India és Oroszország bővíteni kívánja az északi-tengeri hajózási útvonal használatát, beleértve a feldolgozó létesítmények építését. Az úgynevezett Északi-tengeri Út (NSR) 6920 kilométer hosszúságú, és a Jeges-tengeren halad át.
Az indiai piac
Az orosz távol-keleti és északi-sarkvidéki fejlesztési miniszter, Alekszej Csekunkov, a múlt héten Indiába látogatott, és tárgyalt az áruk megbízható és biztonságos szállításáról az északi-tengeri útvonalon. Csekunkov elmondta, hogy egy konténer Vlagyivosztokból Indiába szállításának költsége harmadával alacsonyabb, mint egy konténer Moszkvából történő szállításának költsége.
Az NSR-t télen nem használják a vastag jég miatt, de Moszkva azt tervezi, hogy az Északi-sark felmelegedése miatt még az idén megkezdheti az egész éves hajózást. A Kreml kiemelt figyelmet fordít Indiára, amely a tavalyi évben Kína után a legnagyobb orosz olajvásárló lett. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a napokban elmondta, hogy tavaly éves alapon 22-szeresére ugrott az orosz olajszállítás Indiába.
Kína nyeregben
A Hszi Csin-ping kínai elnökkel két hete tartott csúcstalálkozón Putyin elnök bejelentette, hogy kész egy közös kínai-orosz munkacsoport létrehozására az NSR fejlesztésére. Az ajánlat azonban nem vezetett új kínai szerződéshez további orosz gáz vásárlására, ahogy azt a Kreml vezetője egyértelműen várta. Sokkal inkább aggodalmakat váltotta ki az Orosz Föderációban, miszerint Peking most olyan helyzetben van, hogy Moszkvát félrekönyökölje nemcsak az NSR mentén, hanem általában az Északi-sarkvidéken.
Valóban, az egyik orosz megfigyelő a „Captain Arctic” Telegram csatornán arra figyelmeztet, hogy Putyin téves lépése átadta Hszi-nek a „kulcsokat” az Északi-sarkvidékhez, amely terület mostantól nem Moszkva kizárólagosan sajátja, hanem egy idegen hatalommal folytatott tárgyalásoknak a tárgya. A megfigyelő szerint míg a Nyugattal és Ukrajnával kapcsolatos konfliktus végül véget ér, Oroszország Kínával fennálló nézeteltérései tovább folytatódnak majd, és Moszkva meg fogja bánni azokat az előnyöket, amelyeket Pekingnek adott.
Kína az elmúlt évtized nagy részében keményen dolgozott azon, hogy gazdaságilag és geostratégiailag is jelentős szerepet vállaljon az Északi-sarkvidéken. Jégtörőket és jégképes hajókat épített, és támogatja a kínai infrastruktúra fejlesztését Oroszország azon északi részein, ahol az egyre nehezebb helyzetben lévő Moszkva ezt nem engedheti meg magának.
De Putyin hajlandósága, hogy Kínát bevonja az NSR közös fejlesztésébe, különös tekintettel arra, hogy nem kapott cserébe semmit, jelentős fordulópontot jelent, amely rávilágít Oroszország növekvő gyengeségére az Északi-sarkvidéken - és egyben Kína növekvő erejére.
Vaszilij Koltasov, a moszkvai Plehanov Közgazdaságtudományi Egyetem szakértője azt állítja, minden rendben lesz, ha Oroszország ellenőrizni tudja Kína részvételét az északi-sarkvidéki ügyekben. Ebben az esetben Peking olyan beruházásokat hajtana végre, amelyekre Oroszországnak szüksége van, anélkül, hogy megkérdőjelezné Moszkva domináns helyzetét. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy ha Moszkva saját pozíciója tovább romlik, vagy ha a Kreml nem kezeli jól a helyzetet, Kína kihasználja a körülményeket, és Oroszország „Kína perifériájává válik”, amit Putyin egyértelműen nem akar, de lehet, hogy nem tudja megakadályozni.
A leromlás jelei
Oroszország Ukrajna elleni háborújának növekvő költségei és a 2023. február végén a Moszkvának jégtörőket építő orosz Atomflot-ra bevezetett nyugati szankciók arra kényszerítették a Kremlt, hogy lemondjon a három hatalmas, atommeghajtású jégtörő közül kettő megépítéséről. A Kreml bejelentette, hogy ennek a három hajónak az építését a következő néhány évben fejezik csak be. Ehelyett Moszkva most azt állítja, hogy hét kisebb jégtörőt épít – de ezeket csak azokban az északi kikötőkben lehet használni, amelyek közelebb vannak az orosz partokhoz, ahol vékonyabb a jég, északabbra viszont nem.
Ez a döntés nemcsak komoly visszavonulást jelent Putyin északi-sarkvidéki expanzív tervei elől, hanem megnyitja az utat Kína előtt, hogy sokkal hamarabb a térség meghatározó szereplőjévé váljon. Peking folytatja a hasonló masszív nukleáris meghajtású jégtörők építését, és világossá tette, hogy az egyesek által „Sarki Selyemútnak” nevezett utat sokkal északabbra kívánja üzemeltetni, mint az orosz NSR jelenlegi útvonala.
Tartanak Kínától
Ahogyan Vladimir Volgajev katonai szakértő tavalyelőtt kifejtette, Peking kínai kikötői kiszolgáló dokkokat fog építeni Murmanszkban, Szabettában, Arhangelszkben Tiksziben és Uzdenben. Az orosz északi kikötők ugyanis jelenleg még túlságosan alulfejlettek ahhoz, hogy nagyobb volumenű konténer-forgalmat tudjanak kezelni.
Volgajev szerint a kínaiak már az NSR-t biztonságosabbnak tartják az orosz katonai infrastruktúra miatt, mint a Szuezi-csatornát. De a szakértő szerint, ha a kínaiak fogják felfejleszteni az északi orosz kikötőket, akkor domináns pozícióba fognak kerülni a jövőbeni konténer-kereskedelemben.
A Tisza-hatás. 
