<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p
Sokan félnek attól, hogy az iszlám vallású lakosság többségbe kerül Európában, vagy a migráció, vagy a magasabb népszaporulat miatt. Megírjuk, mekkora is az a bizonyos népszaporulat az Európában élő muzulmánok körében, mi történt az 1990-es években érkezett bosnyák és albán muszlimokkal, valamint hogy melyik politikus rasszista.

Makacsul tartják magukat olyan elméletek, szélsőséges politikusok között is, amelyek Európa teljes „elmuzulmánosodásával” riogatnak. Ezt cáfoltuk már korábbi cikkünkben – legalábbis ami a következő pár száz évet illeti –, de a hozzászólásokból ítélve sokan nem értik vagy nem hiszik el.

Sajnos már maga a kérdésfeltevés is rasszista vagy előítéletes (lásd első keretes írásunkat), de nem mi kezdtük. Elsősorban a számokra koncentrálunk: Muzulmán többségűvé válhat-e az Európai Unió, és ha igen, mennyi idő alatt? Kétféleképpen lehetséges, hogy a muzulmánok, akikkel riogatnak bennünket, többségbe kerüljenek az 508 milliós EU-ban: bevándorlással és a természetes népszaporulat révén.

Sem tenger, sem kerítés nem állítja meg

Az, hogy mekkora lesz a bevándorlás, menekültáradat, teljesen megjósolhatatlan, hiszen háborúk és békék, nagyhatalmi érdekek függvénye is. Egyes politikusok több tízmilliós, sőt százmilliós tömegeket említenek, aminek eddig ténybeli alapja nincsen. Közel félmilliárd embernek kéne érkeznie ahhoz, hogy rövid távon többségbe kerüljenek a menekültek, ami teljes képtelenség. Az EU-ban 2010-ben csak 19 millió muzulmán élt, a fél iszlám világnak kéne gyors ütemben bevándorolnia, hogy többségbe kerüljenek.

Ezért rasszisták a félelmet terjesztő politikusok

A magyar nyelvű Wikipedia szerint a rasszizmus „olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel”.

Ezek szerint akik az iszlám vallású vagy európán kívüli származású vagy más nemzetiségű emberekről elítélően nyilatkoznak, azok rasszisták, legyen szó vezető magyar kormánypolitikusról vagy az utca emberéről. Aki a muzulmánoktól tart, óv, az ugyanis „hierarchiát állít fel”, azt sugallja, hogy a muzulmán állampolgárok, gyermekek alacsonyabb értékűek, sőt esetleg veszélyesek is a társadalomra nézve.

Sok közgazdász szerint lehet, hogy a menekült, bevándorló, részben muzulmán származású ifjak fogják a jövő európai uniós társadalmának gerincét adni, a mostani dolgozókat nyugdíjas korukban eltartani. Terrorizmus? Minden az EU-ban élő merénylőre sok százezer békében élő muzulmán polgár jut.

De nagyon valószínű, hogy még évekig magas lesz a menekültek száma, és sem tenger, sem kerítés nem fogja őket megállítani. Német források ezen a héten évi félmillió muzulmán menekülttel számoltak több éven keresztül, csak Németországba.

85 százalék hazamenne

De az sem törvényszerű, hogy a menekültek örökre ott is maradjanak, ahová mentek, még akkor sem, ha a célország annyira vonzó, mint Németország. A napokban írtuk, hogy a Szíriából elmenekült milliók 85 százaléka szívesen hazatérne, amint országában normalizálódik a helyzet. Ez érthető is, ha sokaknak földjük, házuk, boltjuk, kisüzemük, egzisztenciájuk volt otthon. De sok ember egyszerűen csak szereti a hazáját és ott érzi magát jól.

A német tapasztalatok is ezt támasztják alá: Németországot a kilencvenes években a Jugoszlávia szétesésekor keletkezett háborúk nyomán százezer számra lepték el a menekültek. Később komoly hányaduk önként visszatért hazájába. Egy kisebb részüket visszatoloncolták.

Szépen integrálódni is lehet

Akik maradtak, az is több százezer lakos, azok viszont nagyon szépen integrálódtak a társadalomba, általában már fel sem tűnik senkinek, hogy nem németek, akár szerbek, horvátok, muszlim vallású bosnyákok vagy albánok voltak eredetileg. (A T-Online erről szóló cikkéből azt is megtudjuk, hogy a Németországban élő muszlimok túlnyomó többsége már nem gyakorolja a vallását.)

Egy másik adat: 2013-ban közel négyezer török elhagyta Németországot, így szerényen negatív volt a török migráció. Hasonló folyamatot lehet megfigyelni Ausztriában is, ahol évek óta inkább stagnál a török vendégmunkások száma.

A másik út, ahogy mondtuk, a népszaporulat. Az EU termékenységi rátája 1,55 volt 2013-ban, azaz egy nőnek a jelenlegi állapot szerint átlagosan 1,55 gyermeke születik. Ez azt jelenti, hogy egy emberöltő, durván 30 év alatt a lakosság 22,5 százalékkal csökkenne. (A valóság ennél sokkal bonyolultabb, mert a halálozások száma és a migráció is fontos tényező.) Ezért szorgalmazzák sokan a bevándorlást.

Ha rettegni akarsz, rettegni is fogsz

Néhány muzulmán többségű és európai
ország termékenységi mutatója
(2013, Világbank, Eurostat)
Magyarország 1,3
Lengyelország 1,3
Spanyolország 1,3
Németország 1,4
Olaszország 1,4
EU-28 (Eurostat) 1,6
Nagy-Britannia 1,9
Svédország 1,9
Franciaország 2,0
Törökország 2,0
Líbia 2,4
Marokkó 2,7
Algéria 2,8
Egyiptom 2,8
Szíria 3,0
Pakisztán 3,2
Irak 4,0
Afganisztán 4,9

Ha szétnézünk a muszlim országokban, azt látjuk, hogy ennél kivétel nélkül magasabb volt a termékenység: Szíriában 3,0, Afganisztánban 4,9, Algériában, Marokkóban valamivel kevesebb (lásd a táblázatot). Hoppá, akkor ezekben az országokban egy emberöltő alatt másfél-kétszeresére nő a népesség, hát nem megmondtuk? – kiálthatnak most fel rettegni hajlamos polgártársaink.

De itt van mindjárt egy másik hoppá: Törökországban, amely a legnagyobb, az EU-ban élő muszlim népességet adja 9 millió fővel, már csak 2,0 a termékenységi ráta. A török népesség növekedése tehát ezek szerint meg is állt, sőt minimális csökkenésre váltott már, legalábbis az anyaországban. (A 2,1-es érték alatt a népesség csökken.) Akkor az EU-ban élő törökökkel mi lehet a helyzet?

Sok-e az a 2,2?

A Wikipedia szerint, amely egy amerikai nonprofit szervezetre, a Pew Research Centerre hivatkozik, az EU-ban élő muszlim lakosság termékenységi rátája átlagosan csak 2,2. Ez sokkal magasabb ugyan, mint az említett 1,55-ös összeurópai adat, ám egyáltalán nem kirívó, épphogy a népesség újratermelődéséhez szükséges 2,1 felett van egy kicsivel. (A Pew Research Center adatait annak fényében nem érdemes megkérdőjelezni, hogy még a híres, tüntetéseiről ismert, bevándorló-ellenes német PEGIDA lipcsei szervezete is hivatkozik rá.)

Másfélszer annyi muszlim gyerek születik

Nézzünk konkrét számokat, a németek ugyanis nyilvántartják a születő gyermekek szüleinek vallását, sőt nemzetiségét is. Ennek alapján az eddigi legfrissebb, 2012-es adat szerint 673 544 gyermek jött Németországban a világra. Ezek közül 53 900 született muszlim anyától, a többiek főleg a különböző keresztény felekezetek és ateisták gyermeke volt. (Egyébként 958 Németországban született bébi magyar anya gyermeke volt.)

Azaz 10 000 iszlám vallású lakosra 135 gyermek, 10 000 németországi polgárra (keresztény és muszlim összesen) 82 jutott átlagosan abban az évben. Hasonló az arány, mint a termékenységi mutatónál, a muszlim családokban durván másfélszer annyi gyermek születik. De nem sokkal több, mint átlagosan kettő. Ezzel az ütemmel évszázadokig is eltartana, amíg a muzulmán népesség természetes népszaporulat útján megduplázódik.

Ilyet szeretnénk mi is

Kurdok és törökök: nagy a különbség

Érdekes cikket írt a Die Welt még 2012-ben: Törökországon belül is óriási a különbség a keleti, középső, nyugati területek között a termékenységben. A keleti, főleg kurdok lakta területek népessége dinamikusan nő (a termékenységi mutató 3,5), középen stagnálás van, az Európához közeli, fejlettebb területek népessége csökken (1,5-es mutató).

Kiváló példája annak, hogy a népességszám növekedése és a gazdasági fejlettség között komoly összefüggés van. „Minél európaiasabbak, annál kevesebb a gyerek” – írja a Die Welt. Pedig muzulmánok. Vagy már jórészt ateisták? A nacionalista török politikusok problémája viszont, hogy így Törökország lassan „elkurdosodik”.

Mi következik ebből? Egyrészt, hogy a muszlim lakosság népszaporulata Európában teljesen normális, konszolidált, vélhetően ilyet szeretnénk mi is magunknak Magyarországon. (Miért? Vannak elméletek, amelyek szerint idővel a bevándorlók felveszik a célország lakóinak szokásait, a fiatalabb Németországban élő török asszonyok például kevesebb gyermeket szülnek.)

Másrészt, nem az a baj, hogy a bevándorló családokban sok a gyerek, már ha ezt bárki is bajnak kívánja tekinteni, hanem az, hogy a többségi, keresztény vagy ateista népességben nagyon kevés.

A kevés gyereké a jövő

Harmadszor, vagyon valószínű, hogy idővel a bevándorlók is egyre kevesebb gyermeket vállalnak majd. Sokféle kutatásból tudható, de szinte elég ránézni a világtérképre is: a feltörekvő, szegény országokban magas, a fejlett országokban alacsony a gyerekszám. Ahogy pedig egy ország, vagy egy közösség jobb életkörülmények közé kerül, a gyerekszám is visszaesik. (Jól mutatja ezt a törökországi népesség változása is, lásd második keretes írásunkban.)

Magyarországon az EU többi részéhez képest is annyira kevés külföldi él, és annyira fejvesztve menekülnek innét a menekültek, hogy minket aztán végképp nem fenyeget az "elmuzulmánosodás". Csak a fiatalok elvándorlása és a lassú kihalás.

A USA és a rasszizmus

Változnak az idők, a hatvanas években a színes bőrűeknek még a helyüket is át kellett adniuk a fehéreknek a járműveken Amerika egyes részein, még nők a férfiaknak is. Valamint tilos volt különböző bőrszínű emberek házassága. Ma pedig afroamerikai az elnök, ami egykor elképzelhetetlen volt. Martin Luther King napja pedig az USA-ban nemzeti ünnep.

A sok évtizedes harc, fejlődés ellenére az USA-ban is tovább él a rasszizmus. Ezt jelzi a bevándorlókkal szemben tanúsított gyakori rossz bánásmód, a sajtóba kerülő rendőri túlkapások vagy a bírósági statisztikák, amelyek szerint a színes bőrűek ugyanazon cselekményért átlagosan súlyosabb ítéleteket kapnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A chipageddon az újabb csapás a világra
Káncz Csaba | 2021. szeptember 28. 16:37
A félvezetők piacán világszerte akkora hiány alakult ki, hogy a várakozási idő minden idők rekordjára, 21 hétre emelkedett. Brüsszel azt szeretné, hogy 2030-ig az európai termelők 20 százalékos arányt érjenek el a félvezetők világpiacán, megerősítve kontinensünk „technológiai szuverenitását”. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Elindult Magyarországon a Revolut Bank - az MNB fontos dologra hívja fel a figyelmet
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 28. 13:33
A Revolut mától bankként működik Magyarországon is - azonban a litván nemzeti bank felügyelete alá tartozó határon átnyúló intézményként, s nem önálló leánybankként indultak el. A hazai ügyfelek így betétbiztosítási, fogyasztói vagy elszámolási jogvitájukat nem itthon, hanem Litvániában (várhatóan litván, illetve angol, s nem magyar nyelven) intézhetik.
Makro / Külgazdaság Örülnek a cégvezérek, hogy nem lesz nagyon balos kormány Németországban
Wéber Balázs | 2021. szeptember 28. 12:37
A német vállalatvezetők megkönnyebbültek, hogy a radikális baloldal biztosan nem kerül be az új kormányba. Sokan közülük ugyanakkor csalódottak a CDU-CSU kudarca miatt. Szerintük most minél hamarabb fel kell állnia egy olyan életképes kormánynak, amely azonnal megkezdi választási ígéretei – például klímavédelem, energiafordulat – megvalósítását.
Makro / Külgazdaság Ezúttal túl messzire ment Magyarország? Ukrajna komoly válaszcsapásokra készül
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 28. 11:22
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást aláírva, kizárta az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből; a tárcavezető szerint Ukrajna megfelelő választ fog erre adni.
Makro / Külgazdaság Az ukránok megtámadják a Gazprom-szerződésünket, Szijjártó Péter szerint semmi közük hozzá
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 28. 10:36
Az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel miről állapodunk meg - üzente a Facebookon Szijjártó Péter, majd bekérette a nagykövetet is.
Makro / Külgazdaság Egyre kevesebb fiatal dolgozik - ezért avatkozik be januártól a kormány
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 28. 10:12
Tavalyhoz képest csökkent a munkanélküliek és nőtt a foglalkoztatottak száma, így a munkanélküliségi ráta is mérséklődött. A fiatalok körében viszont fordított a trend - nem véletlen, hogy a 25 év alattiaknak engedi el az szja-t a kormány januártól.
Makro / Külgazdaság Újabb rakétatesztet hajtott végre Észak-Korea
MTI | 2021. szeptember 28. 08:43
Feltehetőleg ballisztikus rakéta volt, a tengerbe csapódott.
Makro / Külgazdaság A román helyreállítási tervet is leokézta az Európai Bizottság
MTI | 2021. szeptember 28. 08:24
29,2 milliárd eurót költhetnek el a korona-válságból való kilábalásra.
Makro / Külgazdaság A kanadai püspökök 30 millió dollárral kárpótolnák a brutális bentlakásos iskolák túlélőit
MTI | 2021. szeptember 28. 06:51
Pár hónap alatt ezernél is több sírt fedeztek fel a katolikus egyház kanadai nevelő intézeteinek közelében, ide temették azokat az őslakos gyerekeket, akiket elszakítottak a családjuktól, majd borzalmas körülmények között tartottak, bántalmaztak és szexuálisan kihasználtak.
Makro / Külgazdaság Továbbra is féloldalas itthon a vendégforgalom, hiába ül diadalt a kormányzati ügynökség
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 27. 18:46
Nagyon kevés külföldi jött az idei nyári főszezonban Magyarországra. A forgalom javulása a hazai vendégeknek köszönhető. Biztonságos járványkezelés és újabb akciók kellenek a korábbi jó mutatók eléréséhez.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos