Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az USA szempontjából az új geopolitikai tengely kialakítása Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál. A palesztinok ráébredtek arra, hogy több arab állam számára mára Irán, Törökország és a Muszlim Testvériség radikális politikája jelenti az igazi veszélyt, nem pedig Izrael. Káncz Csaba jegyzete

Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között. Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. 

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Nicholas Kamm)
Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Nicholas Kamm)

A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál. Az új biztonságpolitikai tengely kialakítása egyben pozitív hír India számára és negatív fejlemény Pakisztán számára. 

Palesztin forrongás

Az egyezmény viszont a palesztin kérdést megoldatlanul hagyja. S noha a palesztin államiságot követelő 2002-es Arab Béke Kezdeményezés aláíróinak eltökéltsége gyengül, a vákuumot egyre inkább nem-arab muszlim hatalmak töltik ki, így Irán és Törökország. Izrael alapvető geopolitikai kérdése tehát megoldatlan maradt.

A palesztin politikai vezetés számára azonban az Egyezmény aláírása így is egy drámai fejlemény.  Ráébredtek arra, hogy az arab világ számára a palesztin kérdés már nem kardinális ügy. Több arab ország szempontjából ugyanis mára Irán, Törökország és a Muszlim Testvériség radikális politikája jelenti az igazi veszélyt, nem pedig Izrael.   

Mindezen fejlemények meredeken emelkedő politikai feszültséget eredményeztek a palesztin vezetésen belül, hiszen többen az Egyezmény aláírásában a palesztin diplomácia csődjét látják. A Palesztin Hatóság összeomlásának esélye ezáltal érzékelhetően megnőtt.  

Az Egyezményt sok palesztin egy újabb árulásnak tartja az „arab testvérek” részéről, amely kezdődött az 1970-es „Fekete Szeptember” nevű polgárháborúval Jordániában. A szíriai hadsereg aztán 1976 augusztusában több tízezer palesztint gyilkolt le hidegvérrel a Tel-i-Zator menekülttáborban. 

1982 szeptemberében pedig a libanoni keresztény milícia több száz palesztint ölt meg Sabra és Satila menekülttáborokban. Mindezen folyamatot végül betetőzte 1982, amikor az arab rezsimek szemet hunytak azon izraeli behatolás fölött Libanonba, amelynek célja a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kifüstölése volt az országból.   

A jordán polgárháború

Végezetül részletesebben szólnunk kell a pontosan 50 éve, 1970 szeptember 17-27 között lezajlott jordániai polgárháborúról („Fekete Szeptember”), aminek a központi frontja a központi kormányzat és a PFSz között zajlott (noha éppen ma 50 éve a szír csapatok is közbeavatkoztak) és amelynek mintegy 4500 halálos áldozata volt. A palesztin kérdést Jordánia szempontjából egyrészt  az 1948-as palesztínai háború, másrészt a Jordán folyó nyugati partvidékének (Ciszjordánia) 1967-es izraeli elfoglalása élezte ki, amelyek követekeztében palesztin menekültek tömegei áramlottak az országba. 1970-re az akkor 1,8 milliós Jordánia lakosainak fele már palesztin volt. 

A jordán fővárosban és az ország észak-nyugati részén már a PFSZ mintegy 100 ezer milicistája felügyelte az utcákat. Az óriási palesztin menekülttáborokba a jordán rendőrség gyakran be sem mert lépni. Aztán 1970 júniusában palesztin fegyveresek sikertelen merényletet követtek el II. Husszein király ellen és fontos épületeket, mint például a jordán titkosszolgálat székházát szállták meg.

Szeptember 16-án aztán végső kenyértörésre került sor, amikor radikális palesztinok egy „Népi kormányt” neveztek ki és ezt már a király nem tűrhette tovább. Bár a maga 55 ezer katonájával számszerű kisebbségben volt, de 320 tankjával és légierejével mégis erősebb volt, mint a főként Kalasnyikovokkal felszerelt palesztinok. A PFSZ-t kiszorították az országból, de az annak nyomán megalapított, „Fekete Szeptember” nevű terrorcsoport azután sorra hajtotta végre véres cselekedeteit.  

1971 novemberében meggyilkolták az újonnan kinevezett jordán miniszterelnököt, 1972 szeptember 5-én pedig támadást intéztek a müncheni olimpia alatt a sportolók szálláshelye ellen, amelynek 11 izraeli sportoló lett az áldozata. Ez olyan elementáris felháborodást váltott ki Izraelben, hogy a Moszad ezután szabad kezet kapott Golda Meir miniszterelnöktől és egyenként vadászta el az elmenekült palesztin elkövetőket. Az „Isten Haragja” fedőnevű likvidáló akció két évtizeden keresztül folyt. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ezúttal sem változtat kamatán az MNB?
MTI | 2021. január 24. 09:44
Megtudjuk a Monetáris Tanács jövő keddi ülését követően. Emellett az előttünk álló héten a munkaerőpiaci és kereseti statisztika tarthat számot nagyobb érdeklődésre.
Makro / Külgazdaság Több mint félmillióan fertőzödtek meg a koronavírusban egy nap alatt
Privátbankár.hu | 2021. január 24. 08:53
A világon 98 728 154 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 120 414, a gyógyultaké 54 410 178 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Kevesen fértek bele az Orbán-kormány mentőcsónakjába
Vég Márton | 2021. január 23. 19:06
Tragikus állapotban van a hazai turizmus, de az Orbán-kormány mentőcsomagja sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mindössze 3 milliárd forint lett a támogatás 2020 végén, mert sokan inkább elbocsátottak dolgozókat, így pedig nem járt a segítség.
Makro / Külgazdaság A cseheknek is kevesebb oltás jut
MTI | 2021. január 23. 17:00
Az eredetileg tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb, koronavírus elleni vakcinát kap Csehország a következő néhány hétben a Pfizer/BioNTech cégektől - közölte Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szombaton a dél-morvaországi Brünnben, miután megkapta az egyik helyi kórházban a védőoltás második adagját is.
Makro / Külgazdaság Horvátország felfüggeszti a lakosság oltását
MTI | 2021. január 23. 15:14
Horvátország felfüggeszti a lakosság beoltását, mivel nincs elegendő oltóanyag, a meglévő vakcinát azok kaphatják meg, akik már megkapták a védőoltás első adagját - közölte Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) igazgatója.
Makro / Külgazdaság Magyarország ismét vörös besorolást kapott
MTI | 2021. január 23. 14:22
Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, szombatra is csaknem ötezer új beteget jegyeztek fel, csupán 420-szal kevesebbet a megelőző napinál. Magyarországot közben ismét a vörös zónába sorolta Ukrajna.
Makro / Külgazdaság Merkely Bélával próbálja meggyőzni a magyarokat az oltásról a kormány - videó
MTI | 2021. január 23. 13:20
A kormány internetes tájékoztató videosorozatot indít az oltással kapcsolatban - tájékoztatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szombaton az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Már nem kell Varga Mihály engedélye a kormánynak
Privátbankár.hu | 2021. január 23. 12:22
Már bármennyit tartalékolhat a kormány a járvány elleni védekezésre
Makro / Külgazdaság Oroszországban ellenzéki tömegtüntetések kezdődtek
MTI | 2021. január 23. 11:30
Az orosz Távol-Keleten megkezdődtek szombaton az előzetes letartóztatásba helyezett ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij érdekében meghirdetett, nem engedélyezett országos tüntetések, és megindult a résztvevők elleni hatósági fellépés is.
Makro / Külgazdaság "Logikus, ha a Pfizer rugalmassági elemeket is beépített a szerződésbe" - mondja a jogász
Kormos Olga-Wéber Balázs | 2021. január 23. 11:15
A Pfizer átmenetileg csökkenti az Európába tartó vakcina-szállítmányok mennyiségét. Az olaszok és a lengyelek perelnének, a németek idegesek, a magyarok szerint jogilag nem támadható a cég a késésekért. Az Európai Bizottság magyarázatot vár a Pfizertől. Jogi szakértőt kérdeztünk és körbenéztünk, hol, milyen lépéseket terveznek az oltási ütemtervek belassulása miatt.
Friss
hírlevél