A Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK) ismertette Magyarország 2024. évi finanszírozási tervét, amely szerint a hatályos 2024-es költségvetési törvény alapján a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2 515 milliárd forint.
A célkitűzések között szerepel többek között az intézményi államkötvény-sorozatok számának csökkentése; 3 éves fix kamatozású Fix Magyar Állampapír és 5 éves, hűségprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapír sorozat bevezetése, illetve a Magyar Állampapír Plusz átárazása; devizakötvény-kibocsátások; 500 milliárd forintos csereaukciós program; a forint zöldkötvény kibocsátások folytatása.
A költségvetés 2024. évi nettó finanszírozási igénye 2 515 milliárd forint, amelyet 2 643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszíroz. A finanszírozási igényt meghaladó nettó finanszírozás a likviditási tartalékokat növeli. A forint lakossági állampapírok 1 528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó deviza-finanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.
2024-ben 10 273 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó államadósság-kibocsátási volumennel.
2024-ben az államadósság szerkezetére vonatkozó benchmark mutatók értékei nem változnak.
Cél a szélesebb befektetői bázis
A Zöld Kötvény Keretprogram 2023. júliusi megújításának bázisán az ÁKK fenntartható pénzügyi stratégiai célja 2024-ben a befektetői bázis szélesítése, a nemzetközi piaci jelenlét biztosítása és erősítése a zöld kötvény kibocsátások folytatásával, továbbá - a piaci körülményektől függően, illetve legjobb piaci gyakorlatok figyelembe vételével - új kötvényinstrumentumok kibocsátásának vizsgálata.
A közlés szerint az ÁKK stratégiai célja az államadósság kamatköltségeinek hosszútávú minimalizálása a kockázatok figyelembe vételével, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK 2024-ben nettó negatív intézményi forintkötvény kibocsátási volumennel tervez, átlagosan közel 7 éves futamidővel.
A 2025-26-os intézményi lejárati csúcsok mérséklésének céljából 2024-ben 500 milliárd forintos csereaukciós program szerepel a tervben. Tervben van az intézményi államkötvény-sorozatok számának lehetőség szerinti csökkentése, illetve a kereslethez rugalmasabban igazodó DKJ piac kialakítása és fenntartása a piaci likviditás javítása érdekében.
Az elmúlt évhez hasonlóan kevesebb változó kamatozású forintkötvény kibocsátást tervez az ÁKK. Az 1 872 milliárd forintos aukciós forintkötvény-kibocsátási terv jelentősen alacsonyabb a 2023-ban a tervek szerint megvalósuló 3 138 milliárd forintnál. 2023-ban sikeresen megújult Magyarország Zöld Kötvény Keretprogramja, amely keretén belül a forint zöldkötvény-piacon összesen 80 milliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK
Lakossági állampapír-finanszírozás
Az ÁKK célja 2024-ben a GDP 2 százalékának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír
befektetései által, amely kismértékben haladja meg a 2024-ben a lakosság részére kifizetendő kamatkiadást. A 2023-ra bevezetett a lakossági arányra vonatkozó 20-25 százalékos államadósság-arányos benchmark sáv változatlanul érvényben marad 2024-ben.
A Lakossági Állampapír Stratégiával összhangban az ÁKK célja, az értékpapírszámlával rendelkező, aktív ügyfelek számának és a digitális értékesítési csatornák részarányának növelése, többek között a Magyar Államkincstár által 2023. decembertől biztosított, egyszerűsített számlanyitási lehetőségen keresztül is.
A termékszerkezet átalakításának további folytatása a 3 éves fix kamatozású Fix Magyar Állampapír és 5 éves, hűségprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapír sorozat bevezetésével 2024. januártól, illetve a Magyar Állampapír Plusz piaci átárazása 2024. júniustól és az Egyéves Magyar Állampapír megszűntetése.
A vagyoni koncentráció mérséklése végett 2023. január 1-jétől kezdődően a forgalmazókra nézve értékesítési korlát került bevezetésre. Az értékesítési korlát bevezetése hatására a 100 millió forint feletti lakossági állampapír állománnyal rendelkező ügyfelek aránya a 2022. december végi 21,2 százalékról 18,7 százalékra csökkent 2023. október végére a teljes lakossági állampapír állományon belül.
A vagyoni koncentráció okozta kockázat további mérséklése érdekében az értékesítési korlátot az ÁKK a továbbiakban is aktívan tervezi használni minden lakossági állampapírnál.
Devizafinanszírozás
A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát 2024-ben is változatlanul érvényben marad. 2024 első felében legfeljebb 2 milliárd dollár volumenű nemzetközi devizakötvény-, illetve benchmark méretű zöld eurókötvény kibocsátást tervez az ÁKK kedvező piaci körülmények esetén. A piaci jelenlét további erősítése céljából az ázsiai piacokon új Szamuráj és Panda kötvény kibocsátásokkal tervez az ÁKK 2024 második felében.
Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel (például EIB, CEB, stb.), illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (pl. zártkörű kibocsátás, ECP) 2024-ben is elképzelhető.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
