2.0 verzió
Washington későn ébredt, és csupán 2018 májusában jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet feléleszti a költségvetési kiadások lefaragása miatt 2011-ben kispadra ültetett Második (Atlanti) flottát, arra hivatkozva, hogy Oroszország egyre „erőteljesebb” az észak-atlanti térségben. Az amerikai haditengerészet műveleti vezetője, John Richardson szerint a flotta feladata az USA keleti partjainak, valamint az Atlanti-óceán egész északi részének védelme. 2018 tavaszán a Pentagon nagy nehezen újraindította hadgyakorlatait is az arktikus térségben.
Összességében leszögezhető, hogy csakúgy, mint az 1881 és 1914 között lezajlott ’Hajsza Afrikáért’ kampány során, amikor az európaiak pár évtized alatt 10 százalékról 90 százalékra növelték gyarmati uralmuk kiterjedését a fekete kontinensen, most az arktikus térségért indult meg a kíméletlen versenyfutás az oroszok, kínaiak és amerikaiak között. Miképpen 140 éve, a terület leigázása most is ellenőrizetlenül zajlik, figyelmen kívül hagyva az őslakosok érdekeit és a természeti környezet érzékeny egyensúlyát.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
