|
| (Fotó: depositphotos.com) |
A Pentagon egyesített vezérkara júniusban 14 év után először hozta nyilvánosságra a nukleáris műveletek új doktrínáját. Eszerint a nukleáris fegyverek használatával el lehet érni „a stratégiai stabilitás visszaállítását” és be lehet fejezni a konfliktust „az USA és szövetségesei legjobb elérhető feltételei szerint”. Moszkva a maga részéről szándékos homályosan fogalmaz abban a tekintetben, hogy mikor vet be nukleáris fegyvereket. Miközben Oroszország 6500, az USA pedig 6185 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ez a hozzáállás nem igazán megnyugtató a világ számára a két vezető katonai nagyhatalom részéről.
Másfele néz az elit és a köz
A 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégia óta hivatalosan is újra a nagyhatalmi versengés lett Washington első számú biztonságpolitikai prioritása, de a jelek szerint ez bizony egyáltalán nem találkozik az amerikai közvélemény értékítéletével. A Globális Ügyek Chicagói Tanácsa a múlt héten hozta nyilvánosságra átfogó felmérését. A megkérdezett polgárok az orosz veszélyt csupán kilencedik helyre sorolták be az amerikai érdekeket veszélyeztető tételek között, míg Kína még ennél is lejjebb, a 11-ik helyre került. A válaszadók kétharmada szerint a felemelkedő Kínát inkább baráti együttműködéssel kellene kezelni és csak 30 százalék gondolta, hogy határt kell szabni a hatalmának. Megdöbbentő a felmérés azon adata is, miszerint mind a republikánusok, mind a demokraták 1998-ban és 2002-ben nagyobb veszélyt láttak a kínai hatalomban, mint napjainkban.
S bizony a fenti felmérés eredménye belesimul a többi, hasonló tematikájú kutatások eredményébe. A Pew Kutatóintézet július végén hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amelyben 7 különböző veszélyre kérdeztek rá Irántól Észak-Koreáig, valamint a klímaváltozástól az Iszlám Államig. Nos, ebben a listában Kína a negyedik helyen végzett, Oroszország pedig az utolsó helyen.
Észak-Korea mindent visz
|
| Káncz Csaba |
Az elmúlt évtizedben az amerikai polgárok következetesen a terrorizmust és a kibertámadásokat nevezték meg a két legégetőbb nemzetbiztonsági veszélyforrásnak és a chicagói tanács fenti felmérése is erre az eredményre jutott. A klímaváltozás egyre feljebb kapaszkodik az emberek veszélyérzetében, de a nemzetközi biztonságpolitikában az amerikaiak konzekvensen Észak-Koreát nagyobb veszélyforrásnak tekintik, mint Kínát vagy Oroszországot. Amikor pedig a Reagan Intézet tavaly novemberben megkérdezte, hogy az USA hova fókuszálja fegyveres erejét a világban, akkor a válaszadók többsége nem Európát, vagy Ázsiát jelölte meg, hanem a Közel-Keletet.
Miközben az amerikai külpolitikai elit 95 százaléka válaszcsapást követelne egy NATO-tagállam elleni orosz támadásnál, egy februári Eurázsia Csoport Alapítvány felmérés szerint az amerikai polgárok csak 54 százaléka tenné ugyanezt. Összességében ezek a felmérések azt mutatják, hogy az amerikai köznépet sokkal jobban foglalkoztatják olyan veszélyforrások (például Észak-Korea), amelyeket a politikai elit hátrasorolt és sokkal kevésbé olyanok (nagyhatalmi vetélkedés), amelyeket a washingtoni politikai elit hajszol és amelyeknek ráadásul globális nukleáris katasztrófa lehet a végkimenetele.
A szakértő szerint egyre jobban fájnak Putyinnak a szankciók. 
