7p
Nem csitulnak az indulatok a menekültek körül, az információk és dezinformációk egy része már hitté vált. Akik még nyitottak az érvekre, néhány szám alapján elgondolkodhatnak: tényleg úgy küldik hozzánk „azok”, vagy maguktól jönnek? Mennyi idő alatt leszünk muzulmánok? Valóban kibírhatatlan az áradat?
Menekültek Olaszországban. De akár a Keletiben is lehetnének. (Fotó: ENSZ, UNHCR)

1. Hipp-hopp, elmuzulmánosodunk

Általános félelem, amely Németországban már politikai mozgalmat is szült (Pegida), hogy Európa „elmuzulmánosodik”, az iszlám hívei többségbe kerülnek. De számoljunk csak.

„A kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23 százaléka) a világ második legnagyobb vallása” – írja a Wikipedia az iszlámról. Az EU lakossága mintegy félmilliárd fő, ennek mintegy 12-14 százaléka lehet külföldi, azok jelentős része is európai és keresztény. Ha minden évben befogadnánk egymillió muzulmánt, akkor is 400-500 évig tartana, amíg többségbe kerülnének Európában.

De a problémás, háborús, polgárháborús országok lakossága, ahonnét szinte minden menekültet befogadnak, korlátos. Szíria lakossága 22 millió lehetett 2014-ben, Afganisztáné 32 millió, Eritreáé például (melynek fele keresztény, fele muzulmán) hatmillió. A polgárháború sújtotta Líbiában csak hatmillióan laknak, de nincs jele tömeges menekülésüknek, Jemenben 25 millióan, de szintén nem jönnek onnét tömegek.

Ám jelenleg semmi ok arra, hogy Európában befogadnák a marokkóiakat, egyiptomiakat, szaúdiakat vagy algériaiakat. Nem is beszélve olyan hatalmas muzulmán országokról, mint Indonézia vagy Malajzia.

2. Lassan muzulmánosodunk el

Sokan attól tartanak, hogy a muzulmán lakosság sokkal nagyobb születési rátája miatt fog többségbe kerülni Európában. Valóban, ha az őslakosság reprodukciós rátája például csak 1,6/szülőképes nő, a bevándorlóké pedig ennek másfél vagy kétszerese, akkor ez valamikor törvényszerűen bekövetkezik. A bevándorlás ütemétől és a pontos születési számoktól függően - amiket nem ismerünk - úgy 100-400 év alatt. (A lakosság szinten tartásához legalább mintegy 2,1-es érték kell.) (Korábban ez a szám rosszul szerepelt, elnézést kérünk.)

Feltételezhető azonban, hogy ennyi idő alatt a bevándorlók integrálódnak is a társadalomba. Tudjuk, hogy több terrorcselekményt bevándorlók leszármazottai (másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók) követtek el. Csakhogy minden ilyenre jut sok százezer vagy talán 1-2 millió olyan bevándorló, aki viszont békésen integrálódott a társadalomba, és vallásával senkit nem zavar. Róluk valahogy keveset beszélnek.

Az is reális forgatókönyv, hogy a bevándorlók szokásai, életformája, ezen belül termékenységi rátája, ha integrálódnak a befogadó társadalomba, már egyre kevésbé eredeti országukéhoz fog hasonlítani. Átveszik a befogadó ország szokásait. (Főleg, hogy a sok gyerekes családmodell sok fejlődő országban a nyugdíj- és egészségbiztosítást is helyettesíti, amire Európában más megoldások vannak.)

3. „Idegen hatalmak” küldik őket

Kína, az Iszlám Állam, „azok”, tudjukkik”, szíriuszi gyíkemberek (apropó, Szíriusz, Szíria, érted már?) – akik összeesküvés-elméletet akarnak látni, meg fogják találni. A lényeg, hogy valakik küldik a menekülteket, hogy nekünk ártsanak. Egyesekben már az is felmerült, hogy az USA gyengítené saját szövetségeseit, aminek aztán végképp semmi értelme.

Számoljunk kicsit. Az egyik legfontosabb befogadó ország, Németország most emelte fel a becslését 450 ezer főről 800 ezer főre, csak az idén és csak Németországba ennyi menekült jöhet. Egész Európát tekintve a számuk így becslésünk szerint elérheti a kétmilliót is, pontos számot nyilván senki sem tud. (Egy részük egyébként keresztény.)

Menekültek a budapesti Nyugati pályaudvarnál lévő tranzitzónában 2015. augusztus 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Egy menekült hajóútja, utaztatása, csempészése országokon keresztül nagyon különböző összegekbe kerülhet az embercsempészeknél, a The Observers például egész árlistákat közöl. (Számos beszámoló szól arról, hogy a menekülők maguk fizetik útjukat, de ezt most hagyjuk figyelmen kívül.)

A szélsőséges árakat kihagyva, a Közel-Keletről Németországig 4000 és 8000 euró közé becsülhetjük a költségeket. Ez egymillió emberre 4 és 8 milliárd, kétmillióra 8 és 16 milliárd euró (2520 és 5040 milliárd forint) közötti összeget jelent. Ám mivel a Balkánról sokan jönnek, és az olcsóbb, inkább úgy 5-10 milliárd eurónál tartunk. (A cikk a második oldalon folytatódik.)---- A németek nem mind lázadnak ----

Bárki is küldené őket, ebből a pénzből egy komoly hadsereget tudna felszerelni vagy meg tudna fizetni annyi zsoldost, hogy akár százszámra robbantsanak fel épületeket Európában, ha destabilizálni akarják. Sokkal gyorsabban, mint a lassan beszivárgó menekültek. Reális tehát, hogy valaki fizeti a menekülteket? Nem.

A Privátbankár szerint egyszerűen nincs szükség arra, hogy bármely hatalom küldje a menekülteket. Mennél te is, ha lebombáznák a házad és fenyegetnék az életed, megölnék a rokonodat, megkínoznának vagy vallási fanatikusok akarnának besorozni sivatagi hadviselésre. Nem kellene külön biztatás.

Azt viszont elképzelhetőnek tartjuk, hogy terrorszervezetek vagy korrupt rendőrök, politikusok, katonák jó pénzért részt vesznek az embercsempészetben. Vagy hogy uzsorások pénzt adnak egyes menekülteknek az útra, amit azok majd az európai keresményükből kell megadjanak. Zálogban meg otthon marad a család.

4. Nem lehet ezt az áradatot kibírni

De ki lehet, Németország, Ausztria már megmutatta a 90-es években. Németországba három év alatt több mint egymillió menekült érkezett. Akkor is volt a menekültek között sok muzulmán (bosnyák, albán). Igaz, hogy most nehezebb, a továbbra is válságtól, a válság következményeitől szenvedő Európa helyzete rosszabb, és az áradat is nagyobb.

A kilencvenes években ugyanakkor Németország épp a német újraegyesítés nem kis anyagi terheit nyögte. Ami persze nem jelenti azt, hogy tűrőképessége végtelen.

5. Ezek mind gazdasági menekültek

A statisztikák szerint a menekültek között két fő csoport van: a háborús, polgárháborús, terrorizált övezetekből érkező valódi menekültek (szíriaiak, afgánok, irakiak, eritreaiak, pakisztániak), illetve balkáni népek (koszovói albánok, bosnyákok stb., egy részletes statisztikát korábban itt közöltünk).

(Fotó: ENSZ, UNHCR)

Az előbbieket Németországban szinte mind befogadják, az utóbbiakat szinte mind elutasítják. Az előbbiek menekültek, utóbbiakat joggal nevezhetjük gazdasági bevándorlóknak, mert életük nincs veszélyben, „csak” a mélyszegénység, jövőtlenség, kilátástalanság ellen menekülnek (akár a kelet-magyarországi falvak lakói).

A balkániakat tehát nem fogadják be, tőlük hangos a német sajtó, hogy feleslegesen terhelik a menekültellátó rendszert. Arra törekszenek, hogy ügyüket minél gyorsabban le tudják zárni, és vissza tudják őket toloncolni hazájukba.

6. Már a németek is fellázadtak a menekültek ellen

A menekültek ellen főleg neonácik és más szélsőségesek lázadoznak, időnként menekültszállásokat rongálnak meg, gyújtanak fel, az ilyen cselekmények száma valóban többszörösére nőtt. A bevándorló-ellenes megmozdulások létszámát ugyanakkor a B5 Aktuell bajor állami rádió szerint húszszorosan múlja felül a bevándorlókkal szimpatizálók megmozdulásainak létszáma. Csak azok békések, így kevésbé kerülnek bele a hírekbe.

A közvélemény-kutatások szerint a német lakosság körében ugyanakkor valóban érezhetően csökkent a – háborús övezetekből érkező – bevándorlók befogadását támogatók aránya, bár még mindig valamivel 50 százalék feletti. A balkáni gazdasági bevándorlókat viszont a többség elutasítja.

7. A menekülteknek „csak” a negyede gyerek

Egyes statisztikák 25 százalék körüli, más statisztikák 50 százalék körülire teszik a menekültek között a gyerekek számát, vélhetően attól függően, hány évnél húzzák meg a határt.

Menekültügyi szakértők szerint sok, a veszélyes területeken élő családnak nincs annyi pénze, hogy minden családtagot el tudjanak menekíteni. Ezért kiválasztanak egy életerős, jó munkaképességű 16-25 éves fiatalembert, akit elküldenek Európába, hogy onnét támogassa a családot munkájával. Ha őket vagy egy részüket is gyereknek számoljuk, magasabb a gyerekek száma.

De sétáljon el a Keleti pályaudvarra, mint mi, és ítélje meg maga.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Most tényleg rossz hírt kapott Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:03
Kellemetlen eredményre jutott egy felmérés.
Makro / Külgazdaság Megéri gyorsan tankolni, mert fordulat jöhet a kutaknál
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 09:54
A héten csütörtökön a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is emelkedni fog bruttó 3-3 forinttal.
Makro / Külgazdaság IMF: árnyék vetül a 2025-ös gazdasági növekedésre
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 16:59
Csökkentette globális növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Egyesült Államok vámintézkedései és a kialakult, jelentős kockázati tényezőkkel terhelt nemzetközi környezetre reagálva, egyben javaslatokat fogalmazott meg a kereskedelempolitika irányainak módosítására kedden kiadott World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Makro / Külgazdaság Jön a baj, ez a jel árulkodik a válság előszeléről
Buksza blog | 2025. április 22. 15:03
A közgazdászok órákon át elemzik a makrogazdasági adatok táblázatait, hogy előre jelezhessék a gazdasági folyamatok alakulását – pedig létezik ennél egyszerűbb megoldás is.
Makro / Külgazdaság Dániáról vehetne példát mindenki, Magyarország e mutatóban nem a sor végén végzett 2024-ben
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:47
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok?
Makro / Külgazdaság Megint begyűjtött 42 milliárdnyi forrást a magyar kormány – a korábbiaknál ráadásul olcsóbban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 12:16
Megemelt értékesítés mellett döntött az ÁKK.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen meglepetést okozott a lengyel ipar
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 11:38
Ennél jobb adatra számítottak az elemzők.
Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Jaksity Györgytől! Ma délután, a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:39
A volt tőzsdeelnök, a Concorde Értékpapír Zrt. alapító elnöke 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége.
Makro / Külgazdaság Gazdasági kérdésekről tárgyalt az amerikai alelnök Indiában, rögtön született is egy újabb vám
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 07:04
Jórészt magánjellegű látogatáson járt J. D. Vance Indiában, de azért beszélgetett a miniszterelnökkel a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról is.
Makro / Külgazdaság Viszik, mint a cukrot: miért szerelmes a fél világ ezekbe a táskákba?
László Éva Lilla | 2025. április 21. 16:39
Helycserés támadás történt a luxusiparban: a Hermès letaszította trónjáról a francia Louis Vuitton Moet Hennessy cégcsoportot. Utánajártunk, mi állhat az elsősorban ikonikus táskáiról ismert párizsi központú cég sikerének hátterében. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG