Menekültek Olaszországban. De akár a Keletiben is lehetnének. (Fotó: ENSZ, UNHCR)

1. Hipp-hopp, elmuzulmánosodunk

Általános félelem, amely Németországban már politikai mozgalmat is szült (Pegida), hogy Európa „elmuzulmánosodik”, az iszlám hívei többségbe kerülnek. De számoljunk csak.

„A kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23 százaléka) a világ második legnagyobb vallása” – írja a Wikipedia az iszlámról. Az EU lakossága mintegy félmilliárd fő, ennek mintegy 12-14 százaléka lehet külföldi, azok jelentős része is európai és keresztény. Ha minden évben befogadnánk egymillió muzulmánt, akkor is 400-500 évig tartana, amíg többségbe kerülnének Európában.

De a problémás, háborús, polgárháborús országok lakossága, ahonnét szinte minden menekültet befogadnak, korlátos. Szíria lakossága 22 millió lehetett 2014-ben, Afganisztáné 32 millió, Eritreáé például (melynek fele keresztény, fele muzulmán) hatmillió. A polgárháború sújtotta Líbiában csak hatmillióan laknak, de nincs jele tömeges menekülésüknek, Jemenben 25 millióan, de szintén nem jönnek onnét tömegek.

Ám jelenleg semmi ok arra, hogy Európában befogadnák a marokkóiakat, egyiptomiakat, szaúdiakat vagy algériaiakat. Nem is beszélve olyan hatalmas muzulmán országokról, mint Indonézia vagy Malajzia.

2. Lassan muzulmánosodunk el

Sokan attól tartanak, hogy a muzulmán lakosság sokkal nagyobb születési rátája miatt fog többségbe kerülni Európában. Valóban, ha az őslakosság reprodukciós rátája például csak 1,6/szülőképes nő, a bevándorlóké pedig ennek másfél vagy kétszerese, akkor ez valamikor törvényszerűen bekövetkezik. A bevándorlás ütemétől és a pontos születési számoktól függően - amiket nem ismerünk - úgy 100-400 év alatt. (A lakosság szinten tartásához legalább mintegy 2,1-es érték kell.) (Korábban ez a szám rosszul szerepelt, elnézést kérünk.)

Feltételezhető azonban, hogy ennyi idő alatt a bevándorlók integrálódnak is a társadalomba. Tudjuk, hogy több terrorcselekményt bevándorlók leszármazottai (másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók) követtek el. Csakhogy minden ilyenre jut sok százezer vagy talán 1-2 millió olyan bevándorló, aki viszont békésen integrálódott a társadalomba, és vallásával senkit nem zavar. Róluk valahogy keveset beszélnek.

Az is reális forgatókönyv, hogy a bevándorlók szokásai, életformája, ezen belül termékenységi rátája, ha integrálódnak a befogadó társadalomba, már egyre kevésbé eredeti országukéhoz fog hasonlítani. Átveszik a befogadó ország szokásait. (Főleg, hogy a sok gyerekes családmodell sok fejlődő országban a nyugdíj- és egészségbiztosítást is helyettesíti, amire Európában más megoldások vannak.)

3. „Idegen hatalmak” küldik őket

Kína, az Iszlám Állam, „azok”, tudjukkik”, szíriuszi gyíkemberek (apropó, Szíriusz, Szíria, érted már?) – akik összeesküvés-elméletet akarnak látni, meg fogják találni. A lényeg, hogy valakik küldik a menekülteket, hogy nekünk ártsanak. Egyesekben már az is felmerült, hogy az USA gyengítené saját szövetségeseit, aminek aztán végképp semmi értelme.

Számoljunk kicsit. Az egyik legfontosabb befogadó ország, Németország most emelte fel a becslését 450 ezer főről 800 ezer főre, csak az idén és csak Németországba ennyi menekült jöhet. Egész Európát tekintve a számuk így becslésünk szerint elérheti a kétmilliót is, pontos számot nyilván senki sem tud. (Egy részük egyébként keresztény.)

Menekültek a budapesti Nyugati pályaudvarnál lévő tranzitzónában 2015. augusztus 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Egy menekült hajóútja, utaztatása, csempészése országokon keresztül nagyon különböző összegekbe kerülhet az embercsempészeknél, a The Observers például egész árlistákat közöl. (Számos beszámoló szól arról, hogy a menekülők maguk fizetik útjukat, de ezt most hagyjuk figyelmen kívül.)

A szélsőséges árakat kihagyva, a Közel-Keletről Németországig 4000 és 8000 euró közé becsülhetjük a költségeket. Ez egymillió emberre 4 és 8 milliárd, kétmillióra 8 és 16 milliárd euró (2520 és 5040 milliárd forint) közötti összeget jelent. Ám mivel a Balkánról sokan jönnek, és az olcsóbb, inkább úgy 5-10 milliárd eurónál tartunk. (A cikk a második oldalon folytatódik.)---- A németek nem mind lázadnak ----

Bárki is küldené őket, ebből a pénzből egy komoly hadsereget tudna felszerelni vagy meg tudna fizetni annyi zsoldost, hogy akár százszámra robbantsanak fel épületeket Európában, ha destabilizálni akarják. Sokkal gyorsabban, mint a lassan beszivárgó menekültek. Reális tehát, hogy valaki fizeti a menekülteket? Nem.

A Privátbankár szerint egyszerűen nincs szükség arra, hogy bármely hatalom küldje a menekülteket. Mennél te is, ha lebombáznák a házad és fenyegetnék az életed, megölnék a rokonodat, megkínoznának vagy vallási fanatikusok akarnának besorozni sivatagi hadviselésre. Nem kellene külön biztatás.

Azt viszont elképzelhetőnek tartjuk, hogy terrorszervezetek vagy korrupt rendőrök, politikusok, katonák jó pénzért részt vesznek az embercsempészetben. Vagy hogy uzsorások pénzt adnak egyes menekülteknek az útra, amit azok majd az európai keresményükből kell megadjanak. Zálogban meg otthon marad a család.

4. Nem lehet ezt az áradatot kibírni

De ki lehet, Németország, Ausztria már megmutatta a 90-es években. Németországba három év alatt több mint egymillió menekült érkezett. Akkor is volt a menekültek között sok muzulmán (bosnyák, albán). Igaz, hogy most nehezebb, a továbbra is válságtól, a válság következményeitől szenvedő Európa helyzete rosszabb, és az áradat is nagyobb.

A kilencvenes években ugyanakkor Németország épp a német újraegyesítés nem kis anyagi terheit nyögte. Ami persze nem jelenti azt, hogy tűrőképessége végtelen.

5. Ezek mind gazdasági menekültek

A statisztikák szerint a menekültek között két fő csoport van: a háborús, polgárháborús, terrorizált övezetekből érkező valódi menekültek (szíriaiak, afgánok, irakiak, eritreaiak, pakisztániak), illetve balkáni népek (koszovói albánok, bosnyákok stb., egy részletes statisztikát korábban itt közöltünk).

(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Az előbbieket Németországban szinte mind befogadják, az utóbbiakat szinte mind elutasítják. Az előbbiek menekültek, utóbbiakat joggal nevezhetjük gazdasági bevándorlóknak, mert életük nincs veszélyben, „csak” a mélyszegénység, jövőtlenség, kilátástalanság ellen menekülnek (akár a kelet-magyarországi falvak lakói).

A balkániakat tehát nem fogadják be, tőlük hangos a német sajtó, hogy feleslegesen terhelik a menekültellátó rendszert. Arra törekszenek, hogy ügyüket minél gyorsabban le tudják zárni, és vissza tudják őket toloncolni hazájukba.

6. Már a németek is fellázadtak a menekültek ellen

A menekültek ellen főleg neonácik és más szélsőségesek lázadoznak, időnként menekültszállásokat rongálnak meg, gyújtanak fel, az ilyen cselekmények száma valóban többszörösére nőtt. A bevándorló-ellenes megmozdulások létszámát ugyanakkor a B5 Aktuell bajor állami rádió szerint húszszorosan múlja felül a bevándorlókkal szimpatizálók megmozdulásainak létszáma. Csak azok békések, így kevésbé kerülnek bele a hírekbe.

A közvélemény-kutatások szerint a német lakosság körében ugyanakkor valóban érezhetően csökkent a – háborús övezetekből érkező – bevándorlók befogadását támogatók aránya, bár még mindig valamivel 50 százalék feletti. A balkáni gazdasági bevándorlókat viszont a többség elutasítja.

7. A menekülteknek „csak” a negyede gyerek

Egyes statisztikák 25 százalék körüli, más statisztikák 50 százalék körülire teszik a menekültek között a gyerekek számát, vélhetően attól függően, hány évnél húzzák meg a határt.

Menekültügyi szakértők szerint sok, a veszélyes területeken élő családnak nincs annyi pénze, hogy minden családtagot el tudjanak menekíteni. Ezért kiválasztanak egy életerős, jó munkaképességű 16-25 éves fiatalembert, akit elküldenek Európába, hogy onnét támogassa a családot munkájával. Ha őket vagy egy részüket is gyereknek számoljuk, magasabb a gyerekek száma.

De sétáljon el a Keleti pályaudvarra, mint mi, és ítélje meg maga.