Oroszország indén elkezd földgázt exportálni Iránba – idézte Szergej Civiljov energiaügyi miniszter bejelentését a Moscow Times. A tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy tárgyalt iráni partnereivel a lehetőségekről. Némi bizonytalanságot sejtet az üggyel kapcsolatban, hogy a szállítandó energiahordozó áráról még nem tudtak megállapodni. Az orosz és az iráni kormány elvileg megállapodott arról, hogy az oroszok évente 55 milliárd köbméter gázt szállítanak a perzsa országnak. Ennek nagyságrendjét jellemzi, hogy a Magyarországot is ellátó török áramlat gázvezeték éves szállítási kapacitása nem éri el a 32 milliárd köbmétert.
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője januárban azt mondta iráni kollégájának, hogy az üzletet kicsiben célszerű kezdeniük. Bizonyára átfutott az agyán, hogy vajon mégis hogyan fog fizetni a vásárló, amely sok-sok éve brutális gazdasági szankciók alatt áll, és még legfőbb exportcikkét, a kőolajat sem tudja olyan mennyiségben és áron eladni a világpiacon, amilyenen szeretné. Ennek szellemében Civiljov most elárulta, hogy egyelőre a meglévő infrastruktúrát használják, amivel évi 1,8 milliárd köbméter energiahordozót fognak szállítani. A Kommerszant gazdasági lap információja szerint a csővezeték Azerbajdzsánon át juttatja majd el a földgázt Oroszországból Iránba.
A miniszter szerint a szállítások azután kezdődhetnek el, hogy a felek megállapodnak az energiahordozó áráról. Ennél több információval nem tudott szolgálni, mert mint mondta, isten őrizzen attól, hogy a moszkvai kormány beleavatkozzon vállalatok közti szerződések feltételeinek meghatározásába. Mohsen Paknejad, iráni olajügyi miniszter reméli, hogy az egyezmény végére hamarosan pont tehetnek. Oroszország és Irán egyaránt szenved a velük szemben bevezetett gazdasági szankcióktól, amelyek nyomán az elmúlt években elmélyítették kapcsolataikat. Egy húsz évre szóló védelmi megállapodást éppen áprilisban írtak alá. Ebben vállalták, hogy megosztják egymással hírszerzési információikat és együttműködnek az olaj- és gázipar, valamint a nukleáris energetika terén. Irán rendelkezik ugyan a világ második legnagyobb földgázkészletével és jelentős olajexportőr, ám évről évre közelebb kerül ahhoz, hogy nettó energiahordozó-importőr legyen. Az ellene érvényben lévő gazdasági szankciók miatt ugyanis nem tudja megszerezni azokat a külföldi befektetéseket és know how-t, amelyekre szüksége lenne.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 6,87 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig. 
