Egy nagy zsák ígérettel térhetett haza az ukrán delegáció a múlt heti londoni nagyszabású újjáépítési konferenciáról: mintegy 60 milliárd dollárt ajánlottak fel az ott részvevő országok, (59 ország, köztük Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Németország, EU) üzleti és civil szervezetek. A pénz nagyobb része hitel, csak elenyésző a kézzelfogható pénz, márpedig Ukrajnában a napi kiadásokra (a közszféra fizetései, az állam fizikai üzemeltetése és a hitelkamatok) sürgősen kellene pénz. Arról nem is beszélve, hogy hetente folyamatosan felfelé kúszik a teljes infrastruktúra újjáépítésének becsült költsége, most 420 milliárd dollárnál tartanak.
Tavaly ősz óta a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is mozgósította forrásait, de ezek együttesen sem lépték túl a 20 milliárd dollárt. Az összeg háromnegyedét a valutalap adja egy négyéves program keretében. Denisz Smihal kormányfő a hét végén a közösségi platformokon megerősítette, hogy a Világbank 1,76 milliárd dolláros segélyt ad az azonnali szociális kiadásokra – erről az Ukrinform hírügynökség számolt be.
Jó hír, hogy a Világbank által legsürgősebbnek ítélt 14 milliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelést kért a tagoktól összesen 3-5 milliárd euró erejéig. Az EBRD a várakozások szerint e tőkepótlás négyszeresét tudja majd mozgósítani társfinanszírozási forrásokból ukrajnai beruházásokra a következő években. Smihal szerint ez a bank 600 millió eurót ajánlott fel a Naftohaz, az Ukrenergo és az Ukrhidroenergo nevű energetikai cégeknek. Van egy másik kezdeményezése az EBRD-nek. Kétszázmillió euró hitelt folyósít az Ukrzaliznyitcja ukrán állami vasúttársaságnak az EU-ba irányuló vasúti szállítási összeköttetéseinek fejlesztésére. Ennek felét 100 millió euró sürgősségi finanszírozásra szolgál, a másik 100 millió eurós rész működőtőke-támogatás formáját ölti.
Az Európai Bizottság a múlt héten 1,5 milliárd eurót utalt át a tavaly elfogadott 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag részleteként. De ez sem adomány, hanem csupán kölcsön. A pénz iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használható fel. Ursula von der Leyen, az EB elnöke egy négy évre szóló, 50 milliárd eurós programról is beszélt a londoni konferencián, ezt az összeget a 27 tagállam adná össze - nyilvánvalóan az egyes országok gazdaságával arányosan. Talán ősszel ismerhetjük meg ennek részleteit és az egyes országok által bevállalt terheket.
Az ország működéséhez elengedhetetlen a kritikus fontosságú infrastruktúra (energiaszektor, közművek, hidak, építőipari alapanyaggyárak) visszaépítése. Annyit tudni jelenleg, hogy az EU fent említett hitelén kívül az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget helyezett kilátásba ezen a téren. Korábban kilenc európai ország és Kanada hídépítési szakembereket és eszközöket ígért, ezek közül többen már dolgoznak is a harcok által jelenleg nem érintett területeken.
Németország 381 millió eurót ad aknamentesítésre, ehhez Svájc 20 millió eurót ígért még, ugyanez az ország 1,5 milliárd svájci frankot juttat egy nem konkretizált középtávú támogatási programra. Smihal örömmel közölte, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 840 millió eurós alapot hoz létre a vízművekben, a közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk orvoslására, valamint a kíber biztonsági rendszer védelme érdekében.
Mi lesz az elkobzott orosz vagyonnal?
Továbbra is kérdéses mindemellett, hogy Ukrajna milyen gyorsan tudja értékesíteni az országban lefoglalt orosz vagyonelemeket, továbbá a külföldön - Kijev kérésére – zár alá vett vagy elkobzott vagyontárgyakat és üzleti érdekeltségeket. Az előbbiről már törvényt is hoztak Ukrajnában, de az utóbbinak lehetnek nemzetközi jogi akadályai is.
Tavasszal Varsóban is volt egy jelentős újjáépítési konferencia. Az főleg az építőiparra összpontosított, jelen volt több közép-európai ország is, kivéve Magyarország!!!. Az ukrán építőipari szakszövetség természetesen nagy küldöttséggel vett részt és ukrán kormánytagok is elmentek. Egyértelmű, hogy a vezető nyugati építőipari vállalkozások hatalmas, sok évig tartó üzleti lehetőségek kapujában állnak, még úgy is, hogy a kijevi kormány inkább a technológiai segítségre vágyik és ragaszkodik ahhoz, hogy a piacra lépő nyugati cégek kötelezően alkalmazzanak nagy számú ukrán vállalatot is.
A fizikai infrastruktúrát ért támadásokon kívül a rendkívül fontos mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett. A Kiev School of Economics (KSE) szerint idén áprilisig 8,7 milliárd dollárt tett ki a pusztítás. Leginkább a gépek és berendezések terén vannak nagy veszteségek, ezt közel ötmilliárd dollárra becsülik, összesen 110 ezer gép semmisült meg részben vagy teljesen.
Mintegy négymillió tonna készterméket elloptak vagy megsemmisítettek az oroszok, ezek legalább 1,9 milliárd dollárt érnek. Ezen felül csaknem 8,5 millió tonna gabona és 3,3 millió tonna tárolókapacitás vált semmivé. Ezek újra előállítása legalább 1,4 milliárd dollárba kerül.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
