Az elmúlt két évben egymást érték az olyan közvélemény-kutatások, amelyek azt taglalták, hogy az amerikaiak egyre inkább kiábrándulnak a Biden-adminisztrációból, ráadásul nyugtalanok a gazdasági helyzet miatt, és fiatalabb politikai vezetőkre vágynak – kezdi cikkét a New York Times.
Mindez tehát arra utalna, hogy amikor eljön a voksolás ideje, ez az elégedetlenség megjelenik az eredményeken is: nos, ez nem így történt, sőt, a demokratáknak az elmúlt időszak rendkívüli választásai egyáltalán nem adtak okot panaszra. A Demokrata Törvényhozási Kampánybizottság (D.L.C.C.) jelentése szerint a párt jelöltjei az állami törvényhozási tisztségekért tartott rendkívüli választásokon 27-ből 21 esetben felül tudták múlni Joe Biden eredményét.
A demokraták állami törvényhozási választásokért felelős kampányszervének tanulmánya szerint ezek az eredmények, nem elfelejtve azt, hogy Wisconsinban a párthoz köthető legfelsőbb bírósági jelölt 11 ponttal tudott győzni, valamint azt, hogy egy olyan ohiói népszavazáson, amely lényegében a terhességmegszakítás törvényellenességéről szólt, szintén alulmaradt az abortuszellenes álláspont; mind ellentétes tendenciát mutat azzal, hogy Biden mennyire népszerűtlen az újraválasztási kampány előtt.
Kellemes a környezet
Mit mutatnak tehát az eredmények? Leginkább azt, hogy a Demokrata Párt számára jelenleg rendkívül kedvező a politikai légkör, mindez elsősorban az amerikai abortusz-ügyekben jogalkotási precedensként használt Roe kontra Wade perben született döntés érvénytelenítésének köszönhető továbbra is, hiszen az abortuszhoz való jog megvonása szövetségi szinten rengeteg nőt, és a fiatalabb generáció képviselőinek többségét is felháborította, és a hagyományosan választáspárti demokraták táborába sorolta őket.
A D.L.C.C ideiglenes elnöke, Heather Williams szerint a Roe kontra Wade ítéletének érvénytelenítése alapvetően rengette meg az emberek gondolkodását olyan dolgokról, amelyeket addig adottnak véltek. Hozzátette, a választók felismerik, mi a tétje a választásoknak.
Arra pedig, hogy egy megosztó, nemzeti szintű ügy mentén sikerül tematizálni a közéletet a választásokra, rendkívül sikeresen, korábban is volt példa: a republikánus Scott Brown például még 2010-ben úgy tudott nyerni a demokrata fellegvár Massachusetts államban, hogy sikeresen kampányolt az Obama-kormány által tervezett egészségügyi reform ellen.
A demokraták kezében tehát ott az adu, hiszen az abortuszjog támogatottsága rendkívül magas Amerikában a társadalom egészében (legalább 61 százalék), így ez a kérdés nemcsak saját szavazótáboruk, hanem a mérsékeltebb republikánusok megmozgatására is elég lehet.
Még korán van kihirdetni a 2024-es végeredményt
Bizakodni lehet, de előre inni a medve bőrére nem érdemes – talán így lehet a legjobban megfogalmazni a demokraták helyzetét jelenleg, hiszen a rendkívüli választásokon messze nem lehet olyan mennyiségű szavazószámmal kalkulálni, mint szövetségi szinten: egy hete New Hampshire állam képviselőházi választásán például kevesebb mint 2800 voksot adtak le.
A szakértők így arra figyelmeztetnek, hogy ezek a választások leginkább azt mutatják meg, hogy melyik oldalnak sikerült jobban a mozgósítás, hiszen a szavazók a kisebb döntések esetében nagyobb számban jelentek meg.
Nyertek már hasonló helyzetből
Összességében tehát úgy tűnik, hogy szakadék alakult ki a demokrata szavazók és Joe Biden népszerűsége között, a feladat tehát most ennek áthidalása, akár az abortuszkérdés 2024-es kampánytémává tételével, akár az öregedő, és a fiatalok számára sokszor szenilis nagypapának tűnő jelenlegi elnök gatyába rázásával.
Újraválasztást nyerni népszerűtlen elnökként egyáltalán nem lehetetlen: a nagy demokrata előd Barack Obama elégedettségi rátája 2011 nyarán ugyanazon a 43-44 százalékon mozgott, mint Bidené 2023-ban.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
