|
| Varadero, az egyik leghíresebb beach (Fotó: Wikimedia Commons) |
Magyarországra Ady Endre óta gyakran mondják, hogy „komp-ország”, mivel a történelem során hol a nyugati civilizációhoz, hol pedig a Kelethez közeledett. Ám úgy tűnik, erre a szerepre más is pályázik, például most Kuba. Tavaly év végén nagy feltűnést keltett, hogy az USA és Kuba mintegy öt évtizednyi hidegháború után a kapcsolatainak fokozatos normalizálása mellett döntött.
Ennek a soklépcsős folyamatnak új foka következett el a héten, amikor az amerikai hatóságok több mint fél évszázad óta először engedélyezték mintegy tucatnyi hajózási társaság számára, hogy kompjáratokat indítsanak Kubába. (A Havanna-Miami távolság mintegy 367 kilométer, de a két országot elválasztó tengerszoros legkeskenyebb pontján csak 150 kilométeres).
Ötven évig nem volt járat
Az AFP jelentése szerint ehhez azonban még a kubai hatóságok engedélyére is szükség lesz. A kompok szimbolikus jelentőséggel is bírnak, a forradalom előtt hatalmas forgalmuk volt.
Az USA 1962, a híres embargó óta tiltja állampolgárainak a Kubába menő turizmust, bár ezt egyesek kikerülték úgy, hogy Kanadán vagy Mexikón, esetleg valamelyik karib-tengeri szigeten keresztül utaztak. A nemzetközi sajtóban már azt találgatják, hogy fogja bírni a kubai turisztikai infrastruktúra az amerikai turisták rohamát az eddiginél jóval nagyobb forgalmat.
Komp turisták nélkül
Ám az első kompok még valószínűleg nem jenki turistákkal lesznek tele, az USA ugyanis hivatalosan nem oldotta fel a turizmustilalmat – hívja fel rá a figyelmet a The Guardian. Bár eddig is számos indokkal lehetett Kubába utazni, családlátogatásra, üzleti útra, vallási vagy oktatási célokkal, ráadásul ezek igazolását sem vették nagyon komolyan. Viszont ha valakire rábizonyították az embargó megszegését, több tízezer dolláros büntetést kaphatott.
|
Nevezz csak CUC-nak! Kubában jelenleg kettős pénzrendszer működik, amelynek felszámolását, a nemzeti deviza lebegtetését, liberalizációját már célul tűzte ki a vezetés. Sőt, 1994 előtt ötféle pénzt használtak. Cikkünk itt: >>>>>>> |
A szabályozás tehát inkább egyelőre a szürkezónába tartozik, és így van ez sok más területen is. Sok vállalkozás és bank áll ugrásra készen a kubai megjelenésre várva, ám nem akarnak ingoványos jogi területre tévedni, így inkább kivárnak. A 2013-as adatok szerint több mint félmillió amerikai látogatott Kubába, nagyrészt rokonok, és további ötvenezerre becsülik azok számát, akik kerülő úton, harmadik országokon keresztül érkeztek. Kuba gazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Utazási irodák jelzései szerint az érdeklődés máris óriási az amerikaiak részéről.
Putyinnal jobban kvaterkáznak?
Ám úgy tűnik, amerikai enyhülés ide vagy oda, Kuba régi szövetségesével, Oroszországgal sem szeretne szakítani, sőt ellenkezőleg. Raúl Castro államfő már a hét derekán Moszkvába érkezett a szombati grandiózus Győzelem napi ünnepségek apropóján, amelyekre Vlagyimir Putyin elnök hívta meg. Saját nyilatkozatai szerint is azért, hogy „megerősítse a két ország közötti stratégiai szövetséget gazdasági síkon” – írja az EFE hírügynökség. Tegnap találkozott Putyin elnökkel is.
Oroszok Kuba egén
A találkozók nem csupán formálisak. A két ország között konkrét projektek vannak napirenden, méghozzá nagyok. Így két vízi erőmű felújítása 1,2 milliárd euróért, egy tengeri kikötő és egy fémipari-kohászati kombinát modernizálása. A turizmus fejlődéséhez nagy szükség lenne további infrastruktúrára, egy új havannai repülőtér kiépítéséről is folynak tárgyalások. „Az oroszok ismét megjelennek Kuba egén” – írja egy kubai internetes portál. Az új reptér leváltaná a régit.
Eközben az amerikaiak Kuba utcáin jelentek meg. A latin-amerikai ügyekben hagyományosan nagyon jól tájékozott spanyol El País beszámolt róla, hogy üzletemberek garmadája lepi el Havannát, és vizsgálja, hogyan tudna bizniszt csinálni a kubai nyitásból. Köztük volt például Andrew Cuomo is, New York kormányzója. De az egész világról jönnek – teszik hozzá. Most nyitott nagykövetséget a szigetországban például a Salamon-szigetek és az Arab Emirátusok.
Szűz ország mesés hozamkilátásokkal
Mások az ingatlanszektor iránt érdeklődnek, sok külföldön élő kubai főleg, akik újra honosítani igyekeznek magukat, hogy vásárolhassanak. Azt remélik, hogy amikor a jelenleginél húszszor több turista lesz az országban, az ingatlanárak is sokszorosukra fognak felmenni. „Ez egy szűz ország” – mondja egy Rómában élő kubai.
|
Amerika bordélya és kaszinója…? A kubai forradalom annak idején hazafias, nemzeti jellegű volt, a kubaiak megelégelték, hogy országuk csak az amerikaiak szórakoztatóközpontjaként szolgált, miközben sokan nyomorogtak. Az országban az üdülőhelyeken virágzott a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés. Bár névleg független állam volt, a legtöbb dolog az amerikai érdekek szerint történt, rengeteg minden amerikai tulajdonban volt. Nem tudni, honnét származik a mondás, de az internet dugig van olyan idézetekkel, melyek szerint Kuba 1959-ig, a forradalom győzelméig az USA bordélyháza volt. A forradalom győzelme után viszont Fidel Castro újdonsült elnökként először még az USA-ba utazott, és nyugtatni próbálta a világ közvéleményét: "Tudom, hogy a világ mit gondol rólunk, hogy kommunisták vagyunk és természetesen én már világosan, nagyon világosan megmondtam, hogy nem vagyunk kommunisták." Később azonban az USA-val való kapcsolatok megromlása után mégis a Szovjetunió és a kommunizmus felé fordult. |
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
