A feljebbviteli bíróság (appeals court) ma dönthet arról, vissza lehet-e állítani Donald Trump hét országra és általában a menekültekre vonatkozó beutazási tilalmát, amelyet néhány napja helyezett hatályon kívül egy bíróság. Ha a bíró a rendelet mellett dönt, legkorábban jövő hétfőn léphet újra hatályba. Ezen kívül a harc mindenképpen jogi úton folytatódik, a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, várhatóan végső soron az fogja eldönteni, hogy jogszerű volt-e az elnöki rendelet. (Korábbi cikkeink itt>>>> és itt>>>>.)
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a rendelet üzleti úton levőkre, diákokra, bevándorlókra és menekültekre egyaránt vonatkozik, családokat szakított szét. A feljebbviteli bíróság vezetése állítólag inkább liberális, a bírák háromnegyedét baloldali elnökök nevezték ki. Ennek ellenére a döntést senki sem meri borítékolni. A Bloomberg még hosszasan sorolja az esélyeket, jogszabályokat és a korábbi, esetleg mérvadó bírósági ítéleteket.
Felkeltek a cégek A-tól Z-ig
Sajtójelentések szerint akik a rendelet hirtelen bevezetése miatt nem tudtak utazni, azok most lehetőleg mind kihasználják az alkalmat, hogy bejuthatnak az USA-ba. Eközben Trump twitter-üzenetekben ócsárolta a bírákat és az igazságszolgáltatás rendszerét a hétvégén, és őket tette felelőssé, amiért „ömlenek be az emberek”.
Az üzleti élet ellenállása azonban határozottan erősödik, vasárnap a feljebbviteli bírósághoz 97 nagyobb amerikai társaság írt levelet, főleg technológiai cégek. A lista szó szerint A-tól (Apple) Z-ig (Zynga) terjed, de köztük van még például az Airbnb, a Facebook, a Google, az Intel, a Netflix, a Snap és az Uber. A technológián kívülről is akadtak, mint a Levi Strauss vagy a Chobani joghurtkészítő.
Elég az eddigi ellenőrzés?
A cégek a levelet később akarták publikálni, akkor vélhetően még többen írták volna alá, de most felgyorsították a publikálását a fontos bírósági döntés miatt. Emlékeztetnek arra, hogy a bevándorlók hozták létre az ország leginnovatívabb és ikonikus cégeinek egy részét, és számos felfedezés fűződik a nevükhöz. Amerika régen felismerte, mennyire fontos, hogy megvédje magát azoktól, akik ártani akarnak neki, de eközben megtartotta elköteleződését a bevándorlók befogadása felé. Úgy, hogy erősítették az országba belépni szándékozók hátterének ellenőrzését és egyéb vizsgálatokat végeznek körükben – írják.
Segítség, nem tudunk agyakat elszívni
Emlékeztetnek rá, hogy a technológiai iparág a beutazási korlátozás leghangosabb ellenzői között van. „A bevándorlók és a menekültekkel szembeni nyitottság fontos része országunk sikerének, és még inkább az Uberének” – mondta a nagyvállalat vezetője. A rendeletet diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek tartják.
A német Der Spiegel azt írja, jól láthatóan egyfajta szövetség kovácsolódik a Szilícium-völgy cégeinek és más vállalatoknak a részvételével. Ám vannak olyanok is, akik feltűnően hiányoznak a listáról, így az Amazon, az IBM, az Oracle, a Yahoo vagy Elon Musks cégei, a Tesla és a SpaceX. (Musk Donald Trump egyik tanácsadó testületének tagja.)
A Super Bowl (a fő amerikaifutball-bajnokság, az NFL döntője) során is néhány konszern közvetve kiállt a kirekesztés politikája ellen. A Spiegel szerint a Coca-Cola, a Budweiser és az Airbnb reklámjaiban hangsúlyozták a multikulturális társadalom és az amerikai bevándorlás értékeit.
|
Mi is az az agyelszívás? „Az agyelszívás (angolul Brain Drain) egy kritikai élű, rosszalló értelmű kifejezés egy ország szellemi elitjének elcsábítására, a magas képzettségű szakemberek külföldre vándorlásának megnevezésére. Mind a jobb megélhetés iránti vágy, mind a szélesebb körű lehetőségek, mind a szakmai előrehaladás reménye szerepet játszik a kialakulásában” - írja a magyar nyelvű Wikipedia. „Elsősorban az Amerikai Egyesült Államokat bírálják az agyelszívással azon 20. századi politikája miatt, amely a gazdaságilag elmaradott országokon kívül még fejlett nyugat-európai országokat is sújtott. Az agyelszívásnak is jelentős szerepe volt abban, hogy az USA szuperhatalommá nőtte ki magát. Az agyelszívás kifejezés nem veszi figyelembe, hogy számos tudóst, szakembert nem „csábítottak” az Amerikai Egyesült Államokba, hanem hazájából – különböző politikai okok miatt – menekülni kényszerült.” A magyarok közül olyan neves tudósokat említenek, mint Neumann János, Teller Ede, Szent-Györgyi Albert és Galamb József. Az angol nyelvű Wikipedia példái között van Albert Einstein, Sigmund Freud, Enrico Fermi, Niels Bohr, Theodore von Karman (Kármán Tódor) és szintén Neumann János. |
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
