4p
Minél erősebb egy államhatalom, annál gyengébb és főként sebezhetőbb az általa vezetett ország – állapítja meg az Alapblognak adott interjújában kutatásai eredményeként Thomas Grennes professzor. Ennek áldozata Ukrajna is. A balti államok a példái annak, hogy a korrupciót a volt szocialista országokban is fel lehet számolni.

Ukrajna azért vált szerinte Oroszország prédájává, mert az elmúlt két és fél évtized egymást kitúró, egymást váltó ukrán vezetői makacsul ragaszkodtak az erős állam eszméjéhez – mondja Thomas Grennes, az Észak-Karolinai Egyetem professzora, a rigai központtal is rendelkező Stockholm School of Economics vendégtudósa az Alapblogon.

Erős állam=gyenge ország

Valójában a vezetők azért nem engedték az országot ellenállóképesebbé és erősebbé tenni képes gazdasági és pénzügyi reformokat, mert az őket és klienseiket dúsgazdaggá tevő korrupciós mechanizmusokat féltették. Elsősorban ennek issza meg a levét Ukrajna, előbb-utóbb pedig minden olyan ország, amely az ukrán elithez hasonlóan gondolkodik és cselekszik. Napjainkban erről van szó Venezuelában és Argentínában is – írják. A kutató szerint minél gyengébb az államhatalom, annál erősebb és ellenállóbb a külső és belső veszélyekkel szemben az ország.

Az 1990-es évek legelején a függetlenné vált Ukrajnában az egy főre jutó jövedelem nagyjából megegyezett a kommunista korszakból szintén kikászálódni készülő Lengyelországéval, illetve az állami önállóságra ugyancsak akkor szert tett Észtországéval és a másik két balti államéval. Pedig ezek az országok mindmáig szinte egyformán rá vannak utalva az orosz gazdasági, főként energetikai kapcsolatokra.

Jegybankon keresztül szivattyúzták ki a pénzt

A lengyelek és a baltiak azonban az elmúlt huszonöt évben messze-messze lekörözték a ténylegesen gazdagabb Ukrajnát: a baltiak átlagos és arányosított nemzeti jövedelme mára több mint kétszerese az ukránnak. Ukrajna lemaradását a kutatások szerint az magyarázza, hogy semmiféle gazdasági és politikai reformra nem vállalkoztak az elmúlt két és fél évtizedben az egymást váltó hatalmi garnitúrák.

Egyikük sem akart hozzányúlni a centralizált államszerkezethez. Az egész intézményrendszert arra használták, hogy saját magát és klienseit rendkívüli módon meggazdagítsák, az ország emblematikus cégeit folyamatosan fosztotta ki a politikai elit. Az állami intézményeket, mindenekelőtt a jegybankot nem használták egyébre, mint hogy kiszivattyúzzák belőle az ország pénzvagyonának, nemzeti jövedelmének jelentős részét.

Liberalizáltan ugrottak a kistigrisek

A kutatásai alapján a szakértő az állítja, hogy a decentralizáció lenne a gazdasági és politikai reformok nyitja. Sőt azt mondja, hogy bárhol, a világ bármely részében végeztek a közgazdászok ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, mindig ugyanerre jutottak.

Az ellenőrzött korrupció pozitív példáiként gyakran felhozott Tajvanon, Szingapúrban, Koreában, Indonéziában, részben Malajziában azzal párhuzamosan jelentkeztek mind nyilvánvalóbban a gazdasági sikerek, minél inkább decentralizáltak, liberalizáltak lettek és végrehajtották a strukturális reformokat. Mára Szingapúr és Hongkong, továbbá Korea és Tajvan a világ legnyitottabb, legliberalizáltabb gazdasági hídfőállásai lettek.

Kínai a kínainak, koreai a koreainak

Ezen országokhoz képest Kína, bár javul, sokkal gyengébben teljesít. Az a tapasztalat, hogy Kínában van, Hongkongban és Szingapúrban nincs korrupció, pedig mindhárom helyen kínaiak élnek. Észak-Koreában a világon párját ritkítóan hatalmas a korrupció, Dél-Koreában viszont már szinte teljesen kiveszett.

A közös kulturális gyökerek, az etnikai vagy vallási azonosság jelentősége tehát marginalizálódik egy-egy ország valós mai sikereinek magyarázataiban – mondja a tudós. A volt szocialista országok sincsenek teljesen veszve, balti államokkal pedig egy olyan régióban számolták fel szinte teljesen a korrupciót, amely három évtizeddel ezelőtt még a világ egyik legkorruptabb országának, a Szovjetuniónak volt minden téren, így a korrupcióban is, a szerves része.

(A teljes cikk itt olvasható.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG