A Raiffeisen Bank elemzői elkészítették negyedéves stratégiai elemzésüket – mondta el Török Zoltán vezető elemző a cég sajtótájékoztatóján. Az elemzők értelmezésében konszolidáció várható a magyar gazdaságpolitikában, folytatódik a tartósan alacsony államháztartási hiány, nagy átalakítások az államháztartás alrendszereiben nem várhatók. A következő években a kiigazítási igények – amelyek eddig is rendszeresen jelentkeztek – kisebbek lehetnek. „Időnként bele kell piszkálni, hogy teljesíthető legyen a hiány” – mondta Török.
Jöhetnek még államosítások
Az állam gazdasági szerepének növelése várható, elsősorban államosításokkal, a szolgáltató ágazatokban. Az adóreformban az elmúlt négy év jelentős változásai után szintén a konszolidáció és a stabilitás lesz a jellemző.
Ami a gazdasági teljesítményt illeti, a tavalyi 1,4 százalékos növekedésből 0,9 százalékpont a mezőgazdaságból, a maradék az építőiparból származott, ami nem tűnik túl egészséges szerkezetnek. A növekedés kétharmada az állam fogyasztásából, beruházásaiból adódott, a maradék pedig az export felfutásából.
Majdnem a falnál a kamatok
A negyedik negyedévben azonban már kiegyensúlyozottabb volt a szerkezet, szinte minden terület hozzá tudott járulni a GDP növekedéséhez. Abban bíznak, hogy ez később is fennmarad. Magas lesz ugyan az állam súlya a gazdaságban, de valamelyest talán mérséklődni fog. Erre az évre két százalék körüli növekedést várnak, az év első felében magasabbat, később alacsonyabbat, a bázishatás miatt.
A kamatvágási sorozat még egy darabig folytatódhat, a következő alkalommal lesz 0,1 százalékos kamatvágás, amit még 1-2 jelzésértékű lépés követhet. De már nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy véget érjen a kamatcsökkentési sorozat, talán 2,4 százaléknál.
Év végére 320 forintos euró
Ami az árfolyam-politikát illeti, azt érzékelik, hogy tudatos forintleértékelő politika észlelhető a gazdasági vezetők részéről. Tény, hogy év/év alapon 4-5 százalékos leértékelődés következett be, és ez tényleg segíti a magyar gazdaságot, elsősorban a kkv-szektort – mondja Török. Az év végére 320 forintos euró-árfolyammal számolnak, és 2015-2016-ban további szerény gyengülést is prognosztizálnak – hangzott el. Az alacsony kamat-gyenge forint páros Török szerint kifejezetten gazdaságpolitikai cél, így az MNB lesz az utolsók egyike, aki emelésbe kezd majd, a jövő év második fele előtt ez nem is várható.
A mezőgazdaságban a kilencvenes évektől kezdve minden második munkahely megszűnt, a munkaigényes mezőgazdasági termelésnek leáldozott. A kilencvenes évek végétől minden nyolcadik ipari munkahelynek is búcsút kellett mondani. Az új munkahelyeket egy modern gazdaságban nem a mezőgazdaságban vagy az iparban várhatjuk, hanem a szolgáltatások terén – mondta Török.
Ég veled, rezsicsökkentés?
Valószínűleg nem lesz további rezsicsökkentés, legalábbis a lakosságnak, a kormány ezen a téren már alighanem elment a falig, így az infláció vissza fog menni először az évi 2, majd 3 százalék feletti szintre – mondta Török kérdésekre válaszolva. Ez egyébként jó a gazdaságnak, nem célszerű az sem, ha túl alacsony az infláció.
Egykulcsos szja bevezetése csak akkor képzelhető el, ha ez valamilyen módon ellentételezik. Ez viszont csak újabb különadókkal, vagy a fogyasztási típusú adók további növelésével képzelhető el, így nem túl valószínű – monda.
Nem lesz gond az oroszok szankcionálása
Keszeg Ádám elemző szerint Európában tavaly 0,4 százalékos, kis mértékű recesszió volt, hasonlóan, mint Magyarországon, ott is az év végén volt némi élénkülés. Ennek a folytatódását várják Európában is, ahol a gazdaságot főleg az export húzta. A háztartások kicsit kevesebbet fogyasztottak, mint korábban, és ebben nem is várnak fordulatot. A magas, 12 százalék körüli munkanélküliség már stagnál, de érdemi csökkenésére sem számítanak az idén. A beruházások tavaly év végén már emelkedtek az eurozónában, főleg az exporthoz kapcsolódó ágazatokban.
Az orosz-ukrán konfliktus terén Keszeg arra számít, hogy nem lesznek kereskedelmi szankciók és viszonylag mérséklet lesz az európai gazdaságra a konfliktus hatása. Ha mégis bevezetnének kereskedelmi szankciókat, az az exportot és a beruházásokat is visszahúzná.
Nem vészesek a deflációs veszélyek
Márciusban már csak 0,5 százalékos volt az eurozóna inflációja, sőt öt országban negatív volt az árak változása, deflációs kockázatokat emlegetnek. Az eurozóna egészére azonban Keszeg Ádám ennek kevés valószínűséget ad, elsősorban a robusztus német növekedés miatt. Az infláción belül ráadásul a termékeknek csak kis részében volt árcsökkenés, ami korábban is előfordult, mégsem alakult ki defláció.
A kamatok terén várhatóan nem, de az árfolyam terén várható beavatkozás az EU-ban, Folyamatosan próbálják verbálisan megakadályozni az euró további erősödését, ezen a területen, ha csak kommunikációs eszközökkel is, számítanak további beavatkozásokra.
Tapír igen, kamatemelés nem
Blahó Levente elemző szerint a jövő héten az USA-ban várhatóan további tízmilliárd dollárral csökkentik az eszközvásárlási programot. Aktív kamatemelésre viszont nem lehet számítani, hosszú távon alacsony kamatokról van szó. Az infláció várhatóan sokáig a célszint alatt maradhat, a munkanélküliség magas, bérinflációs nyomás nem várható. A munkanélküliségi számok alapján a jövő év második fele előtt kamatemelés semmiképpen sem várható.
Az amerikai gazdaság számára pozitív, hogy a kongresszus már nem támaszt nehézségeket a gazdaság terén, a csatározások politikai síkon maradnak. Összességében a legelső ország, amely 2009-ben recesszióba került, a jelek szerint elsőként is lábalt ki onnét. A Fed úgy véli, hogy elég erős a QU csökkentéséhez, de a tényleges kamatemeléshez még valószínűleg nem.
Bóka János számolt be róla. 
