Hadüzenet Ukrajnának – Putyin végzetes útra lépett

Tegnap az esti órákban – egy ijesztően szétesett – Putyin elnök bejelentette, hogy el fogja ismerni a Donyec-medence két „népköztársaságának” függetlenségét. (Ezt később meg is tette, és egy rendelettel csapatokat küld Kelet-Ukrajnába – a szerk.) Ezek után Moszkva már hivatalosan támogatja az orosz nemzetiségű felkelőket és ezzel a 2015-ös Minszki megállapodásoknak befellegzett.

A döntés egyben gyakorlatilag hadüzenet Ukrajnának, amelyre a Nyugatnak is reagálnia kell.

Eszkalálódás és tőzsdei megroppanás

A térségben már egyébként is pattanásig feszült helyzet: tegnap Moszkva azzal vádolta meg Kijevet, hogy civileket lő a tüzérséggel, hogy felrobbantott egy határőrizeti pontot és hogy szabotőröket küldött Oroszországba. Az orosz elnök döntésének következményeként mostantól a helyzet gyorsan és jelentősen tovább eszkalálódhat.

A moszkvai tőzsde irányadó indexe ennek megfelelően több, mint 10 százalékot esett tegnap, a rubel pedig több, mint 2 százalékot vesztett értékéből a vezető nyugati devizákkal szemben.

Putyin döntését a Nemzetbiztonsági Tanács szürreális ülése előzte meg, amelyet felvételről később leadtak az országos televíziós csatornák. Szergej Sojgu védelmi miniszter a rendkívüli ülésen kifejtette, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket akar kifejleszteni. Szerinte a Nyugat „teletömi Ukrajnát fegyverekkel” és „minden nap négy vagy öt repülőjárat érkezik Kijevbe tömve fegyverekkel”. 

Sojgu kétségét fejezte ki, hogy a „Javelin” tankelhárító rakéta – amelyet az ukránok kapnak a Nyugattól – valóban „védelmi célú fegyver lenne”. Leszögezte, hogy ez is mutatja: Ukrajna és a Nyugat erővel akarja megoldani a válságot.

Jön a teljeskörű invázió?

Mindeközben a belarusz-orosz hadgyakorlat nem ért véget a korábban kommunikált február 20-án, hanem azt határozatlan időre meghosszabbították. Az orosz csapatok pedig egyelőre végdátum nélkül maradnak.  

A kelet-ukrajnai szakadár területeken egyre nő a harci cselekmények, az ukrán határ mellett pedig az orosz katonai eszközök száma.  Ebből a közelgő orosz beavatkozás – moszkvai szemmel nézve "békefenntartás" – képe rajzolódik ki sokak számára, amely elméletileg már hozná magával a nyugati szankciókat, egyúttal pedig az európai energiaellátás bizonytalanná válását is, így izgalmas napok állnak a piacok előtt.

Az amerikai hírszerzés szerint az orosz csapatok már megkapták a parancsot az Ukrajna elleni invázióra, jelenleg a pontos lebonyolításra készülve fel, a katonai lépéseken túl a tervek szerint az ellenálló civileket kivégeznék vagy fogolytáborokba zárnák.

Az amerikai kormány kiszivárogtatta az Oroszország elleni szankciók első lépését, ennek alapján az orosz nagybankokat letiltanák az amerikai pénzügyi rendszer – gyakorlatilag a dollárban történő elszámolás lehetőségéről –, ezt áttételesen sem érhetnék el.

Anthony Blinken külügyminiszter szerint addig nem lesznek a szankciók bevezetve, amíg Oroszország tartózkodik az Ukrajna elleni harci cselekményektől. Ezen túl több magánszemély is szankciós listára kerülne, akik így nem tudnának a nyugati bankrendszerben számlát vezetni, amerikai vagyonuk pedig befagyasztásra kerülne.

Ursula von der Leyen szerint az EU pénzügyi piacairól és számos technológia exportjáról tiltaná le Oroszországot. A Gazprom szombati bejelentése alapján a lehető legkevesebb gázt szállítja Európa felé, ezzel élesítve a "gázfegyvert".

Putyin végzetes útra lépett

Ha a nyugati hírszerző szervezeteknek igazuk van, és a Kreml több irányból támadva teljes körű inváziót indít Ukrajna ellen, akkor Putyin akár politikai pályájának legsúlyosabb hibáját követheti el.

Pedig nem is olyan régi példák figyelmeztethetnék a Kreml urát. 1979-ben Dmitrij Usztyinov szovjet védelmi miniszter nem hallgatott a tábornokai figyelmeztetésire és meggyőzte a Politikai Bizottságot, hogy Afganisztán elfoglalása mintegy hat hónapot vesz majd igénybe és alapvetően egy vértelen beavatkozás lesz. Tíz évvel később a szovjetek véres fejjel, szégyenszemre visszavonultak és a birodalom már sohasem heverte ki azt a csapást.

Amikor aztán Borisz Jelcin orosz elnök a rebellis Csecsenföld lerohanását mérlegelte 1994-ben, a túlbuzgó védelmi minisztere, Pavel Gracsev azt állította, hogy egyetlen ejtőernyős ezred pár óra alatt lerendezi a problémát. 20 hónappal később Moszkva döntetlent ajánlott.

Egy ukrajnai invázió komoly csapásokat ejtene az orosz gazdaságon. A teher arra a lakosságra hullana, amelyet nem lelkesít fel ez a háború olyanok ellen, akiket unokatestvéreknek tekintenek. A halottak és sebesültek számát nem lehetne elleplezni és ez csak növelné a kiábrándultságot.

Természetesen Putyin még mindig ellenőrzi a biztonsági apparátust és valószínűtlen, hogy a köz nyugtalansága vagy egy elit összeesküvés a bukását okozná. De a rendőrállami reflexek tovább erősödnének és mindez a gazdaság megrendülésével párhuzamosan már a Szovjetunió végnapjait idézné.