Putyin új szövetsége felzaklatja a Nyugatot

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter júliusi háromnapos állami látogatása Phenjanban - egy katonai delegáció kíséretében - az első magas szintű moszkvai látogatás volt Észak-Koreába (KNDK) a posztszovjet időszakban. A látogatás egyértelmű jelzést adott Washington és Szöul felé a Koreai-félszigetre vonatkozó orosz politika alakulásáról a KNDK fontos katonai-politikai partnerként való elismerése mellett.

A Kreml álláspontja

A Kreml szemszögéből nézve a Moszkva, Phenjan és Peking közötti stratégiai együttműködés újrakezdését a Biden-kormány provokálta ki azzal, hogy szigorította észak-koreai politikáját, és a NATO behatolt az indiai-csendes-óceáni térségbe. Ráadásul 2021-ben létrejött az AUKUS blokk (USA, Nagy-Britannia és Ausztrália), amely Washington és London közreműködésével járul hozzá egy nukleáris tengeralattjáró-flotta megjelenéséhez az addig nem-nukleáris Ausztráliában.

Az Izvesztyija című újság júliusban moszkvai védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy fontolgatják a távol-keleti ütőerő megerősítését, amely magában foglalná a Tu-160 „White Swan” stratégiai rakétahordozók – egy több üzemmódú szuperszonikus stratégiai bombázó – Amur régióba telepítését. Jurij Ljamin katonai szakértő azt mondta a lapnak: „Különös figyelmet kell fordítani Japánra, amellyel még mindig területi vitáink vannak a Dél-Kuril térségében.

Miről szól a Putyin-Kim találkozó?

Nos, ilyen orosz stratégiai keretrendszer közepette érdemes értelmeznünk azt, hogy az észak-koreai vezető várhatóan 10 nap múlva Vlagyivosztokban találkozik az orosz elnökkel. Amerikai értesülések szerint a várható megegyezés részeként Moszkva tüzérségi lövedékeket és páncéltörő rakétákat kap, Phenjan pedig cserébe élelmiszert, valamint műholdakhoz és nukleáris meghajtású tengeralattjárókhoz szükséges technológiát.

A Kreml katonai komplexumát sújtó nyugati szankciók leapasztották az Ukrajna elleni háborúhoz szükséges fegyvereket. Márpedig Phenjan csak a főbb dél-koreai lakossági központok hatótávolságán belül 6000 tüzérségi rendszerrel rendelkezik, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy vannak tartalékaik. Mégis, az a tény, hogy Moszkva hagyományos fegyverekért cserébe érzékeny, fejlett technológiát ad, már mutatja, milyen rosszul áll Putyin szénája.

Kim céljai

Phenjan részéről másképpen néz ki a történet. Miután Kim marsall már nem tartotta érdemesnek folytatni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával diplomáciai huzavonát, 2020. január 1-jén beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta: Phenjan kész a végtelenségig az USA által vezetett szankciókkal élni. „Észak-Korea továbbra is fejleszti nukleáris és rakétaprogramját, miközben nemzetként gazdaságilag növekedni fog” – jelentette ki. De aztán kitört a világjárvány, és ez Kimet arra kényszerítette, hogy megküzdjön COVID-19 által okozott gazdasági pusztítással.

Most viszont úgy tűnik, hogy Kim visszatér az eredeti tervéhez. Ennek része az Oroszországgal való szorosabb partnerség kiépítése, mivel egyértelműen szükségük van egymásra, miközben erőteljes nyugati nyomás alatt állnak. Mindennek tetejébe a jövőben Oroszország és Észak-Korea várhatóan erősíti kapcsolatait Kínával és Iránnal, amelyek hasonlóképpen szembesülnek a Nyugat feltartóztatási politikájával.

Virágzó katonai kapcsolat

A közelmúltbeli fejlemények egy virágzó fegyverkereskedelmi kapcsolatra utalnak, annak ellenére, hogy ezt mind Észak-Korea, mind pedig a nemrég elhunyt Wagner-csoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin tagadta.

2022 szeptemberében a Fehér Ház kiszivárogtatta, hogy a KNDK „jelentős” számú tüzérségi lövedékekkel látja el Oroszországot. Idén januárban pedig – két hónappal azután, hogy Észak-Korea állítólag ellátta a Wagner-csoportot harctéri rakétákkal – az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megosztott egy műholdfelvételt a KNDK-Oroszország határon a halálos rakományt szállító vonatról.

Márciusban aztán az USA pénzügyminisztériuma szankciót szabott ki Ashot Mkrtychev szlovák állampolgár ellen, mert a KNDK tisztviselőivel együttműködve „kéttucat típusú fegyvert vásárolt Oroszország számára”. Ez arra utal, hogy a két ország között több-csatornás kapcsolat működik.

Júliusban az USA szankcionált egy észak-koreai fegyverkereskedőt, amiért megkönnyített a Wagner-csoportnak egy - meg nem határozott -fegyverszállítást. Egy 2019-es ENSZ-jelentés felsorol egy azonos nevű személyt, aki a „Komid” nevű észak-koreai fegyverkereskedelmi vállalat helyettes képviselője volt Szíriában.

Ha Moszkva valóban az embargó alatt álló észak-koreai fegyverek törzsvásárlójává válik, az segít Putyinnak fenntartani az Ukrajna elleni háborúját. Ám Phenjan technológiai beszerzései az egész világ számára jelenthetnek hosszabb távú veszélyeket.