Új kínai-amerikai összecsapás: a mesterséges intelligencia forradalma?

A negyedik ipari forradalom a hadviselést is megújítja, a háború szabályait pedig teljesen átírja. A jövő harcterein olyan önálló rendszerek jelennek meg, amelyek képesek maguktól tervezni, valamint a világról, önmagukról és az adott helyzetről alkotott véleményük alapján alkalmasak a kulcsfontosságú döntések villámgyors meghozatalára.

Kína már tavaly lépett

A kínai kormány a mesterséges intelligenciát (AI) egy stratégiai erő-megtöbbszörözőként azonosította és megszállottan kezdett dolgozni a technológia fejlesztésén. A kínai Államtanács tavaly nyáron publikált egy jelentést, amely részletezi, hogy 2030-ig milyen lépéseket kell az ázsiai óriásnak tennie a saját AI iparának megteremtéséhez. Peking 1480 milliárd dollárt szán az elkövetkező 12 évben erre a feladatra, amelynek nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok kezéből elragadja a vezető szerepet ebben a stratégiai iparágban.

A kínai hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy az AI-t beépítse a tankokba, hadihajókba és vadászgépekbe, amellyel így egy aszimmetrikus hadviselés keretében fel tudná venni a harcot az erősebb féllel, az USA hadseregével. Peking elképzelése szerint egy AI-konfliktus megnyeréséhez szükséges az ellenséges lopakodó gépek megsemmisítése, az ellenséges hálózat feletti uralom megszerzése kibertámadásokkal és a feltörhetetlenül biztos kvantum-kommunikáció használata. Az amerikai kongresszus számára készített friss jelentés szerint a kínai hadsereg az AI-t Ötödik Generációs Hadviselésre akarja felhasználni. Ez egyesíti a tradicionális katonai erőt a befolyásolási és információs műveletekkel, amelyek aláássák az ellenséges intézmények, kormányzatok és hadseregek hatékonyságát.

De Washington korábban kezdte

Káncz Csaba

Olyan amerikai technológiai óriások, mint az Alphabet, a Microsoft és az Apple nagy pénzeket raktak már eddig is ebbe a kutatásba, és tavaly csupán az USA-ban 5 milliárd dollárt fektettek be AI-val összefüggő startup-cégekbe. Kínának is megvannak a saját technológiai cégei, mint a Baidu és a Tencent, amelyek már egy ideje foglalkoznak AI-kutatással. Mindenesetre Peking fej-fej mellett halad Washingtonnal egy kapcsolódó területen, a szuperszámítógépek fejlesztésében, sőt egyetemeik 2016-ban több kutatási anyagot publikáltak a ’mélytanulás’ (deep learning) témakörében (az AI egy tartóoszlopa), mint amerikai társaik.

A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az okos fegyverek kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut az AI katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.

Káncz Csaba jegyzete.