5p

Az USA szempontjából az új geopolitikai tengely kialakítása Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál. A palesztinok ráébredtek arra, hogy több arab állam számára mára Irán, Törökország és a Muszlim Testvériség radikális politikája jelenti az igazi veszélyt, nem pedig Izrael. Káncz Csaba jegyzete

Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között. Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. 

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Nicholas Kamm)
Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Nicholas Kamm)

A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál. Az új biztonságpolitikai tengely kialakítása egyben pozitív hír India számára és negatív fejlemény Pakisztán számára. 

Palesztin forrongás

Az egyezmény viszont a palesztin kérdést megoldatlanul hagyja. S noha a palesztin államiságot követelő 2002-es Arab Béke Kezdeményezés aláíróinak eltökéltsége gyengül, a vákuumot egyre inkább nem-arab muszlim hatalmak töltik ki, így Irán és Törökország. Izrael alapvető geopolitikai kérdése tehát megoldatlan maradt.

A palesztin politikai vezetés számára azonban az Egyezmény aláírása így is egy drámai fejlemény.  Ráébredtek arra, hogy az arab világ számára a palesztin kérdés már nem kardinális ügy. Több arab ország szempontjából ugyanis mára Irán, Törökország és a Muszlim Testvériség radikális politikája jelenti az igazi veszélyt, nem pedig Izrael.   

Mindezen fejlemények meredeken emelkedő politikai feszültséget eredményeztek a palesztin vezetésen belül, hiszen többen az Egyezmény aláírásában a palesztin diplomácia csődjét látják. A Palesztin Hatóság összeomlásának esélye ezáltal érzékelhetően megnőtt.  

Az Egyezményt sok palesztin egy újabb árulásnak tartja az „arab testvérek” részéről, amely kezdődött az 1970-es „Fekete Szeptember” nevű polgárháborúval Jordániában. A szíriai hadsereg aztán 1976 augusztusában több tízezer palesztint gyilkolt le hidegvérrel a Tel-i-Zator menekülttáborban. 

1982 szeptemberében pedig a libanoni keresztény milícia több száz palesztint ölt meg Sabra és Satila menekülttáborokban. Mindezen folyamatot végül betetőzte 1982, amikor az arab rezsimek szemet hunytak azon izraeli behatolás fölött Libanonba, amelynek célja a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kifüstölése volt az országból.   

A jordán polgárháború

Végezetül részletesebben szólnunk kell a pontosan 50 éve, 1970 szeptember 17-27 között lezajlott jordániai polgárháborúról („Fekete Szeptember”), aminek a központi frontja a központi kormányzat és a PFSz között zajlott (noha éppen ma 50 éve a szír csapatok is közbeavatkoztak) és amelynek mintegy 4500 halálos áldozata volt. A palesztin kérdést Jordánia szempontjából egyrészt  az 1948-as palesztínai háború, másrészt a Jordán folyó nyugati partvidékének (Ciszjordánia) 1967-es izraeli elfoglalása élezte ki, amelyek követekeztében palesztin menekültek tömegei áramlottak az országba. 1970-re az akkor 1,8 milliós Jordánia lakosainak fele már palesztin volt. 

A jordán fővárosban és az ország észak-nyugati részén már a PFSZ mintegy 100 ezer milicistája felügyelte az utcákat. Az óriási palesztin menekülttáborokba a jordán rendőrség gyakran be sem mert lépni. Aztán 1970 júniusában palesztin fegyveresek sikertelen merényletet követtek el II. Husszein király ellen és fontos épületeket, mint például a jordán titkosszolgálat székházát szállták meg.

Szeptember 16-án aztán végső kenyértörésre került sor, amikor radikális palesztinok egy „Népi kormányt” neveztek ki és ezt már a király nem tűrhette tovább. Bár a maga 55 ezer katonájával számszerű kisebbségben volt, de 320 tankjával és légierejével mégis erősebb volt, mint a főként Kalasnyikovokkal felszerelt palesztinok. A PFSZ-t kiszorították az országból, de az annak nyomán megalapított, „Fekete Szeptember” nevű terrorcsoport azután sorra hajtotta végre véres cselekedeteit.  

1971 novemberében meggyilkolták az újonnan kinevezett jordán miniszterelnököt, 1972 szeptember 5-én pedig támadást intéztek a müncheni olimpia alatt a sportolók szálláshelye ellen, amelynek 11 izraeli sportoló lett az áldozata. Ez olyan elementáris felháborodást váltott ki Izraelben, hogy a Moszad ezután szabad kezet kapott Golda Meir miniszterelnöktől és egyenként vadászta el az elmenekült palesztin elkövetőket. Az „Isten Haragja” fedőnevű likvidáló akció két évtizeden keresztül folyt. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Így kell megakadályozni, hogy két politikus találkozzon egymással
Privátbankár.hu | 2024. március 3. 08:29
A tüntetőknek nem tetszett Kanada válasza a gázai konfliktusra, így blokád alá vették a tervezett kanadai-olasz miniszterelnöki találkozó tervezett helyszínét.
Makro / Külgazdaság És akkor felrobbant egy lift – a CIA és az ukrán szolgálatok titkos játszmái
Wéber Balázs | 2024. március 3. 05:43
Az amerikai hírszerzés eleinte bizalmatlan volt az ukrán nemzetbiztonsági szervekkel. Miután azonban titkos információk tömegét kapta meg tőlük az oroszokról, a kapcsolat egyre szorosabb és kölcsönösen előnyös lett. Emiatt Washington még a „szabálysértő” likvidálásokat is elnézte Kijevnek.          
Makro / Külgazdaság Csakis Orbán Viktor utasíthatta Novák Katalint a kegyelem megadására - véli Lengyel László
Csabai Károly | 2024. március 2. 17:58
Bár a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatóját a róla készült internetes szócikk közgazdászként jellemzi, a Klasszis Klub február 28-ai adásában vele folytatott beszélgetésben a legkevesebb szó a gazdaságról esett. Elvitte ugyanis a fókuszt a rendszerváltás utáni legnagyobb botrány, mely Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. Ha nem látta, vagy szeretné újra megnézni, itt és most megteheti.
Makro / Külgazdaság Virágok Navalnij sírján, balhé Németországban
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 17:34
Szombati háborús hírek.
Makro / Külgazdaság Áll a bál Németországban, Olaf Scholz is vizsgálódna az oroszok által nyilvánosságra hozott hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 16:47
Az is problémás, amiről a német főtisztek beszéltek, de a legnagyobb kérdés az, hogyan kerülhetett Moszkvába egy ilyen felvétel.
Makro / Külgazdaság Megvan Ursula von der Leyen új kihívója, aki véget vetne a megszorításoknak
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 16:28
Az Európai Szocialista Párt egyhangúlag választott jelöltet az Európai Bizottság élére.
Makro / Külgazdaság Amerikai gépek zúgtak Gáza felett - videóval
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 16:14
Le is dobtak valamit.
Makro / Külgazdaság Háromhónapos gyereket is ölt egy orosz drón
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 15:23
Négy halott, nyolc sebesült Odesszában.
Makro / Külgazdaság Mi az: a lengyelek már a zsebükben érzik, a magyarok csak vágynak rá?
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 14:58
Megdöbbentő a különbség a lengyel és a magyar fogyasztói bizalmi index között, adja magát egy magyarázat.
Makro / Külgazdaság Lépett a parlament, már csak egy aláírás hiányzik a svéd NATO-csatlakozáshoz - de kié?
Privátbankár.hu | 2024. március 2. 14:02
Felterjesztették jóváhagyásra a törvényt, most a Sándor-palotában parkol.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG