„Nagyszerű hír Amerika számára” – örvendezett Trump elnök, amikor az ABC hírcsatorna határozatlan időre felfüggesztette Jimmy Kimmel talkshow-műsorvezető és humorista műsorvezetői posztját. A csatorna szerint az indoklás a Charlie Kirk halálával kapcsolatos „érzéketlen” és „sértő” megjegyzések voltak, amelyeket a heves politikai vita „kritikus szakaszában” tett.
Radikális baloldali szócsövek
A „Jimmy Kimmel Live!” több millió nézőt ért el, és Trumpról, valamint s kormányzatáról szóló kritikus tudósításairól volt ismert. Jelenleg nem világos, hogy a műsort egyáltalán újraélesztik-e.
Két hónappal korábban a CBS lemondta Stephen Colbert talkshow-műsorvezető és Trump-kritikus műsorát – a csatorna szerint anyagi, a megfigyelők szerint viszont politikai okokból. Nem titok, hogy a késő esti műsorok Trump szemében igazi szálkák. Kimmel lemondását követően Trump felszólította az NBC-t, hogy töröljék a Seth Meyers és Jimmy Fallon által vezetett két fennmaradó késő esti műsort is.
A Kimmel-show lehetséges végéről szóló hír ugyanazon a héten érkezett, amikor Trump 15 milliárd dollárra beperelte a New York Timest. Azt állította, hogy az újság és újságírói rágalmazták Trumpot, a családját és a MAGA mozgalmat. Trump a New York Timest a „radikális baloldali Demokrata Párt szócsövének” nevezte. Az újság egy közleményben alaptalannak nyilvánította a pert, és „megfélemlítő taktikának” nevezte.
Ez nem az első alkalom, hogy Trump beperel egy médiumot. Korábban a CBS és az ABC ellen is indított jogi lépéseket, amelyek végül több millió dollár kifizetésével rendezték a vitát.
Fotó: Depositphotos
Mi az a „lawfare”?
A perek a sajtó elleni szisztematikus fellépés részét képezik. Ennek a megközelítésnek neve is van: „lawfare” – a „jog” és a „hadviselés” kombinációja.
A perek gyengítik a médiavállalatokat, mert emberi és pénzügyi erőforrásokat igényelnek. Olyan erőforrásokat, amelyek hiányoznak a fő üzleti tevékenységükhöz, az újságírói munkához. Ennek a „törvényhozásnak” egy másik hatása, hogy a kiadók és az újságírók öncenzúrába kezdenek, ha kritikus tudósítások miatt perekkel néznek szembe. Ez pedig végső soron a média szabadságát sérti.
A „Riporterek Határok Nélkül” (RSF) szervezet évente közzéteszi a médiaszabadság rangsorát 180 országban. Az Egyesült Államok jelenleg az 57. helyen áll, olyan országok mögött, mint Sierra Leone, Románia, Libéria és Ghána. Ez az Egyesült Államok legrosszabb helyezése a rangsor kezdete óta.
Az RSF szerint a „Trump-effektus” egyre észrevehetőbb, és valószínűleg még világosabban fog tükröződni a következő rangsorban. A költségvetési megszorítások, a retorikai támadások, a perek és a tudósítók tervezett vízumkorlátozásai a média elleni nagyobb háború részét képezik. Trump és kormánya megpróbálja aláásni a hagyományos média hitelességét a nyilvánosság előtt, és elnyomni a kritikus tudósításokat.
Eljött a csókos influenszerek ideje
Az amerikai elnök nem is titkolja, hogy nem kedveli a hagyományos médiát: a Truth Social platformján és a gyűléseken többször is „a nép ellenségeinek” nevezte őket. Ez az ellenséges retorika a médiával szemben a független média elleni támadás része is.
Valóban, Trump lejárató kampányt folytat maga a hagyományos média ellen és ez tekintélyelvű hajlamokat is feltár. Az autokratikus forgatókönyvvel összhangban van a média elnyomása a saját hatalom biztosítása érdekében. Trump és a MAGA mozgalom magát a médiát felelőssé teszi.
Az amerikai média gyengülése jelenleg nemcsak a perekben, hanem a közszolgálati műsorszolgáltatók költségvetési megszorításaiban is megmutatkozik.
A Trump-adminisztráció kérésére az amerikai kongresszus több milliárd dollárral csökkentette a korábban jóváhagyott National Public Radio és a Public Broadcast Service finanszírozását.
Trump önkényes döntései, például a neves hírügynökség, az Associated Press (AP) Ovális Irodából és az elnöki repülőgépből való kizárása is tekintélyelvűséget tükröz. Az AP, amely világszerte biztosít információkat a média számára, nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölként” emlegetni, miután azt Trump átnevezte.
A Trump-adminisztráció részben háttérbe szorítja a hagyományos, bevett médiumokat, miközben az új, jobboldali médiumok, bloggerek és influenszerek kiváltságos hozzáférést kapnak. Az ebből eredő tudósítási változások például már a Fehér Ház sajtótájékoztatóin is megfigyelhetők. A kritikus kérdések helyett időnként a „kedvező kérdések” kerülnek előtérbe, amelyek célja az amerikai elnök pozitív színben való feltüntetése.
A külföldi újságírók is érzik a fagyos szeleket
A nemzetközi média számára is egyre fogy a levegő, ahogyan az az Egyesült Államokban a külföldi újságírókra vonatkozó vízumszabályozás tervezett változásaiban is megmutatkozik. A Belbiztonsági Minisztérium a vízumszabályozás jelentős szigorítását tervezi. A külföldi újságírók a jövőben csak 240 napra kaphatnak tartózkodási engedélyt – a jelenlegi ötéves korlát helyett.
Több mint 100 nemzetközi médiaorgánum tiltakozott a tervezett intézkedés ellen az amerikai kormánynak címzett nyílt levélben. Azt állították, hogy az újságírói vízumok lerövidítése súlyosan korlátozná az Egyesült Államokról szóló tudósításokat.
Elmar Thevessen, a washingtoni ZDF-tudósító legutóbbi esete jól mutatja, hogy az újságírói vízumok a politikai nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak. Többek között a Charlie Kirkkel kapcsolatos kijelentései miatt is támadások kereszttüzébe került. Trump bizalmasa, a volt berlini amerikai nagykövet, Richard Grenell ezt követően követelte Thevessen vízumának visszavonását. A ZDF a sajtószabadságra hivatkozva viszont támogatja tudósítóját.
Az USA természetesen még messze van az oroszországi körülményektől. Amíg az olyan intézmények, mint a bíróságok működnek, és a New York Timeshoz hasonló médiaorgánumok széles olvasótáborra számíthatnak, az amerikai média még nem veszett el.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
