4p
Egyre kevesebbeknek jut eszébe, milyen nap is van ma, mit ünnepeltünk a rendszerváltás előtt. Ha ma is ünnepelnénk, nagy csinnadratta lenne, de szerencsére ezt megúsztuk, nem tartott ki 100 évig a kísérlet, melyet akkor kezdtek, és melyből nekünk is jutott 40 év. Vajon alakulhatott volna másképp?

A forradalmi vezetők: Lenin, Sztálin és Kalinyinyin

Mi is történt 100 éve? Oroszországban egy év alatt a második forradalomra került sor, ezúttal Lenin vezetésével a kommunisták vették át a hatalmat. Hasonló kísérletek már voltak korábban (párizsi kommün), de ez volt az első eset, hogy ténylegesen megragadták a hatalmat azok, akik úgy gondolták, hogy a kapitalizmus és a magántulajdonon alapuló termelés zsákutca, és a paradicsom akkor jön el, ha a dolgozó nép nevében a kommunista párt átveszi a hatalmat és mindent államosít.

Nem állt meg az orosz határon

Nem is lenne ez egy olyan nagy esemény, ha megállt volna a folyamat Oroszországban és gyarmatbirodalmában, melyet a kommunista vezetés Szovjetuniónak keresztelt át, valamivel nagyobb önállóságot adva a népek egy részének, mint a cári birodalom. A történelem azonban Hitler személyében közbeszólt:  a náci vezér megtámadta a Szovjetuniót, aki legyőzte őt, fél Európa szovjet befolyási övezet lett. A két társadalmi rendszer közti harc kiéleződése miatt a Szovjetunió az általa megszállt országokra rákényszerítette a kommunista rendszert. Így lett ez nálunk is, és amíg fennállt, hivatalos ünnep lett az oroszországi forradalom évfordulója.

Ha fennállna még a rendszer, ma óriási ünnepség lenne Moszkvában, és persze nálunk is. A rendszer azonban alulmaradt az innovációra, fejlődésre sokkal inkább alkalmas kapitalizmussal szemben, és összeomlott, ráadásul időközben a gyarmatbirodalmak is felbomlottak, a Szovjetunió maradt az utolsó, törvényszerűen annak is meg kellett szűnnie. Mindez szerencsére viszonylag békésen zajlott le, nálunk teljesen. Hatása azonban még máig is érezhető: a kevéssé hatékony rendszer okozta lemaradást még mindig nem sikerült behoznunk.

Miért épp akkor és ott?

De miért is alakultak így a dolgok, miért épp Oroszországban történt ez? 1917-ben három éve zajlott az első világháború, és a hatalmas Orosz Birodalom meglepően rosszul bírta a németek csapásait, az ország gazdaságilag teljesen kimerült. Ilyen körülmények között került sor az első, februári forradalomra, amely a cárizmust söpörte el, és elvileg polgári demokráciát akart megvalósítani. A polgári kormány azonban azáltal, hogy folytatta a háborút, fenntartotta a forradalmi okot, és az őszre még jobbon kimerült ország már hagyta, hogy a kommunisták próbálkozzanak, akik azt ígérték, hogy kilépnek a háborúból.

Az ígéretet meg is tartották: beszüntették a harcot Németországgal szemben, de nem fogadták el a megalázó békefeltételeket, így utána egy még sokkal megalázóbbat kellett elfogadni. Az volt a szerencséjük, hogy 2018 őszén Németországot amerikai segítséggel legyőzte a nyugati antant, így az oroszokkal kötött békeszerződése is semmis lett. Persze közben az egész kapitalista világ megijedt és megpróbálta leverni a forradalmat, de ezt csak mérsékelt erőkkel tették, így nem is sikerült nekik. Az oroszok nem kis része Lenin mögé állt.

Az orosz történelem csúcsa

A két világháború között gyorsan fejlődött a kommunista óriásállam, az 1929-32-es válság idején pedig egyenesen ideálisnak tűnt a munkanélküli, helyenként éhező nyugati polgárok számára. Ez azonban csak átmeneti volt, a kapitalista világ magához tért, de jött egy még nagyobb veszedelem Hitler személyében. Az pedig nekiment egyedül az egész világnak (na jó, a japánokkal, de nem egyeztetve), és ennek az lett az eredménye, hogy győztesként két szuperhatalom, a kapitalizmust védelmező Amerika és a kommunizmust az érdekszférájára kiterjesztő Szovjetunió jött létre. Oroszország történelmének legnagyobb hatalmát érte el ekkor.

Mi lett volna vajon, ha nem győz a kommunista forradalom? Nem tudhatjuk, hogy máshol győzött volna-e, de azt valószínűnek tarthatjuk, hogy Hitler ugyanúgy előkerül, és ugyanúgy nekimegy az orosz kolosszusnak, aki ugyanúgy legyőzi őt. Feltehetően ugyanúgy orosz érdekszférába kerültünk volna, csak kérdés, hogy ez kapitalista rendszerben mit jelentett volna, és meddig tart. Vélhetően előbbre lennénk, de ez már a történelmi találgatás témaköre. A forradalom 100 éve nyert, de a kísérlet bő 70 év után elbukott.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Európa kétmillió euró humanitárius segélyt juttat Trump kiszemeltjének
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 14:48
A humanitárius helyzet romlására tekintettel az Európai Bizottság szerdán arról döntött, hogy kétmillió euró segélyt juttat Kubának - tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Makro / Külgazdaság GKI: ez a romló külkereskedelmi egyenleg oka
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 14:21
A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 februárjában a hazai export volumene 2,3 százalékkal csökkent, míg az import 6,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Makro / Külgazdaság Jó hír jött az Egyesült Államokból
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 13:59
Az Egyesült Államokban tavaly augusztus óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a március 27-én végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) adataiból.
Makro / Külgazdaság Ez is az iráni háború hatása: nagy fordulat készül Németországban
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 10:45
Németország gazdasági minisztere az atomenergia szerepének újragondolását sürgeti az ország energiaellátásában.
Makro / Külgazdaság A boltokban is visszaköszönhet Donald Trump háborújának hatása
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 10:30
Az iráni háború nemcsak az energiaárakat, hanem a mezőgazdaságot is súlyosan érintheti, ami világszerte élelmiszerinflációhoz vezethet. Erről a magyar vásárlóknak még viszonylag friss élményei lehetnek, hiszen a 2022-23-as időszakban az EU-ban nálunk volt a legjelentősebb az élelmiszerek drágulása.
Makro / Külgazdaság Javítási munkák indulnak a Barátság kőolajvezetéken
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 10:15
Megindulhat a Barátság kőolajvezeték kulcselemének helyreállítása: Ukrajna tendert írt ki a brodi szivattyúállomás felújítására, ami az első konkrét lépés a januári leállás óta.
Makro / Külgazdaság Nagyon törékeny maradt a bizalom a magyar kulcságazatban
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 09:00
A 2026 márciusi BMI index 50,4 pontra csökkent a februári (51,2) értékhez képest. Március átlag alatti hónapnak számít: az 1995 óta mért hosszútávú átlag értéke 52,6; a márciusi értékeké 51,8. A most mért, szezonálisan kiigazított BMI index a nyolcadik legalacsonyabb e havi érték.
Makro / Külgazdaság Nem túl fényes helyzetet örököl az április 12-én győztes párt által megalakítandó kormány
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint 2025-ben a költségvetés hiánya GDP-arányosan 4,7, az államadósság pedig 74,.6 százalék lett.
Makro / Külgazdaság Újabb tartályhajót támadtak meg a Perzsa-öbölben, orosz szállítmány érkezett Kubába
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 07:55
Újabb olajszállító hajót ért találat szerda hajnalban a Perzsa-öbölben; 24 órán belül ez a harmadik hajó, amit megtámadtak, köztük a második tartályhajó – közölte a brit UKMTO tengerbiztonsági hivatal.
Makro / Külgazdaság Nem sokat várt a kormány, tényleg megemelik a biztonsági tartalékot
Privátbankár.hu | 2026. április 1. 07:40
A Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet arról, hogy a kormány a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel megemelte a földgáz biztonsági készletének mértékét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG