6p

Az EU az esetleges nukleáris megállapodás után megvásárolhatja Irán olaját - az orosz helyett. A piacra ömlő olajtöbblet az árakat is lenyomná, egyben csökkentve Oroszország bevételeit. Káncz Csaba jegyzete

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Irán, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok diplomatái már 16 hónapja szakaszos tárgyalásokat folytatnak az osztrák fővárosban a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) újraélesztése érdekében. Ezek a tárgyalások most a legvégső fázisba léptek. 

A főtárgyaló optimista

Múlt pénteken, a PBS amerikai közszolgálati televíziónak adott érdekfeszítő interjújában Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különleges képviselője – egyben a bécsi nukleáris tárgyalások főtárgyalója –, kerülte az Irán elleni fenyegetés minden formáját, miközben érzékeltette, hogy a Biden-kormányzat kemény alkut folytat Bécsben.

Az igazán meglepő az a tény, hogy Malley még a megállapodás megkötése előtt optimista hangot ütött meg. A főtárgyaló ügyesen megüzente, hogy a Biden-adminisztráció nem kötött kompromisszumokat, és a megállapodás – ha egyáltalán megköttetik –, szigorúan összhangban lesz az Egyesült Államok álláspontjával, miszerint „készek vagyunk visszatérni a nukleáris megállapodáshoz, ha ezt Irán is megteszi." Se több, se kevesebb.

Ha Irán drónokat ad el Oroszországnak, az súlyos szankciókat von maga után. Fotó: Wikimedia/U.S. Army
Ha Irán drónokat ad el Oroszországnak, az súlyos szankciókat von maga után. Fotó: Wikimedia/U.S. Army

Malley azonban hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Iránról szóló aktáját nem zárják le, hacsak Teherán nem ad „hiteles válaszokat” az IAEA-nek az uránrészecskék indokolatlan jelenlétével kapcsolatos felkavaró kérdésre az utóbbi teljes megelégedésére. Malley ragaszkodott ahhoz, hogy Irán „történelem előtti vagy történelmi feltárása” nem elegendő, mert az a kérdés, hogy „hol van ma az urán, az elszámoltatható legyen, és az úgynevezett biztosítékok („safeguards”) hatálya alá tartozzon”. Ez bizony nehéz kihívásnak tűnik.

Az európai szövetségesek érdekei

Ugyanígy Malley-t közvetlenül megkérdezték, hogy az Egyesült Államok „engedné-e a nem-amerikaiaknak (az európaiaknak), hogy üzletet kössenek az Iszlám Forradalmi Gárdával (IRGC), és ezzel lényegében megkerüljék az Egyesült Államok szankcióit”.

Malley mesterien tért ki a nyílt válasz elől, kijelentve: „Nem akarunk, nem is tárgyalunk, és nem is fogunk tárgyalni azon normáink csökkentéséről, hogy mit kell tenniük az európai vagy más vállalatoknak, ha üzletet akarnak kötni Iránnal. Tiszteletben kell tartaniuk a szankcióinkat, amelyek nagyon jól meghatározottak. A pénzügyminisztérium világos szabványokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a cégeknek mit kell tenniük, milyen átvilágítást kell végezniük. És minden ezzel ellentétes jelentés, amely azt állítja, hogy fel fogjuk higítani ezeket a szabványokat, hogy tárgyalni fogunk ezekről a normákról, teljesen téves.”

Ez első ránézésre azt jelenti, hogy Irán a „szankciók enyhítésére” számíthat a külföldi országokban blokkolt forrásaihoz való hozzáférés tekintetében, és ami döntő, „eladhatnák törvényesen az olajat, amire most nem képesek, hogy megszerezzék az olaj eladásából származó bevételt.” Az IRGC elleni szankciók azonban folytatódhatnak.

A játszma Oroszországról szól

Egyszerűen fogalmazva, az EU az esetleges megállapodás után megvásárolhatná Irán olaját az orosz helyett. Valójában a piacra kerülő olajtöbblet az árakat is lenyomja (és csökkenti Oroszország bevételét). Mindkettő az Egyesült Államok érdekeit szolgálja.

Washington várakozása szerint Irán és Oroszország – mint nagy olajexportáló országok –  érdekei elkerülhetetlenül ütköznek majd, miközben a piacokért tülekednek. Oroszország már leváltotta az iráni olajat az ázsiai piacon kedvezményes eladások révén. Az Egyesült Államok reméli, hogy Irán most visszafizet ezért majd Oroszország fő piacán, Európában. 

Az USA várakozása szerint Irán kétségbeesett készpénzigénye végül mérsékelheti Teherán eddigi agresszív viselkedését a térségben. Az iszlamista rezsim megfelelő magatartására számítva az amerikai külügyminisztérium a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy ha Irán drónokat ad el Oroszországnak, az súlyos szankciókat von maga után.

Amíg az amerikai szankciók érvényben maradnak, az európai vállalatok valószínűleg nem lesznek elég magabiztosak ahhoz, hogy teljes gázzal üzleteljenek Iránnal. Legalábbis ez volt a tapasztalat a 2015-ös megállapodás aláírása után is. Ma a transzatlanti szolidaritás sokkal erősebb, mint hét évvel ezelőtt, és az európaiak semmiképpen sem vetik el az Egyesült Államok által felállított védőkorlátokat.

Egy megállapodás létrejötte esetén megnyílhat az út az Európán kívüli országok számára is, hogy visszatérjenek az iráni gazdaság vérkeringésébe. Előnyben részesül Kína, amelynek a bécsi tárgyalásokon a JCPOA mielőbbi megkötésére irányuló vágya magától értetődő. Kína már megkötött egy ambiciózus, 400 milliárd dolláros ütemtervet az Iránnal való gazdasági együttműködéshez, beleértve a helyi valutában történő fizetési mechanizmust is.

A nagy kérdés az iráni-orosz kapcsolatok jövőbeli pályája. Pontosabban fogalmazva, az iráni kapcsolatok a jelenlegi geopolitikai viszonyok között segíteni fogják-e Oroszországot a gazdasági szférában? Nincsenek egyszerű válaszok. Tévedés ne essék, a nyugati partnerek keményen fognak dolgozni Irán középosztályán.

Ez a taktika India esetében sikerült, amint azt az elmúlt három évtizedben Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak sorvadása is tanúsítja. Érdekes módon Irán és India erős hasonlóságot mutat. A gazdasági szférában mind Indiában, mind Iránban a bazári ösztönök uralkodnak, és a cimbora-kapitalizmus („crony capitalism”) burjánzik. Idővel tehát Irán pályája követheti India pályáját.

Természetesen nem szabad arról elfeledkezni, hogy az ellenállás ideológiája Teherán részéről az iráni forradalom öröksége, és mára szervesen beépült a síita pszichébe. A nacionalizmus az 1979-es forradalom egyik szikrája volt.

Végső elemzésében tehát Teheránnak el kell fogadnia az EU által az USA nevében javasolt „végső szöveget”. A lényeg az, hogy Malley megjegyzései azt sugallják: Teherán nem azt kapta, amit kért az IRGC amerikai terrorlistáról való eltávolításával kapcsolatban, másodsorban pedig az IAEA aktája továbbra is nyitott. Teheránnak ezt a keserű pirulát kell lenyelnie.

A befolyásos Nour News megjegyzi, hogy „a szakértői eljárás még mindig folyamatban van, és nem született negatív vagy pozitív döntés”. Valóban, Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezetőnek kell megadnia a végső jóváhagyást.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ha októberig várt a tankolással, most ilyen árakon teheti meg
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 09:14
Október első napján sem történt árváltozás a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin és a gázolaj országos átlagára egyaránt megegyezik a szeptember végi értékekkel, így az új hónap változatlan árakkal indul.
Makro / Külgazdaság A fordulat jele? Javult a beszerzések helyzete Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 09:00
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított szeptemberi értéke 53,2 pont, ami magasabb, mint a hosszú távú e havi átlag (52,6), és felülmúlja az előző három év e havi értékeinek átlagát (51,9). A felmérésben vizsgált részindexek túlnyomórészt emelkedtek.
Makro / Külgazdaság Fontos adatot kaptak Kármán Andrásék, így áll fél év után a költségvetés
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 2809,5 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. féléves hiánya. A 2026. II. negyedévi hiány 758,2 milliárd forintot, a GDP 3,3 százalékát érte el.
Makro / Külgazdaság Ismét lépett Németország az elszálló üzemanyagárakra
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 08:12
Csökkentek az üzemanyagárak csütörtökre virradóra Németország számos töltőállomásán, miután életbe lépett az idei második, három hónapra szóló üzemanyagadó-csökkentés.
Makro / Külgazdaság Kiszámolták, hány évtizedekig tartana rendbe tenni a magyar utakat
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 07:49
A hálózat 43 százaléka még mindig rossz.
Makro / Külgazdaság Jeles alkalomból szólalt fel a világ egyik első számú vezetője
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 07:10
Hszi Csin-ping kínai elnök az idei gazdasági célok teljesítésének, az innovációra épülő fejlődés ösztönzésének és a lakosság életkörülményei javításának fontosságát hangsúlyozta szerdán Pekingben, a Kínai Népköztársaság megalapításának 77. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson.
Makro / Külgazdaság Új korszak és kötelező NAV-ellenőrzések a bizalmi vagyonkezelésben
Natív tartalom | 2026. szeptember 30. 13:43
Mit jelent ez a már meglévő BVK-val rendelkezők és az alapítás előtt állók számára?
Makro / Külgazdaság Csoda? Egy hete változatlan szinten alakulnak a hazai üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 30. 10:59
A hazai kiskereskedelmi árak egyelőre nem változtak.
Makro / Külgazdaság Paks leállása miatt lett borzasztó gyenge a termékkülkereskedelem egyenleg?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 30. 10:30
Augusztusban 481 millió euró deficittel zárt a külkereskedelmi áruforgalom.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat zuhant a turizmus augusztusban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 30. 08:30
Rég nem látott turisztikai visszaesésről közölt friss adatot a Központi Statisztikai Hivatal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG