4p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Minél erősebb egy államhatalom, annál gyengébb és főként sebezhetőbb az általa vezetett ország – állapítja meg az Alapblognak adott interjújában kutatásai eredményeként Thomas Grennes professzor. Ennek áldozata Ukrajna is. A balti államok a példái annak, hogy a korrupciót a volt szocialista országokban is fel lehet számolni.

Ukrajna azért vált szerinte Oroszország prédájává, mert az elmúlt két és fél évtized egymást kitúró, egymást váltó ukrán vezetői makacsul ragaszkodtak az erős állam eszméjéhez – mondja Thomas Grennes, az Észak-Karolinai Egyetem professzora, a rigai központtal is rendelkező Stockholm School of Economics vendégtudósa az Alapblogon.

Erős állam=gyenge ország

Valójában a vezetők azért nem engedték az országot ellenállóképesebbé és erősebbé tenni képes gazdasági és pénzügyi reformokat, mert az őket és klienseiket dúsgazdaggá tevő korrupciós mechanizmusokat féltették. Elsősorban ennek issza meg a levét Ukrajna, előbb-utóbb pedig minden olyan ország, amely az ukrán elithez hasonlóan gondolkodik és cselekszik. Napjainkban erről van szó Venezuelában és Argentínában is – írják. A kutató szerint minél gyengébb az államhatalom, annál erősebb és ellenállóbb a külső és belső veszélyekkel szemben az ország.

Az 1990-es évek legelején a függetlenné vált Ukrajnában az egy főre jutó jövedelem nagyjából megegyezett a kommunista korszakból szintén kikászálódni készülő Lengyelországéval, illetve az állami önállóságra ugyancsak akkor szert tett Észtországéval és a másik két balti államéval. Pedig ezek az országok mindmáig szinte egyformán rá vannak utalva az orosz gazdasági, főként energetikai kapcsolatokra.

Jegybankon keresztül szivattyúzták ki a pénzt

A lengyelek és a baltiak azonban az elmúlt huszonöt évben messze-messze lekörözték a ténylegesen gazdagabb Ukrajnát: a baltiak átlagos és arányosított nemzeti jövedelme mára több mint kétszerese az ukránnak. Ukrajna lemaradását a kutatások szerint az magyarázza, hogy semmiféle gazdasági és politikai reformra nem vállalkoztak az elmúlt két és fél évtizedben az egymást váltó hatalmi garnitúrák.

Egyikük sem akart hozzányúlni a centralizált államszerkezethez. Az egész intézményrendszert arra használták, hogy saját magát és klienseit rendkívüli módon meggazdagítsák, az ország emblematikus cégeit folyamatosan fosztotta ki a politikai elit. Az állami intézményeket, mindenekelőtt a jegybankot nem használták egyébre, mint hogy kiszivattyúzzák belőle az ország pénzvagyonának, nemzeti jövedelmének jelentős részét.

Liberalizáltan ugrottak a kistigrisek

A kutatásai alapján a szakértő az állítja, hogy a decentralizáció lenne a gazdasági és politikai reformok nyitja. Sőt azt mondja, hogy bárhol, a világ bármely részében végeztek a közgazdászok ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, mindig ugyanerre jutottak.

Az ellenőrzött korrupció pozitív példáiként gyakran felhozott Tajvanon, Szingapúrban, Koreában, Indonéziában, részben Malajziában azzal párhuzamosan jelentkeztek mind nyilvánvalóbban a gazdasági sikerek, minél inkább decentralizáltak, liberalizáltak lettek és végrehajtották a strukturális reformokat. Mára Szingapúr és Hongkong, továbbá Korea és Tajvan a világ legnyitottabb, legliberalizáltabb gazdasági hídfőállásai lettek.

Kínai a kínainak, koreai a koreainak

Ezen országokhoz képest Kína, bár javul, sokkal gyengébben teljesít. Az a tapasztalat, hogy Kínában van, Hongkongban és Szingapúrban nincs korrupció, pedig mindhárom helyen kínaiak élnek. Észak-Koreában a világon párját ritkítóan hatalmas a korrupció, Dél-Koreában viszont már szinte teljesen kiveszett.

A közös kulturális gyökerek, az etnikai vagy vallási azonosság jelentősége tehát marginalizálódik egy-egy ország valós mai sikereinek magyarázataiban – mondja a tudós. A volt szocialista országok sincsenek teljesen veszve, balti államokkal pedig egy olyan régióban számolták fel szinte teljesen a korrupciót, amely három évtizeddel ezelőtt még a világ egyik legkorruptabb országának, a Szovjetuniónak volt minden téren, így a korrupcióban is, a szerves része.

(A teljes cikk itt olvasható.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Véget érni látszik a Dacia szárnyalása?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 15:22
A romániai autóipar erőteljesen beletaposott a fékbe. Mindkét ottani márka termelése csökkent.
Makro / Külgazdaság A béna kacsa esete a mestertervvel: van visszaút Oroszországba?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 13:28
Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.
Makro / Külgazdaság Megjött a reakció Donald Trump újabb Európa-ellenes dührohamára
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 12:39
Az EU nem megy bele a sárdobálásba. 
Makro / Külgazdaság Örülhetnek a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 10:55
Mit érdemes tudni az üzemanyagárakról? 
Makro / Külgazdaság Hamarosan karnyújtásnyira kerülhetünk Belgrádtól
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 16:16
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi a legnagyobb természeti veszély az európai gazdaság számára
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:46
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
Makro / Külgazdaság 2027-re ígéri az új kőolajvezetéket Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:31
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.
Makro / Külgazdaság 4iG: Technológiai együttműködés Kazahsztánnal
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 11:24
A kazah fél megerősítette elkötelezettségét.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe fog kerülni egy liter dízel
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 10:42
Szombaton a benzin nagykereskedelmi ára ezúttal sem változik.
Makro / Külgazdaság „Hihetőbb a 382 ezer” – Bod Péter Ákos szerint félrevezető a béradat
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 09:10
A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG