Nemrég volt fél éve, hogy Joe Biden elnök hatalomra lépett, ezért érdemes egy gyorselemzést készíteni eddigi teljesítményéről. A mézeshetek már a múlt ködébe vesznek és Biden hazai támogatottsága a kezdeti 55 százalékról mára 51,3 százalékra olvadt. A kormányzásával elégedetlenek részaránya még markánsabban növekedett: a kezdeti 35 százalékról a mostani 45 százalékra.
Az elbizonytalanodás összefüggésben van a gyorsuló inflációval, a robbanásszerűen táguló vagyoni egyenlőtlenséggel, a milliós nagyságrendű munkanélküli állománnyal, a Delta mutáns gyors terjedésével és oltási ráta megrekedésével.
Ráadásul legalább hétmillió amerikait fenyeget az a veszély, hogy utcára – vagy jobb esetben hajléktalanszállóra – kerül, miután múlt szombaton éjfélkor lejárt a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett szövetségi kilakoltatási tilalom. A járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) még júniusban közölte, hogy nem hosszabbítja meg a szövetségi szintű tilalmat július 31. után, a legfelsőbb bíróság 5:4 arányban meghozott ítélete ezt csak eddig teszi lehetővé. A kongresszusnak volt lehetősége ezt felülírni, de nem tette meg.
De nézzük meg nagy vonalakban, hogy Biden első fél éve mit hozott a régi szövetséges EU és mit a stratégiai versenytárs Kína számára.
Mosolydiplomácia és protekcionizmus
Biden februári beszéde a Külügyminisztérium hivatalnokai előtt már arra utalt, hogy az amerikai stratégiai gondolkodást - a szövetségesekkel szemben is - még mindig fogva tartja a relatív előnyökre törekvés. Továbbra is az a megfontolás motiválja Washingtont, hogy politikai, gazdasági és egyéb kényszerítő eszközökkel és taktikákkal - általában a szürke zónás konfliktusokkal – büntesse az ellenfeleket és „fegyelmezze” a szövetségeseket világszerte.
Természetesen Washington és az európai hatalmak közötti párbeszéd hangulatát nem lehet egy lapon említeni a Trump korszak mérgezett és beszólogatós viszonyával. De Biden - elődjéhez hasonlóan – az USA gazdasági egyensúlytalanságainak korrekcióját protekcionista intézkedésekkel akarja orvosolni. Trump „Amerika Mindenekelőtt” szlogenjét Biden „Vásárolj Amerikait” szlogenje váltotta föl. Tudni kell, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya a múlt évben - 12 éves csúcsra ugorva - 915,8 milliárd dollárt ért el.
Washington továbbra is blokád alatt tartja a WTO-t és nem hajlandó oda bírókat kinevezni. Semmilyen komoly javaslata nincsen arra a Fehér Háznak, hogy a Trump-korszak alatt bevezetett büntetővámokat feloldják, többek között az acél- és alumínium árukra. Noha a légiipari Boeing-Airbus vitában enyhülés tapasztalható, ebben az általános helyzetben a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének nincsen reális esélye. Különösen nagy a csalódottság Németországban, amely tavaly több, mint 100 milliárd dollár értékben exportált árukat az USA-ba.
Európa számára a következő nagy pofon még idén érkezik. A szenátus vasárnap hagyta jóvá a közel ezermilliárd dollárt kitevő infrastrukturális tervet (Infrastructure Investment and Jobs Act) egy 2700 oldalas törvénytervezet formájában. Itt az európai beszállítóknak elvileg komoly lehetőségeik lehetnének az útépítési, csatornázási, villamoshálózati, vagy a szélessávú gyors távközlési projektekben. Igen ám, de az új „Vásárolj Amerikait” rendelet értelmében a közbeszerzéseknél várhatóan sorozatosan előnybe fogják részesíteni a hazai beszállítókat.
Az amerikai kormányzat még normál időszakban is évente 600 milliárd dollárért vásárol be árukat. Az új „Buy American” rendelet értelmében az eddigi 55 százalékról fokozatosan 75 százalékra emelik az amerikai termékek részarányát a beszerzéseknél.
Csakúgy, mint Trump, Biden is ősrégi, jórészt háborús időszakok törvényeit aktiválja újra. A „Vásárolj Amerikait” rendelet egy 1933-as törvényt élesztett újjá. Sőt, a Fehér Ház áprilisban egy „Made in America” igazgatónőt is kinevezett Celeste Drake korábbi lobbista személyében.
Jellemző, hogy a COVID-19 járvány kitörése óta Washington szigorúan szabályozza az orvosi eszközök kivitelét. Noha az USA az elmúlt időszakban hajlandónak mutatkozik arra, hogy 80 millió dózis vakcinát szállítson a fejlődő világnak, az oltóanyag-alkotórészeire, továbbá a kis palackokra és fecskendőkre is korlátozások állnak fenn. Ennek szabályozására Washington a 70 évvel ezelőtti, koreai háború időszakából származó törvényt (Defence Production Act, DPA) rángatott elő.
Kína célkeresztben
A remény, hogy az ázsiai nagyhatalom integrálható lesz a nyugati világrendbe, mára teljesen elpárolgott. A washingtoni politikai osztály dühösen és frusztráltan gondol vissza arra a 2001-es döntésre, amikor jóváhagyta Kína belépését a WTO-ba. Biden fenntartotta Trump konfrontatív kurzusát az országgal szemben, csupán a klímapolitikában lát lehetőséget az együttműködésre.
A Fehér Ház új ura nem siet összehozni egy csúcstalálkozót Hszi Csinping elnökkel. A Kína-ellenes ázsiai szövetségesek terén egyrészt a QUAD-ra épít, másrészt az ASEAN-nal való kapcsolat megerősítésére törekszik. Ez erőteljesen csípi Peking szemét, amelynek éppen a hétvégén adott hangot a kínai pártlap.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
