Tévhitek és indulatok: hova kellene igazán kerítést építeni?

Kerítésmászás Törökország és Szíria határán (fotó: UNHC, AFP)

A híreket hallva az ember azt hinné, hogy a szegény vén Európa a jótékonyság bástyájaként, kihasznált balekként állja a menekültek rohamát, és majd belerokkan az ellátásukba. Pedig erről szó sincs.

Az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) 2014-es jelentése szerint világszerte a legtöbb menekült Törökországban élt, 1,587 millió fő, majdnem egy Budapestnyi ember. (Ez a szám ugyanis sajtóhírek szerint azóta 1,8 millió közelébe emelkedett.) Ezt Pakisztán, Libanon és Irán követte. Az első tíz, menekülteket befogadó ország világlistájára fel sem fért egyetlen európai ország sem.

A legfontosabb befogadó országok, millió főben (Forrás: ENSZ, UNHCR)

Partot érni és menni Északra

Németországban, Franciaországban, Olaszországban egyenként pár százezren vannak, az Olaszországban partot érők közül is sok tovább áll Északra, így ott alig van több menekült lakosságarányosan. A menekültek számát a jelentés szemléletes térképeken is ábrázolja, ezek cikkünk végén láthatók.

Nem lehet, hogy lakosságarányosan nagy terhet jelentenek a menekültek a kis országoknak? De igen, csak nem nekünk.

Nálunk csak a papírmunkát végzik

Magyarországon tavaly több mint kétszeresére, 18 600 főről 41 100 főre nőtt a menedékkérők száma az ENSZ szerint (amint más forrásokból tudjuk, az idén tovább emelkedett). Ezzel világszinten a kilencedik helyen állunk, ám a jelentés is megjegyzi, hogy a menedékkérők nagy része hamarosan más országokba távozik.

Az egy dolog, hogy hol intézik a papírmunkát, de hol telepednek le a menekültek? – érdemes feltenni a kérdést. Magyarországon csak 2867 menekült élt tavaly év végén (ez azóta sajtóhírek szerint pár ezerrel emelkedett, de nem nagyságrendileg), és közel 16 ezren vártak kérelmük elbírálására.

Törökországban 11-szer annyian

Ha e két számot összeadjuk, akkor is csak a lakosság 1,9 ezrelékét teszik ki, azaz minden ezer főre 1,9 itt tartózkodó menekült jut. (Ha pedig a kérelmezőket kihagyjuk, csak tized ezrelékekről beszélhetünk.) A többi sok ezer továbbállt. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában 2-6 menekült jutott év végén ezer emberre, Törökországban 22. (Lásd a táblázatot.) Pedig amint képünk is mutatja, a török határon is akad kerítés…

A számok az idén nyilván mindenütt emelkedtek. A kérelmezők egy részét kiutasítják, akik pedig menekültstátuszt kapnak, nagy részük tovább áll Nyugatra, úgyhogy valójában nálunk ennél a két fő/ezer lakosnál is alacsonyabb lehetett a menekültek aránya. Más kérdés, mi lesz a jövőben.

Kinek van oka kerítéseket emelni?

Az a kis ország egyébként, amelynek minden oka meg lenne kerítéseket emelni, a több nemzetiségű és sok vallású Libanon, esetleg Jordánia. Ezekben az országokban a korábbi palesztin menekültekhez jönnek mostanában a szíriaiak. A libanoni lakosság mintegy ötödére, ezer főnként 233-ra rúgott a menekültek száma. Jordániában is ennek mintegy felére. Európában a rekorder Svédország volt, ott decemberben 20 menekült jutott ezer főre.

Menekültek 1000 lakosra (fő) (Forrás: ENSZ, UNHCR)

Kérdés, ki állja a számlát. Az ENSZ szervezete külön oszlopban jelzi, mennyi menekült ellátásában vesz részt az adott országban. Nem túl meglepő módon a svédországi vagy magyarországi menekülteket nem az ENSZ gondozza, viszont a törökországi menekültek teljes körénél asszisztál. (Megjegyezzük, a magyar állam is kap támogatást az EU-tól, és csak minimális összegeket költött eddig a menekültügyre.)

Sivatagi sátor vagy bajor lakás?

De aligha kényelmi okok miatt kockáztatják életüket a menekültek a Földközi-tengeren, nem egyszerűen arról van szó, hogy jobb egy bajorországi komfortos lakásban, a német egészségügyi ellátás mellett, mint egy sivatag széli sátortáborban valahol Anatólia peremén.

A közel-keleti konfliktusok során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a sátortáborokban sincsenek biztonságban az emberek a merényletektől, bombázásoktól. Ha visszaküldik őket hazájukba, újabb háborúknak lehetnek kitéve.

A remény rabjai

Ha pedig évekig kell menekülttáborokban maradniuk, a teljes kilátástalanság, reménytelenség és feleslegesség rémével kell szembenézniük, aminél kevés borzalmasabb dolog lehet. Már csak azért is vonzóbb lehet Európa, mert ott nem sivatagi lágerekben tétlenül, hanem értelmes munkával a hétköznapi életben van esélyük boldogulni a menekülteknek.

Menekültek száma (Forrás: ENSZ, UNHCR)

Menekültek száma (Forrás: ENSZ, UNHCR)