Meglehetősen egyértelmű demográfiai folyamatokról árulkodnak azok a 2020-as népszámlálási adatok, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra az amerikai statisztikai hivatal.
Azokból egyrészt kitűnik, hogy a fehéreknek már nem csak a részarányuk csökken a népességen belül, hanem – és erre még nem volt példa az amerikai történelemben, legalábbis az erre vonatkozó statisztikák kezdete óta – a számuk is.
A másik fontos trend, hogy tíz év alatt megugrott a spanyol vagy latin-amerikai származásúak száma és aránya: ma már csaknem húsz százalékát teszik ki az amerikai lakosságnak. Jelentősen nő az ázsiai származásúak száma is.
A harmadik jelentős fejlemény pedig, hogy több mint háromszorosára emelkedett azok száma, akik kevert származásúnak vallják magukat.
De pontosan mit mutatnak a számok, és mi áll a trendek hátterében?
Fogynak a fehérek
Az önmagában nem újdonság, hogy egyre kisebb a fehérbőrűek – egész pontosan a magukat fehéreknek vallók – aránya a társadalmon belül: a csökkenés ugyanis már a 60-as évek óta megfigyelhető a New York Times elemzése szerint.
Ennek hátterében az áll, hogy ekkor törölték el az Egyesült Államokban azokat a szigorú etnikai kvótákat, amelyek gyakorlatilag előnyben részesítették a nyugat- és észak-európai bevándorlókat a máshonnan érkezőkkel szemben.
Az újdonság az, hogy
az elmúlt 10 évben már a számuk is csökkent a „csak fehérek”-nek (8,6 százalékkal), amire még nem volt példa az amerikai történelemben.
Igaz, még így is ők a legnagyobb népcsoport: 204,3 millión vallják magukat fehér, 235,4 millióan pedig fehér vagy részben fehér származásúnak.
A visszaesés egyrészt annak köszönhető, hogy
a fehér népesség egyre inkább elöregszik: 2019-ben 44 év volt az átlagéletkoruk – a latinóké 30 –, születési rátájuk pedig már régóta csökken.
Az amerikai lap szerint a csökkenés oka lehet az is, hogy azok közül, akiket korábban fehérként azonosítottak, sokan most több mint egy származást jelöltek meg.
Jelenleg (a 2020-as népszámlálás szerint) az amerikaiak 58 százaléka vallja magát fehérnek – 2010-ben még 64, 2000-ben pedig 69 százalék volt ez az arány. Tehát részarányuk 10 évente 5-6 százalékponttal csökken, és
ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, akkor 20 éven belül 50 százalék alá süllyed majd.
Márpedig minden jel szerint folytatódni fog, a fiatalok etnikai összetétele ugyanis még a felnőttekénél is jóval vegyesebb.
Míg 10 évvel ezelőtt még egyértelmű többségben (65 százalék) voltak a fehérek a 18 év alattiak körében, addig ma már mintegy felük vegyes származású, latinó, ázsiai vagy fekete.
Mindez egyébként politikai szempontból is döntő jelentőségű lehet, hiszen a republikánusok fő táborát hagyományosan a fehérek, főleg a fehér férfiak jelentik – gondoljunk csak Donald Trump támogatóira.
Offenzívában a latinók
Az elmúlt tíz évben mintegy 23 millióval nőtt az USA lakosságszáma,
a növekedés felét a latinók „szolgáltatták”.
Számuk csaknem negyedével emelkedett, az ázsiai származásúak pedig még ennél is nagyobb, 36 százalékost növekedést produkáltak. Négyből körülbelül egy amerikai már latinónak vagy ázsiai származásúnak vallja magát.
Kaliforniában pedig a spanyol vagy latin-amerikai felmenőkkel rendelkezők már lehagyták a fehéreket: arányuk 39,4 százalékra nőtt a népességen belül, míg a fehéreké 34,7 százalékra csökkent.
Igaz, eközben változott hozzáállásuk a saját identitásukhoz: míg 2010-ben csak hat százalékuk állította magáról, hogy „kevert” származású, addig 2020-ban már egyharmaduk. Ma már kétszer nagyobb arányban azonosítják magukat vegyes származásúként, mint a fehérek.
A latinók száma 62,1, az ázsiaiaké pedig 24 millió.
Az elmúlt években a bevándorlók többsége ázsiai vagy latin-amerikai országokból érkezett.
Ők általában nagyvárosokban – New York, Los Angeles – telepednek le, ugyanakkor a tapasztalatok szerint sokan közülük idővel vidékre, kisebb városokba költöznek.
Eközben emelkedett – hat százalékkal, 46,9 millióra – a feketebőrűek száma is. Ez a teljes növekedés tizede. Részarányuk a lakosságon belül 32 államban, számuk pedig 41 államban növekedett.
Összességében 20-ból 19 megyében egyre vegyesebb lesz a lakosság összetétele.
Még színesebb Amerika
Míg 2010-ben mindössze 9 millió olyan amerikai volt, aki vegyes származásúnak vallotta magát (tehát kettő vagy több identitást adott meg), 2020-ban már 33,8.
Ez több mint háromszoros (276 százalékos) növekedés.
Számuk emelkedése logikus velejárója annak a jelentős keveredésnek, amely évek óta történik az Egyesült Államokban, mondta a New York Times-nak Richard Alba szociológus.
A latinók és az ázsiai származásúak több mint negyede saját népcsoportján kívülről választ magának házastársat,
az amerikai születésű ázsiaiak körében pedig csaknem kétszer ekkora ez az arány.
A vegyes származásúak számának megugrása – Richard Alba szerint – ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a hatóságok legutóbb részletesebb adatokat gyűjtöttek és részletesebb elemzést végeztek, mint 2010-ben.
És visszatérve még a fehérekre: bár országosan csökkent, egyes területeken növekedett a számuk – jellemzően ott, ahol már kezdetektől fogva többségben voltak, főleg a nagyvárosok környéki településeken.
Ami pedig a politikai vonatkozást illeti:
míg az amerikai jobboldal fenyegetésként élheti meg a fehér népesség térvesztését, addig a baloldal örülhet az egyre növekvő diverzitásnak. Ez ugyanis még több szavazót jelenthet a számukra.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
