4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Egyre kevesebbeknek jut eszébe, milyen nap is van ma, mit ünnepeltünk a rendszerváltás előtt. Ha ma is ünnepelnénk, nagy csinnadratta lenne, de szerencsére ezt megúsztuk, nem tartott ki 100 évig a kísérlet, melyet akkor kezdtek, és melyből nekünk is jutott 40 év. Vajon alakulhatott volna másképp?

A forradalmi vezetők: Lenin, Sztálin és Kalinyinyin

Mi is történt 100 éve? Oroszországban egy év alatt a második forradalomra került sor, ezúttal Lenin vezetésével a kommunisták vették át a hatalmat. Hasonló kísérletek már voltak korábban (párizsi kommün), de ez volt az első eset, hogy ténylegesen megragadták a hatalmat azok, akik úgy gondolták, hogy a kapitalizmus és a magántulajdonon alapuló termelés zsákutca, és a paradicsom akkor jön el, ha a dolgozó nép nevében a kommunista párt átveszi a hatalmat és mindent államosít.

Nem állt meg az orosz határon

Nem is lenne ez egy olyan nagy esemény, ha megállt volna a folyamat Oroszországban és gyarmatbirodalmában, melyet a kommunista vezetés Szovjetuniónak keresztelt át, valamivel nagyobb önállóságot adva a népek egy részének, mint a cári birodalom. A történelem azonban Hitler személyében közbeszólt:  a náci vezér megtámadta a Szovjetuniót, aki legyőzte őt, fél Európa szovjet befolyási övezet lett. A két társadalmi rendszer közti harc kiéleződése miatt a Szovjetunió az általa megszállt országokra rákényszerítette a kommunista rendszert. Így lett ez nálunk is, és amíg fennállt, hivatalos ünnep lett az oroszországi forradalom évfordulója.

Ha fennállna még a rendszer, ma óriási ünnepség lenne Moszkvában, és persze nálunk is. A rendszer azonban alulmaradt az innovációra, fejlődésre sokkal inkább alkalmas kapitalizmussal szemben, és összeomlott, ráadásul időközben a gyarmatbirodalmak is felbomlottak, a Szovjetunió maradt az utolsó, törvényszerűen annak is meg kellett szűnnie. Mindez szerencsére viszonylag békésen zajlott le, nálunk teljesen. Hatása azonban még máig is érezhető: a kevéssé hatékony rendszer okozta lemaradást még mindig nem sikerült behoznunk.

Miért épp akkor és ott?

De miért is alakultak így a dolgok, miért épp Oroszországban történt ez? 1917-ben három éve zajlott az első világháború, és a hatalmas Orosz Birodalom meglepően rosszul bírta a németek csapásait, az ország gazdaságilag teljesen kimerült. Ilyen körülmények között került sor az első, februári forradalomra, amely a cárizmust söpörte el, és elvileg polgári demokráciát akart megvalósítani. A polgári kormány azonban azáltal, hogy folytatta a háborút, fenntartotta a forradalmi okot, és az őszre még jobbon kimerült ország már hagyta, hogy a kommunisták próbálkozzanak, akik azt ígérték, hogy kilépnek a háborúból.

Az ígéretet meg is tartották: beszüntették a harcot Németországgal szemben, de nem fogadták el a megalázó békefeltételeket, így utána egy még sokkal megalázóbbat kellett elfogadni. Az volt a szerencséjük, hogy 2018 őszén Németországot amerikai segítséggel legyőzte a nyugati antant, így az oroszokkal kötött békeszerződése is semmis lett. Persze közben az egész kapitalista világ megijedt és megpróbálta leverni a forradalmat, de ezt csak mérsékelt erőkkel tették, így nem is sikerült nekik. Az oroszok nem kis része Lenin mögé állt.

Az orosz történelem csúcsa

A két világháború között gyorsan fejlődött a kommunista óriásállam, az 1929-32-es válság idején pedig egyenesen ideálisnak tűnt a munkanélküli, helyenként éhező nyugati polgárok számára. Ez azonban csak átmeneti volt, a kapitalista világ magához tért, de jött egy még nagyobb veszedelem Hitler személyében. Az pedig nekiment egyedül az egész világnak (na jó, a japánokkal, de nem egyeztetve), és ennek az lett az eredménye, hogy győztesként két szuperhatalom, a kapitalizmust védelmező Amerika és a kommunizmust az érdekszférájára kiterjesztő Szovjetunió jött létre. Oroszország történelmének legnagyobb hatalmát érte el ekkor.

Mi lett volna vajon, ha nem győz a kommunista forradalom? Nem tudhatjuk, hogy máshol győzött volna-e, de azt valószínűnek tarthatjuk, hogy Hitler ugyanúgy előkerül, és ugyanúgy nekimegy az orosz kolosszusnak, aki ugyanúgy legyőzi őt. Feltehetően ugyanúgy orosz érdekszférába kerültünk volna, csak kérdés, hogy ez kapitalista rendszerben mit jelentett volna, és meddig tart. Vélhetően előbbre lennénk, de ez már a történelmi találgatás témaköre. A forradalom 100 éve nyert, de a kísérlet bő 70 év után elbukott.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Oroszország ajánlatot tett az AfD-nek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 15:51
Egy magas rangú Kreml-illetékes nyíltan gazdasági együttműködést ajánlott a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártnak a vasárnapi tartományi választás előtt.
Makro / Külgazdaság Jövő héten vidámabban mehetünk tankolni
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:35
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a jövő héten olcsóbb lehet idehaza a benzin és a gázolaj.
Makro / Külgazdaság Donald Trump keresztet vethet Grönlandra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:07
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről.
Makro / Külgazdaság Meglehetősen rossz hírt kapott Lengyelország
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 08:40
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Makro / Külgazdaság Dilemma előtt az MNB: lenne tér a kamatvágásra, de a forint közbeszólhat
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 17:24
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:44
Erről számolt be a közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt.
Makro / Külgazdaság Tovább esett az euróövezet építőipara
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:12
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
Makro / Külgazdaság Norvégiából is jönnek a nagy pénzek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 09:21
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG