Vasárnap egy amerikai hadihajó közelített meg egy vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri szigetet. A tengeri incidens során a USS Stethem romboló 12 tengeri mérföldre közelítette meg a Triton-szigetet, amely a Paracel-szigetcsoport tagja és 1974 óta áll kínai ellenőrzés alatt. A szigetre mind Kína, mind Tajvan, mind Vietnám igényt formál.
Újra forr a Dél-kínai-tenger
Ezt megelőzően másfél hónapja a USS Dewey hadihajó közelítette meg a Spratly-szigetcsoportot. A vasárnapi incidens előzményeként Washington 1.4 milliárd dollár értékben értékesített fegyvereket Tajvan számára és szankciókat vetett ki olyan kínai cégekre és magánszemélyekre, akik kereskednek Észak-Koreával.
Peking hadihajók és harci repülők készenlétbe helyezésével válaszolt. A kínai külügyminisztérium közleménye „erősen sürgeti az Egyesült Államokat arra, hogy azonnal fejezze be az olyan provokatív műveleteket, amelyek megsértik Kína szuverenitását és fenyegetik Kína biztonságát”. A minisztérium elítélte a tajvani fegyvereladást is, amelyet az ’Egy Kína’ elv megsértésének nevezett. Peking aggodalmának adott hangot egy szenátusi munkacsoport által elfogadott törvénytervezet miatt is, amely engedélyezné az amerikai hadihajóknak, hogy rendszeresen kikössenek tajvani kikötőkben.
Egy esetleges katonai konfliktus esetén a Dél-kínai-térségre fontos szerep hárul (AirSea Battle stratégia) a Pentagon részéről. A Triton sziget például csupán 400 kilométerre helyzekedik el a kínai Hajnan szigettől, amelyen több kulcsfontosságú hadikikötő található.
Phenjannak már a pénz se számít?
A vasárnapi incidens egy újabb világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a Trump-kormányzatban nő a feszültség Kínával kapcsolatban. Peking ugyanis képtelennek tűnik megálljt parancsolni Észak-Korea nukleáris- és rakéta-programjainak.
|
| Káncz Csaba |
Elnökjelölti kampánya alatt Trump súlyos vádakkal illette Pekinget kereskedelem-politikája miatt és Dél-kínai-tengeri műveletei okán. Idén áprilisban visszafogta a retorikáját, amikor találkozójuk során a kínai elnök megigérte a fokozottabb nyomás alkalmazását Phenjanra.
Valóban, Kína leállította észak-koreai szén-importját és az elmúlt hetekben visszafogta olajszállításait – ez komoly csapás, hiszen Phenjan külkereskedelmének 90 százalékát bonyolítja le Pekinggel.
De egyes becslések szerint Kínában mintegy 90 ezer észak-koreai vállal munkát, évente több százmillió dollárral gyarapítva Észak-Koreát.
Orosz diplomáciai erőfeszítés
Washington türelme elfogyott és Trump szerint a kínai elnök erőfeszítései nem hozták meg a kívánt eredményt. Múlt pénteken, a dél-koreai elnökkel történt találkozó után a Fehér Ház hangsúlyozta, hogy „minden opció” – értsd, a katonai is – megfontolásra kerül. Jelenleg három amerikai anyahajó által vezett csapásmérő csoport, nukleáris tengeralattjárókkal megtámogatva, állomásoznak a Koreai-fésziget közeli vizeken.
Trump aztán tegnap mind a kínai elnököt, mind a japán miniszterelnököt felhívta telefonon, amely során az Észak-Koreával kapcsolatos aggodalmak vitték a prímet. A japán és az amerikai fél megegyezett abban, hogy növelni fogják a politikai feszültséget Észak-Koreával kapcsolatban.
Érezve a feszültség eszkalálódását, Moszkva most rohamtempóban tervet dolgoz ki, amely többek között felszólítja a feleket mindenfajta provokáció leállítására. Ennek keretében az orosz törvényhozás, a Duma, elnöke egy hete Szöulba látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott az eurázsiai parlamenti vezetőkkel. Az orosz javaslat egyben egy gesztus Hszi Csinping kínai elnök felé is, aki ezekben az órákban tárgyal Moszkvában - amely ebben az évben már a harmadik találkozó a két elnök között!
Káncz Csaba jegyzete
Nem várt sokat az elnök. 
