6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hosszú távon is a korábbiaknál gyengébb hazai fizetőeszközzel kalkulál a magyar kormány. Ennek az államháztartásra gyakorolt hatásán túlmenően egy másik, a mindennapokban sokkal jobban érzékelhető következménye is lesz.

A napokban két, az ország jövő évi pénzügyeit és gazdálkodását is meghatározó dokumentumot osztott meg a kormány: a konvergenciaprogramot, valamint a 2022. évi költségvetés tervezetét. Témánk szempontjából azonban indifferens, hogy melyikre hivatkozunk, mivel előbbi megalapozza a büdzsét, így a makrogazdasági prognózisok is megegyeznek.

Ha azokat összevetjük az egy évvel ezelőtti prognózisokkal, akkor a kép a hazai fizetőeszköz további gyengüléséről árulkodik. Egy évvel ezelőtt az idei költségvetés összeállítása során még úgy számoltak, hogy az átlagos euróárfolyam

  • 2021-ben 356,6 forint lesz,
  • és ugyanennek a környékén marad a jegyzés a 2022 utáni néhány évben is.

A most közzétett dokumentumok viszont egy ettől eltérő pályát írnak le.

  • 2021-re 361,1 forintos euróval számolnak a Pénzügyminisztériumban,
  • a 2022 utáni évekre pedig ettől nem sokkal erősebb jegyzést, 360,9 forintot prognosztizálnak.

Fotó: Privátbankár
Fotó: Privátbankár

A gyengülő jegyzésről azonban nehezen lehet kijelenteni, hogy általánosan kedvezőtlen lenne. A költségvetésben ugyanis bizonyos mértékig kiegyenlítődnek a pozitív és negatív hatások. Hiszen nemcsak a devizában számolt kiadások jelentenek forintban nagyobb tételt, de a bevételek is nagyobb összeghez juttatják a magyar államot az átváltás után.

Van azonban a gazdaságnak olyan területe, ahol az Orbán-kormány számára előnyös a gyenge forint a gazdasági célok és szakpolitika szempontjából, Magyarország megítélésénél viszont nem túl kedvező. Ez utóbbi kép viszont

láthatóan nem zavarja a kormányt, hiszen azzal, hogy a korábbiaknál is gyengébb forintra számít az előttünk álló néhány évben, szinte bebetonozza hazánk sereghajtó létét a nemzetközi rangsorokban.

Emellett a gyenge forint az importált termékeken keresztül az inflációt is emeli, aminek hatása végeredményben a bérek értékén is lecsapódik. A közeljövő tehát egyáltalán nem tűnik biztatónak.

Bérfelzárkózás? Az mi?

A minimálbérekkel és az átlagbérekkel kapcsolatban is rendszeresen kielemezzük a nemzetközi friss rangsorokat és statisztikákat, melyeknek köszönhetően szépen kirajzolódott egyfajta kormányzati kettős játszma - még ha az nem is feltétlenül szándékos.

Vagyis idehaza az elmúlt évek forintban kimutatott jelentős, akár kétszámjegyű bérnövekedési üteméből a hazai fizetőeszköz gyengesége miatt a nemzetközi statisztikákban annak csupán töredéke látszik. Vagy, mint arra legutóbb volt példa, teljesen eltűnik és euróban már csökkennek a bérek a növekedés helyett.

Ezzel a folyamattal a kormány két "célközönséget" szolgál ki egyszerre. Határainkon belül kiváló propaganda-alapanyagként szolgál a lendületes és töretlen bérnövekedési ütem (csak emlékeztetőül, még a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban is 9,9 százalékos pluszt mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal), míg azok, akiknek a nemzetközi összehasonlító rangsorok a mérvadók, nevezetesen a régiónkban beruházást tervező vállalatok, azt látják, hogy az egyik legolcsóbb a magyar munkaerő.

Vélhetően a beruházások idecsábítása is motiválhatja a kormányt akkor, amikor a béreket terhelő adók közül rendre a munkaadók által fizetendőket csökkenti. Ezzel együtt ugyanis alacsony bérek és alacsony foglalkoztatási összköltséget tud Magyarország biztosítani a nemzetközi cégeknek, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet hazánk számára. Pedig semmibe sem kerülne a munkavállalók által fizetendő terhek csökkentése sem: sőt, a körülmények is megfelelők ehhez. Hiszen, mint az a most benyújtott költségvetésből is kiderül,

tartósan gyenge forintra számít a kormány az előttünk álló néhány évben. Vagyis a bérnövekedésre épülő kettős játszmát semmi sem veszélyezteti.

A személyi jövedelemadó csökkentésével változatlan bérköltséget látnának a beruházást tervező cégek, ellenben a magyar dolgozók többet vihetnének haza. Ezáltal javulhatna az életszínvonal, a magasabb fogyasztáson keresztül az áfa révén a költségvetésnek is haszna származna ebből. Ám vélhetően közel sem annyi, mint akkor, ha egy cég úgy dönt, Magyarországot választja új telephelyéül.

Ha folyamatosan veszít erejéből a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, akkor az azt is eredményezheti, hogy Magyarország letehet a bérfelzárkózással kapcsolatos terveiről.

Az elmúlt évtizedben többen többször is megfogalmazták a hosszú távú, bérekkel kapcsolatos célokat. Csak példaként említhető az osztrák bérszínvonal elérése, megközelítése, miközben nyugati szomszédunkban 3,5-szer nagyobb az átlagos nettó bér a magyarnál a legutóbbi adatok szerint. Ugyanakkor közvetlen versenytársainkhoz, a régiós országokhoz képest is érzékelhető a magyar bérek lemaradása. A legmagasabb régiós átlagbér, a cseh a magyarnál 20 százalékkal magasabb - igaz, 11 évvel ezelőtt a differencia még 40 százalék volt. Ennek a folyamatnak azonban keresztbe tesz a tartósan gyenge forint, aminek hatása kiválóan látszik az alábbi grafikonunkon is. Miközben forintban majdnem 10 százalékkal nőtt 2020-ban az átlagos bér, euróban kisebb csökkenést könyvelt el az Eurostat.

Forintban is megeheti a bérnövekedést a gyenge árfolyam

Korábban már említettük, hogy nemcsak a nemzetközi statisztikákra van hatással a tartósan gyenge árfolyam, de határainkon belül is ronthatja a bérből élők helyzetét az infláción keresztül.

Ha gyengébb árfolyam mellett kell bizonyos alapvető termékeket, vagy alapanyagokat importálni, akkor azért forintban magasabb összeget kell fizetni majd az üzletekben. Ez pedig az általános fogyasztói árindexet növelheti. A magasabb infláció miatt pedig alacsonyabb reálszintű bérnövekedést tapasztalhatnak a dolgozók, vagyis egyszerűbben megfogalmazva kevesebb terméket és szolgáltatást tudnak a növelt fizetésünkből megvenni.

Ez - pontosabban a gyengébb forint - volt az indoka arra is a kormánynak, amikor a 2021-es költségvetést módosító törvényjavaslatban az eredetileg elfogadott 3 százalék helyett 3,6 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulált. A 0,6 százalékpontos módosítás már azt eredményezte, hogy a minimálbéresek, valamint az ehhez kötött szociális juttatásokban részesülők fizetésének értéke várhatóan semmit nem fog emelkedni idén.

Összefoglalva tehát a kormány saját maga is azzal számol, hogy a forint erősségét illetően nem történik pozitív irányú változás a következő pár évben, sőt. Bizonyos fokig még rosszabb lesz a hazai fizetőeszköz, mint arra korábban számítottak. Ez a helyzet pedig a költségvetési hatások mellett hazánk nemzetközi megítélésére és közvetetten - az inflációnövelő hatás révén - a bérből élők életszínvonalára is befolyással lesz. Ez a tény még inkább megerősíti, hogy szükség van a munkavállalói adóterhek csökkentésére is, ám erre nincs mozgástér a költségvetésben a benyújtott törvényjavaslat értelmében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elkapkodják a munkásokat az euróövezetben
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 15:28
Júniusban az előző havival megegyező rekordalacsony szinten maradt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Tolonganak az új uniós hitelért az országok – vajon Magyarországnak jut belőle?
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 10:59
Nem biztos, hogy elég lesz a 150 milliárd eurónyi védelmi hitelkeret.
Makro / Külgazdaság Újabb adat érkezett a KSH-tól, az euró drágulása itt is meglátszott
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 08:30
Az előző hónaphoz képest belföldön drágábban, külföldön olcsóbban értékesítettek a magyar termelők, idén 7,4 százalék eddig az áremelkedés.
Makro / Külgazdaság Dél-Korea azt kapta jutalmul, amit az unió büntetésből, Brazíliában foghatják a fejüket – vámháborús fordulatok
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 08:09
Megállapodás született Dél-Koreával, Brazíliának viszont odacsaptak Trumpék, a rézkereskedelemről és a postai küldeményekről is döntöttek.Így áll a vámháború csütörtök reggel.
Makro / Külgazdaság Megint keményen odacsapott Iránnak Amerika
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 07:41
Ezúttal nem bombákkal, cserébe a legfontosabb bevételi forrást vette célba az amerikai kormány.
Makro / Külgazdaság Donald Trump dörzsölheti a tenyerét
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 17:26
Kellemesen alakult a GDP-adat.
Makro / Külgazdaság Kemény bejelentés jött Amerikából, a magyar kormány is aggódhat
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 16:03
Indián statuál példát Donald Trump?
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem történt hasonló Európában
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 13:20
Jól alakult a hangulat.
Makro / Külgazdaság Utolsó előtti helyen kullog Magyarország a friss uniós GDP-rangsorban
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 12:21
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot.
Makro / Külgazdaság Sírva fakad, ha meglátja, mennyivel nőtt a cseh GDP
Privátbankár.hu | 2025. július 30. 10:33
Hát nem 0,2 százalékkal, mint a magyar.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG