Titkos kutatások Amerikában - a gépek őrzik a világbékét?

Az Egyesült Államok katonasága jelentősen növeli kutatási kapacitását a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, ami segíthet időben észrevenni a nukleáris támadásokat, valamint szemmel tarthatja a mozgó rakétaállomásokat Észak-Koreában és bárhol a világon – írja a Reuters.

A cikk szerint ezen törekvések titkosak, csupán néhány publikus részlet jelenik meg a Pentagon csaknem átláthatatlan költségvetési tervében. Az ügyhöz közel álló források szerint azonban az utóbbi időben egyre több titkos kutatási projektbe kezdtek, főként a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban.

Amennyiben sikerrel járnak, egy ilyen AI rendszer képes lenne az embereket meghaladó sebességgel és pontossággal megállapítani, ha valaki a világon ki akarna lőni egy atomtöltetet. Ilyen előrejelzések mellett a kormány hamarabb indíthat diplomáciai folyamatokat a helyzet kezelésére – ha pedig azonnali támadásról van szó, több idő jut a levegőben, vagy akár még a kilövés előtti pillanatokban hatástalanítani a bombát.

Kifejezetten Észak-Koreát figyelik

Trump elnöksége alatt megháromszorozódott az hadi célú AI-programok támogatása, a költségvetési dokumentumok alapján csak az egyik ilyen program mintegy 83 milliós forrásból fejleszthet – ez a költségnövelést azonban nem jelezték előre. Bár ez a forrás arányaiban kevés, mégis egyértelműen rámutat, hogy az amerikai kormánynak egyre fontosabb a mesterséges intelligencia központú honvédelem támogatása – akár a technológiailag hasonlóan fejlett Oroszország, vagy a nukleáris rakétákat dédelgető Észak-Koreával szemben.

Az ügyhöz közel álló források szerint az egyik ilyen program kifejezetten Észak-Koreát vette célba, Washingtonnak ugyanis egyre nagyobb aggodalmat okoznak a koreai mobilis rakétaállások, amelyeket a rezsim képes erdőkben vagy barlangokban tárolni. Ilyen projektről korábban szintén nem esett szó a nyilvánosság előtt.

Bár ezek a projektek nem kaptak nyilvánosságot, az egyértelmű, hogy a katonaság egyre jobban épít az AI technológiára. A Pentagon például ilyen programok segítségével próbál azonosítani bizonyos tárgyakat drónfelvételeken egy nyilvánosan is bemutatott programjuk keretében. Egyes szakértők szerint ez a ráfordítás továbbra is elenyésző a teljes hadi kiadásokhoz képest.

Még van mit fejleszteni

Az amerikai hadiipar folyamatos versenyben áll Kínával és Oroszországgal, hogy minél önállóbb rendszereket hozzanak létre, amelyek képesek maguktól tanulni és fejlődni. A mozgatható rakétaállások felkutatás és megfigyelése pedig csak egy irány a sok közül. Az új irány támogatói és ellenzői azonban egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia kutatása számos veszéllyel jár. Egyrészt megkönnyíti a döntést krízishelyzetekben, ugyanakkor egyre nagyobb veszélye van annak is, hogy maga a gép hibázik – mások pedig attól tartanak, hogy mindez a hidegháború korában tapasztalt technológiai versenyhez vezethet, ami a globális békét fenyegetheti.

John Hyten, az amerikai atomprogram katonai vezetője szerint a jövőben fontos lesz, hogy ne csak a számítógépek döntsenek az atomfenyegetéssel kapcsolatos helyzetekben, a döntéshozatali hierarchia tetején pedig emberek álljanak. A szakértők szerint ugyanis valószínű, hogy az ellenséges erők kifejezetten ezeket a rendszereket próbálják átverni, elrejtve rakétáikat a gépek elől. Az Massachusettsi Műszaki Egyetem diákjai például korábban már sikeresen átverték a Google képazonosító programját, ami egy műanyag teknős véletlenül egy fegyvernek azonosított.

A mesterséges intelligencia – azon belül is a képazonosítás – még fejlesztésre szorul, és bár sokak szerint a technológia egyes elemei a 2020-as évekre már hadrendbe állíthatók, az amerikai kormányzat szerint továbbra is viszonylag kevés kutatás zajlik ezen a téren – ez pedig döntő előnyt jelenthet Kína és Oroszországnak a jövőben.