9p
Sokan félnek attól, hogy az iszlám vallású lakosság többségbe kerül Európában, vagy a migráció, vagy a magasabb népszaporulat miatt. Megírjuk, mekkora is az a bizonyos népszaporulat az Európában élő muzulmánok körében, mi történt az 1990-es években érkezett bosnyák és albán muszlimokkal, valamint hogy melyik politikus rasszista.

Makacsul tartják magukat olyan elméletek, szélsőséges politikusok között is, amelyek Európa teljes „elmuzulmánosodásával” riogatnak. Ezt cáfoltuk már korábbi cikkünkben – legalábbis ami a következő pár száz évet illeti –, de a hozzászólásokból ítélve sokan nem értik vagy nem hiszik el.

Sajnos már maga a kérdésfeltevés is rasszista vagy előítéletes (lásd első keretes írásunkat), de nem mi kezdtük. Elsősorban a számokra koncentrálunk: Muzulmán többségűvé válhat-e az Európai Unió, és ha igen, mennyi idő alatt? Kétféleképpen lehetséges, hogy a muzulmánok, akikkel riogatnak bennünket, többségbe kerüljenek az 508 milliós EU-ban: bevándorlással és a természetes népszaporulat révén.

Sem tenger, sem kerítés nem állítja meg

Az, hogy mekkora lesz a bevándorlás, menekültáradat, teljesen megjósolhatatlan, hiszen háborúk és békék, nagyhatalmi érdekek függvénye is. Egyes politikusok több tízmilliós, sőt százmilliós tömegeket említenek, aminek eddig ténybeli alapja nincsen. Közel félmilliárd embernek kéne érkeznie ahhoz, hogy rövid távon többségbe kerüljenek a menekültek, ami teljes képtelenség. Az EU-ban 2010-ben csak 19 millió muzulmán élt, a fél iszlám világnak kéne gyors ütemben bevándorolnia, hogy többségbe kerüljenek.

Ezért rasszisták a félelmet terjesztő politikusok

A magyar nyelvű Wikipedia szerint a rasszizmus „olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel”.

Ezek szerint akik az iszlám vallású vagy európán kívüli származású vagy más nemzetiségű emberekről elítélően nyilatkoznak, azok rasszisták, legyen szó vezető magyar kormánypolitikusról vagy az utca emberéről. Aki a muzulmánoktól tart, óv, az ugyanis „hierarchiát állít fel”, azt sugallja, hogy a muzulmán állampolgárok, gyermekek alacsonyabb értékűek, sőt esetleg veszélyesek is a társadalomra nézve.

Sok közgazdász szerint lehet, hogy a menekült, bevándorló, részben muzulmán származású ifjak fogják a jövő európai uniós társadalmának gerincét adni, a mostani dolgozókat nyugdíjas korukban eltartani. Terrorizmus? Minden az EU-ban élő merénylőre sok százezer békében élő muzulmán polgár jut.

De nagyon valószínű, hogy még évekig magas lesz a menekültek száma, és sem tenger, sem kerítés nem fogja őket megállítani. Német források ezen a héten évi félmillió muzulmán menekülttel számoltak több éven keresztül, csak Németországba.

85 százalék hazamenne

De az sem törvényszerű, hogy a menekültek örökre ott is maradjanak, ahová mentek, még akkor sem, ha a célország annyira vonzó, mint Németország. A napokban írtuk, hogy a Szíriából elmenekült milliók 85 százaléka szívesen hazatérne, amint országában normalizálódik a helyzet. Ez érthető is, ha sokaknak földjük, házuk, boltjuk, kisüzemük, egzisztenciájuk volt otthon. De sok ember egyszerűen csak szereti a hazáját és ott érzi magát jól.

A német tapasztalatok is ezt támasztják alá: Németországot a kilencvenes években a Jugoszlávia szétesésekor keletkezett háborúk nyomán százezer számra lepték el a menekültek. Később komoly hányaduk önként visszatért hazájába. Egy kisebb részüket visszatoloncolták.

Szépen integrálódni is lehet

Akik maradtak, az is több százezer lakos, azok viszont nagyon szépen integrálódtak a társadalomba, általában már fel sem tűnik senkinek, hogy nem németek, akár szerbek, horvátok, muszlim vallású bosnyákok vagy albánok voltak eredetileg. (A T-Online erről szóló cikkéből azt is megtudjuk, hogy a Németországban élő muszlimok túlnyomó többsége már nem gyakorolja a vallását.)

Egy másik adat: 2013-ban közel négyezer török elhagyta Németországot, így szerényen negatív volt a török migráció. Hasonló folyamatot lehet megfigyelni Ausztriában is, ahol évek óta inkább stagnál a török vendégmunkások száma.

A másik út, ahogy mondtuk, a népszaporulat. Az EU termékenységi rátája 1,55 volt 2013-ban, azaz egy nőnek a jelenlegi állapot szerint átlagosan 1,55 gyermeke születik. Ez azt jelenti, hogy egy emberöltő, durván 30 év alatt a lakosság 22,5 százalékkal csökkenne. (A valóság ennél sokkal bonyolultabb, mert a halálozások száma és a migráció is fontos tényező.) Ezért szorgalmazzák sokan a bevándorlást.

Ha rettegni akarsz, rettegni is fogsz

Néhány muzulmán többségű és európai
ország termékenységi mutatója
(2013, Világbank, Eurostat)
Magyarország 1,3
Lengyelország 1,3
Spanyolország 1,3
Németország 1,4
Olaszország 1,4
EU-28 (Eurostat) 1,6
Nagy-Britannia 1,9
Svédország 1,9
Franciaország 2,0
Törökország 2,0
Líbia 2,4
Marokkó 2,7
Algéria 2,8
Egyiptom 2,8
Szíria 3,0
Pakisztán 3,2
Irak 4,0
Afganisztán 4,9

Ha szétnézünk a muszlim országokban, azt látjuk, hogy ennél kivétel nélkül magasabb volt a termékenység: Szíriában 3,0, Afganisztánban 4,9, Algériában, Marokkóban valamivel kevesebb (lásd a táblázatot). Hoppá, akkor ezekben az országokban egy emberöltő alatt másfél-kétszeresére nő a népesség, hát nem megmondtuk? – kiálthatnak most fel rettegni hajlamos polgártársaink.

De itt van mindjárt egy másik hoppá: Törökországban, amely a legnagyobb, az EU-ban élő muszlim népességet adja 9 millió fővel, már csak 2,0 a termékenységi ráta. A török népesség növekedése tehát ezek szerint meg is állt, sőt minimális csökkenésre váltott már, legalábbis az anyaországban. (A 2,1-es érték alatt a népesség csökken.) Akkor az EU-ban élő törökökkel mi lehet a helyzet?

Sok-e az a 2,2?

A Wikipedia szerint, amely egy amerikai nonprofit szervezetre, a Pew Research Centerre hivatkozik, az EU-ban élő muszlim lakosság termékenységi rátája átlagosan csak 2,2. Ez sokkal magasabb ugyan, mint az említett 1,55-ös összeurópai adat, ám egyáltalán nem kirívó, épphogy a népesség újratermelődéséhez szükséges 2,1 felett van egy kicsivel. (A Pew Research Center adatait annak fényében nem érdemes megkérdőjelezni, hogy még a híres, tüntetéseiről ismert, bevándorló-ellenes német PEGIDA lipcsei szervezete is hivatkozik rá.)

Másfélszer annyi muszlim gyerek születik

Nézzünk konkrét számokat, a németek ugyanis nyilvántartják a születő gyermekek szüleinek vallását, sőt nemzetiségét is. Ennek alapján az eddigi legfrissebb, 2012-es adat szerint 673 544 gyermek jött Németországban a világra. Ezek közül 53 900 született muszlim anyától, a többiek főleg a különböző keresztény felekezetek és ateisták gyermeke volt. (Egyébként 958 Németországban született bébi magyar anya gyermeke volt.)

Azaz 10 000 iszlám vallású lakosra 135 gyermek, 10 000 németországi polgárra (keresztény és muszlim összesen) 82 jutott átlagosan abban az évben. Hasonló az arány, mint a termékenységi mutatónál, a muszlim családokban durván másfélszer annyi gyermek születik. De nem sokkal több, mint átlagosan kettő. Ezzel az ütemmel évszázadokig is eltartana, amíg a muzulmán népesség természetes népszaporulat útján megduplázódik.

Ilyet szeretnénk mi is

Kurdok és törökök: nagy a különbség

Érdekes cikket írt a Die Welt még 2012-ben: Törökországon belül is óriási a különbség a keleti, középső, nyugati területek között a termékenységben. A keleti, főleg kurdok lakta területek népessége dinamikusan nő (a termékenységi mutató 3,5), középen stagnálás van, az Európához közeli, fejlettebb területek népessége csökken (1,5-es mutató).

Kiváló példája annak, hogy a népességszám növekedése és a gazdasági fejlettség között komoly összefüggés van. „Minél európaiasabbak, annál kevesebb a gyerek” – írja a Die Welt. Pedig muzulmánok. Vagy már jórészt ateisták? A nacionalista török politikusok problémája viszont, hogy így Törökország lassan „elkurdosodik”.

Mi következik ebből? Egyrészt, hogy a muszlim lakosság népszaporulata Európában teljesen normális, konszolidált, vélhetően ilyet szeretnénk mi is magunknak Magyarországon. (Miért? Vannak elméletek, amelyek szerint idővel a bevándorlók felveszik a célország lakóinak szokásait, a fiatalabb Németországban élő török asszonyok például kevesebb gyermeket szülnek.)

Másrészt, nem az a baj, hogy a bevándorló családokban sok a gyerek, már ha ezt bárki is bajnak kívánja tekinteni, hanem az, hogy a többségi, keresztény vagy ateista népességben nagyon kevés.

A kevés gyereké a jövő

Harmadszor, vagyon valószínű, hogy idővel a bevándorlók is egyre kevesebb gyermeket vállalnak majd. Sokféle kutatásból tudható, de szinte elég ránézni a világtérképre is: a feltörekvő, szegény országokban magas, a fejlett országokban alacsony a gyerekszám. Ahogy pedig egy ország, vagy egy közösség jobb életkörülmények közé kerül, a gyerekszám is visszaesik. (Jól mutatja ezt a törökországi népesség változása is, lásd második keretes írásunkban.)

Magyarországon az EU többi részéhez képest is annyira kevés külföldi él, és annyira fejvesztve menekülnek innét a menekültek, hogy minket aztán végképp nem fenyeget az "elmuzulmánosodás". Csak a fiatalok elvándorlása és a lassú kihalás.

A USA és a rasszizmus

Változnak az idők, a hatvanas években a színes bőrűeknek még a helyüket is át kellett adniuk a fehéreknek a járműveken Amerika egyes részein, még nők a férfiaknak is. Valamint tilos volt különböző bőrszínű emberek házassága. Ma pedig afroamerikai az elnök, ami egykor elképzelhetetlen volt. Martin Luther King napja pedig az USA-ban nemzeti ünnep.

A sok évtizedes harc, fejlődés ellenére az USA-ban is tovább él a rasszizmus. Ezt jelzi a bevándorlókkal szemben tanúsított gyakori rossz bánásmód, a sajtóba kerülő rendőri túlkapások vagy a bírósági statisztikák, amelyek szerint a színes bőrűek ugyanazon cselekményért átlagosan súlyosabb ítéleteket kapnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Valami történt az amerikai gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:57
Az amerikai gazdasági aktivitás lassuló ütemben nőtt áprilisban az S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet kompozit beszerzésimenedzser-indexének (BMI) kedden közzétett előzetes értékei alapján.
Makro / Külgazdaság Mit jelez Matolcsy Györgyék lépése?
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 17:12
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte.
Makro / Külgazdaság Nem várt helyről kapott beszólást Varga Mihály
Dobos Zoltán | 2024. április 23. 16:44
A szolgáltatások visszatekintő árazása és a nemzetközi környezet romlása, elsősorban a Fed felfelé tolt kamatpályája negatívan hat a magyar monetáris politika lehetőségeire. Az erős dezinfláció, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a magas devizatartalék-szint miatt viszont jók a kilátások. A kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott háttérbeszélgetést, ahol odaszúrt a pénzügyminiszternek is.
Makro / Külgazdaság Kitilthatják a kényszermunkával készült termékeket az EU-ból
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 15:59
Az Európai Parlament (EP) megszavazta a kényszermunkával készült termékek kitiltását az EU piacáról. A most elfogadott szabályoknak köszönhetően jobban megéri majd, és könnyebb lesz a javíttatás, kevesebb hulladék képződik, és hátszelet kapnak a javítással foglalkozó vállalkozások.
Makro / Külgazdaság Friss külföldi pénzzel pöröghet fel az ukrán lakások újraépítése
Mester Nándor | 2024. április 23. 15:01
Kormányprogram indult a hitelpiacon, viszont az építkezéseket hátráltatja az egyre erősebb munkaerőhiány.
Makro / Külgazdaság Lehullt a lepel, Matolcsy Györgyék léptek
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 14:01
Kedden ismét kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol változtattak a jegybanki alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Aki gázzal fűt, örülhet az új prognózisnak
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:55
Ursula von der Leyen szerint lejjebb mehetnek a gázárak. 
Makro / Külgazdaság Meglepetés született az eurózónában
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 11:11
A vártnál jóval kedvezőbben alakult az euróövezeti szolgáltatóipar teljesítménye áprilisban, aminek a hatására a kompozit beszerzésimenedzser-index is a becsültnél jobb lett annak ellenére, hogy a feldolgozóipar teljesítmény tovább romlott. 
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter 25 ezer munkahelyet ígér
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 10:35
A kínai cégek hatbillió forintért ruháznak be Magyarországon Szijjártó Péter külügyminiszter szerint. 
Makro / Külgazdaság A magyar útra lépnek a franciák, jön a bolti szigor
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 09:22
Sokat várnak Franciaországban attól, hogy a kormány kötelezi a kiskereskedőket az áruzsugorítások feltüntetésére. Ez a burkolt áremelés jó ideje bosszantja az áruházak vásárlóit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG