Az amerikai törvényhozás (Capitolium) épülete ellen 2021. január 6-án végrehajtott támadás kongresszusi vizsgálata közel egy éve tart. A nyár kezdete óta a bizottság egyre inkább nyomozó testületként működik, és bizonyítékokat gyűjt Donald Trump büntetőjogi felelősségének alátámasztásához. A volt elnök környezetének, stábjának és hivatalának egyre több tagja tett olyan súlyú vallomásokat, amik Trump büntetőjogi felelősségét is felvetik, sőt tárgyi bizonyítékok is előkerültek.
A rejtélyes interjú
"Már meghoztam magamnak a döntést" - mondta Donald Trump volt elnök a New York Magazine-nak adott interjújában, amikor egy új jelöltségről kérdezték. A július 14-én megjelent cikkben nyitva hagyja, hogy valóban újra versenyezni akar-e. A fennmaradó állítások alapján viszont okkal feltételezhető, hogy újra akarja kezdeni.
"Nagyon bízom benne, hogy nyerek, ha újra versenyzek" – mondja Trump. A november elején sorra kerülő félidős választásokra utalva kijelenti: „Előtte vagy utána tárjam ezt a nyilvánosság elé? Ez lesz az én nagy döntésem."
Trump jelölése ajándék lenne a demokratáknak
A volt elnök nem is tekinti riválisnak olyan republikánus kihívóját, mint Ron DeSantis, Florida kormányzója. Ehelyett hangsúlyozza, hogy DeSantis valójában csak neki köszönhetően lett kormányzó. Az alaszkai Anchorage-ban nemrégiben tartott fellépéséről is áradozik. A rajongók imádták: "Több szeretet irányult felém, mint valaha".
Az egész interjú egy önimádás – amelyet egyébként Trumptól már megszokhattuk. Érthető, hogy a volt elnök szempontjából előnyös lenne mielőbbi bejelentése, hiszen elterelné a figyelmet a Képviselőházban a Capitolium megtámadásáról tartott meghallgatások körüli negatív címoldalakról, és megelőzné az ehhez kapcsolódó fenntartásokat saját pártjában.
A republikánusok többsége viszont valószínűleg szívesebben kivárna, és mérlegelné a kongresszusi vizsgálóbizottság, valamint az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatának eredményét. Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államokban egyébként is szokatlan, hogy az elnökjelölt a félidős választások előtt nyilvánosságra hozza törekvéseit.
Trump esetében azonban egy ilyen korai bejelentésnek egészen különleges következményei lennének a pártra nézve. Ellopná ugyanis a show-t a kongresszusi jelöltektől. A választási kampány csak Trump körül forogna, és azon kérdés körül, hogy melyik jelöltet támogatja.
Hogy ez segítene-e vagy ártana a pártnak, azt nehéz megmondani. Sok republikánus azonban olyan gazdasági kérdésekre szeretne összpontosítani, mint az infláció, és attól tart, hogy Trump elidegenítheti a mérsékelt republikánusokat vagy megingathatja a szavazókat.
Viszont pozitív lenne a demokraták számára, mert elvonná a figyelmet Biden kudarcairól. Beskatulyázhatnák Trumpot ellenségként, a republikánusokat szélsőségesnek bélyegezhetik a Capitolium-vihar vagy az abortuszjog és a szigorúbb fegyvertartási szabályok ellenzőinek hátterében, és önmagukat a józan értelem képviselőjeként prezentálhatnák.
Még a demokraták is kritizálják Bident
Valójában Biden támogatottága jelenleg történelmi mélyponton van. Még a demokraták körében is 64 százalék szeretné, ha pártjuk másik jelöltje lenne a 2024-es választásokon. A felmérések azonban azt is mutatják, hogy a legtöbb demokrata beállítottságú szavazó - de a bizonytalan, ingadozó („swing”) szavazók és néhány republikánus is - Bidenre szavazna, ha az alternatíva Trump lenne. Az összes amerikai 44 százaléka Bidenre szavazna ebben az esetben, és csak 41 százaléka Trumpra.
A demokraták sorai egyre inkább zárulnak: a felmérés szerint támogatóik 92 százaléka jelentette be, hogy Bidenre szavazna, ha ez a párharc megismétlődik. Jelenleg még úgy tűnik, hogy ez a csillagkép lenne Biden egyetlen esélye a győzelemre.
Biden népszerűtlenségének fő tényezője - különösen a fiatalok körében - az életkora: 2024-ben 81 éves lenne. De még ettől a hátránytól is eltekintenének a lehetséges rivális, a mindössze három évvel fiatalabb Trumpra való tekintettel.
„Vonja el a figyelmet Trump bírálatáról”
Meglepő lenne azonban, ha az egomániás Trump figyelembe venné pártja stratégiai szempontjait. A volt elnököt belső források szerint már tavaly augusztusban, az amerikai csapatok Afganisztánból való kaotikus kivonásakor foglalkoztatta a korai bejelentés gondolata. Tekintettel a kudarcra, megérezte a lehetőséget, hogy katonailag kompetensebbként pozicionálja önmagát. De akkor úgy tűnik, a tanácsadói meg tudták állítani.
A július 4-i, amerikai nemzeti ünnepnap előtt újonnan olyan pletykák keringtek, hogy Trump bejelentheti indulását azon a szimbolikus napon. Most a környezetéből azt hallani, hogy szeptemberben gondolkodik. A Washington Post cikke szerint már folyamatosan találkozik a kulcsfontosságú adományozókkal, és beszél tanácsadóival arról, hogy kik vezethetnék kampányát.
Az utóbbi hetek fellépései egyébként már kampányeseményeknek tűnnek. Nemrég Las Vegasban beszédet tartott a bűnözésről, ahol továbbra is halálbüntetés kiszabását szorgalmazta a drogkereskedők számára. Múlt kedden először látogatott Washingtonba - mióta elhagyta az elnöki posztot -, és számos korábbi miniszterével találkozott. A nyilvános vitaesemény olyan nemzeti kérdéseket érintett, mint a bevándorlás, a szavazati jog, a nemzetbiztonság és az egészségügy.
Az egyik befolyásos republikánus, aki támogatja Trump korai bejelentését, Lindsey Graham szenátor. "Minél előbb, annál jobb" - mondja. Ő Trump figyelmét a jövőre irányítaná, ahelyett, hogy a múltra panaszkodna.
Trump még mindig a legnépszerűbb republikánus
Bár kétségtelenül továbbra is Trump a legnépszerűbb republikánus, ami a jelöltsége mellett szól - de nem feltétlenül a korai bejelentése mellett. Ami a Republikánus Párt egészét illeti, nagy a kockázata annak, hogy Trump megzavarja a félidős választásokat. A Bidennel szembeni nagy elégedetlenségre való tekintettel a republikánusok csak akkor nyerhetik meg a félidős választásokat – ha nem követnek el durva hibákat.
Trump kétségtelenül magának akarja követelni ezt novemberre várt sikert. Ha azonban a republikánusok a vártnál gyengébben teljesítenek, az érzékelhetően rontaná esélyeit a párton belüli ütközetben.
A leendő miniszterelnök beregszászi találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkijjel. 
