A német külügyminisztérium 2020 őszén hozta nyilvánosságra az ország első geopolitikai stratégiáját az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozóan. A 40 oldalas dokumentum révén Németország lett Franciaország után a második európai állam, amely hivatalos stratégiát tett közzé az egyre forrongóbb térséggel kapcsolatban. Berlin az új kurzus szerint „aktív hozzájárulást” ígért a régió nemzetközi politikai rendjének fenntartásához.
A német Zöldek már akkor kemény vonalat vittek Pekinggel szemben. 2020 májusában ők terjesztették be azt a törvénytervezetet, amely a német cégeket tevékenységük korlátozására kényszeríti az ujgurok által lakott Hszincsiang tartományban. Szintén emberjogi aggodalmakra hivatkozva a piacpárti FDP is bejelentette, hogy feladja támogatását az „Egy-Kína-elvhez”.
Most már a hatalom berkeiből
Nos, a Zöldek azóta hatalomra kerültek. Az Annalena Baerbock miniszter vezette szövetségi külügyminisztérium a Kína elleni hatalmi harc további eszkalációját készíti elő. Ezt támasztják alá az új német Kína-stratégia egyelőre titkos tervezetének kivonatai is, amelyeket a tekintélyes Spiegel hetilap szellőztetett meg a héten.
Eszerint a Külügyminisztérium olyan lépéseket sürget, amelyek hivatalosan csak a Kínai Népköztársaságtól való függést hivatottak megakadályozni - valójában azonban a német ipar Kínával való üzleti volumenének csökkentését célozzák. Berlin tervbe vette azt a lehetőséget is, hogy egész régiókra – például Hszincsiangra vagy Hongkongra – importtilalmat vezessen be. A dokumentumtervezet ugyanakkor olyan lépéseket követel Tajvan felé, amelyek valószínűleg érintik Peking „vörös vonalait”.
A tervezet szerint a Kínában nagyobb üzlettel rendelkező cégeknek „rendszeres stresszteszteket kell végezniük”. "Német és európai [!] cégek külföldi befektetéseit a biztonság szempontjából kritikus területeken" is ellenőrizni kell, vagyis akár be is tilthatják.
A beruházások és az export állami garanciáinak eddig megszokott "mélyreható vizsgálatait" és egyértelmű korlátozását tervezik. Ezenkívül lehetővé kell tenni bizonyos kínai régiókból az import teljes leállítását - mégpedig akkor "ha az emberi jogok megsértésétől mentes ellátási láncokat más eszközökkel nem lehet biztosítani".
Ez magas számla lesz
Berlin számára nem kis kereskedelmi kockázattal jár az új, konfrontatívabb kurzus Peking irányába. Több német óriási cég számára már Kína a legnagyobb külföldi piac. A BMW, a Daimler, az Infineon és az Adidas teljes forgalmuk ötödét Kínában bonyolítják, a Volkswagen esetében ez több, mint 40 százalék.
A kínai kommunista párt szócsöve már augusztusban, egy szerkesztőségi állásfoglalásában figyelmeztetett: „Lehet, hogy kereskedelmi háború tör ki Kína és Európa között? A pártlap éles figyelmeztetést intéz Berlin irányába: „Az európai gazdaság, különösen a német gazdaság erősen külgazdaság-orientált, amit a gazdasági globalizáció általános trendje határoz meg. Ezt Európa megragadta, és így teljes mértékben kihasználta az előnyöket. Az „ifo Intézet” jelentése szerint egy kereskedelmi háború, valamint az EU és Németország leválasztása Kínáról csaknem hatszor annyiba kerülne Berlinnek, mint a Brexit.”
Kész tényekkel szembesítve
Végül figyelemre méltó az a szerep, amelyet a Szövetségi Külügyminisztérium az EU-nak tulajdonít a jövőbeni kínai politikában. Az Európai Külügyi Szolgálat nemrégiben egy stratégiai dokumentumban követelte, hogy az Unió tagállamai – köztük Németország is – „tartózkodjanak az elszigetelt és koordinálatlan kezdeményezésektől” Kínával szemben, „amelyek gyengíthetik egységes pozíciónkat”.
Új kínai stratégiájával Berlin most ismét egy összehangolatlan egyéni erőfeszítést téve halad előre. A külügyminisztérium a dokumentumtervezetében csak azt ígéri, hogy még azelőtt felveszi a kapcsolatot az EU intézményeivel, mielőtt kiterjedtebb megállapodások születnének Pekinggel.
Azt is ígéri: "Továbbra is rendszeresen tájékoztatjuk az uniós partnereket a Kínával folytatott kétoldalú találkozóink eredményeiről". Közös megközelítésről azonban szó sincs. Németország ismét kész tény elé állítja az EU-t és további 26 tagállamát.
A német hadsereg az indo-csendes-óceáni térségben
Az elmúlt években felpörgött a Bundeswehr tevékenysége az indo-csendes-óceáni térségben. A német fegyveres erők regionális partnerekkel és NATO-szövetségesekkel közös gyakorlatokon vettek részt a tengeren és a levegőben.
A Bundeswehr azt tervezi, hogy 2023-ban ismét gyakorlatozik Ausztráliában. A tervek szerint a hadsereg egy különítménye részt vesz a Talisman Saberen, egy nagyszabású gyakorlaton, amelyet Ausztrália és az Egyesült Államok kétévente hív össze. Ennek célja a szövetségesek közötti, több területre kiterjedő műveletek végrehajtása.
A CFR figyelmeztet
Az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) tavaly megjelentetett jelentése mindenesetre figyelmeztet arra, hogy Washington nem számíthat NATO szövetségeseinek segítségére egy esetleges katonai konfrontáció esetén Kínával. A jelentés leszögezi, hogy egy amerikai-kínai háború esetén Japán esetleg nem csatlakozik a harchoz, tekintve belpolitikáját és alkotmányos korlátait. A dolgozat figyelmeztet, hogy amerikaiak milliói veszthetik életüket az emberiség történelmének első nukleáris összecsapásában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
