Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban

Gyertyák egy malmöi étterem előtt, ahol egy 15 éves fiatal életét vesztette egy lövöldözésben november 9-én. EPA/JOHAN NILSSON

Svédország történetében először fordult elő, hogy a 102 éves, jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Pártot a friss közvélemény-kutatásban megelőzte a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus Svéd Demokraták (SD) pártja.  Az SD ezek szerint 24 százalékon áll, míg a Szociáldemokraták 22.2 százalékon.  Akárcsak számos más európai országban, az idén tavasszal megtartott általános választásokon a Szociáldemokraták 25 százalékos eredményükkel az elmúlt száz év leggyengébb választási szereplését produkálták.

Lena Rådström Baastad, a Szociáldemokraták főtitkára a friss közvélemény-kutatási eredményeket egyrészt a sorozatos – sőt fokozódó intenzitású – lövöldözéseknek és robbantásoknak tulajdonította, másrészt azon vitatott politikai kompromisszumoknak, amivel a választások után több hónapos huzakodás eredményeképpen végre kormányt lehetett alakítani.

Svéd fasiszta gyökerek

Az 1988-ban alapított SD első vezetője egy neonáci párttól (Nordic Realm) jött, egyik alapítója pedig a Waffen SS veteránja volt. A párt jelenlegi vezetője, Jimmie Åkesson korábban a muszlimok beáramlását hazájába úgy jellemezte, hogy az

a második világháború óta a legnagyobb külső fenyegetés.

A svédek többségét meglepte, az SD viszont ujjongott, amikor 2017-ben Trump elnök célkeresztbe vette országukat, kijelentve, hogy a bevándorlás és a növekvő bűnözés között közvetlen összefüggés van.

Az SD legvitatottabb álláspontja nem is a bevándorlás visszaszorításához kötődik, hanem a svéd EU-tagságról szóló népszavazáshoz.  A pártelnök szerint az EU „a korrupció egyetlen nagy hálózata”, és egyébként is nagyon keveset kap vissza Stockholm a befizetéseiből.

Ezzel az álláspontjával viszont a párt defenzívába került: egyrészt a többi párt a Brexit káoszát vágta a fejéhez, másrészt a közvéleménynek is csupán 27 százaléka szeretné hazáját az EU-n kívül látni.

Dánia besokallt

Az SD szárnyalásához hozzájárult, hogy Dánia nem bír a Svédországból átáramló – többségében muszlim szervezett bűnözői – csoportokkal, és miután dél-svédországi Malmöben a közelmúltban elszabadult a pokol a gyilkosságok és robbantások miatt, ezért a Koppenhágát Malmövel összekötő hídon határállomást állítottak fel.

Káncz Csaba

Dánia az 1950-es évek óta először kényszerült ezen lépések megtételére. A múlt kedden kezdődött, hat hónapig tartó ellenőrzés a Koppenhágát a svéd Malmö városával összekötő Oresund hídra, valamint kompkikötőkre vonatkozik.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: február óta 13 robbantás történt Koppenhágában. A hatóságok szerint a dán adóhivatalnál augusztus 6-án történt robbantást olyan bűnözők követték el, akik Svédországból léptek be Dánia területére – a hatóságok két svéd állampolgárt vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban.  Ezenkívül Nick Haekkerup dán igazságügy-miniszter szerint rivális svéd bandák közötti leszámolás volt az a június 25-én történt kettős gyilkosság, amely során agyonlőttek két svéd állampolgárt Koppenhága külvárosi részén.

A 320 ezer lakosú Malmö Svédországnak a bűnözéstől legjobban fertőzött részéhez tartozik, tavaly a lakosság csaknem 30 százaléka jelentette, hogy valamilyen bűntett áldozata lett. Országosan 300 lövöldözés történt 45 halálos esettel, és 135 sebesüléssel.  Idén az első 10 hónapban 100 robbantásos esetet jelentettek Svédországban.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)