A napi koronavírusos halálesetek számának növekedését jósolja októberre és novemberre az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Keményebb lesz a helyzet a mostaninál. A halálozási mutatók emelkedését figyelhetjük majd meg
-mondta Hans Kluge, a szervezet európai igazgatója az AFP hírügynökségnek.
A szakember egyúttal óva intett attól, hogy túl nagy reményeket fűzzünk a koronavírus ellenes oltóanyagokhoz:
Állandóan azt hallom, hogy az oltóanyag a járvány végét jelenti majd. Ez természetesen nem igaz.
Szerinte bizonytalan, hogy egy oltóanyag mindenkin segítene-e. Vannak ugyanis jelek arra, hogy az emberek egy részének használhat, más részének viszont nem.
Mi történik Nyugaton?
Mint arról lapunk is számos cikkben beszámolt, az elmúlt hónapokban számos európai országban jelentősen növekedett a regisztrált, új koronavírus-fertőzések száma, a halálozások száma azonban a korábbi, relatív alacsony szinten maradt.
Ez a helyzet például Németországban is, ahol június közepe óta egyre több az új fertőzött:
Az új halálesetek száma viszont a júniusi szinten maradt:
Ottani szakértők szerint a regisztrált fertőzöttek számának növekedése egyrészt a tesztszám növekedésének, másrészt a kisebb járványkitöréseknek, valamint a nyaralásból visszatérők okozta fertőzéseknek és egyéb okoknak köszönhető.
Az elhunytak számának továbbra is alacsony szintjét pedig azzal is magyarázzák, hogy a diagnosztizált fertőzöttek között egyre több a középkorú és fiatal, akik relatív könnyen átvészelik a betegséget; a vírus új mutációi pedig enyhébbek lehetnek az eredetinél.
Minderre tekintettel német orvosok egy része a korlátozások lazítását követeli. Hendrik Streeck, a Bonni Egyetem Orvostudományi Kar Virológia- és HIV-kutató Intézetének vezetője pedig egyenesen stratégiaváltást javasol:
szerinte a fertőzöttek száma helyett inkább a kórházi kezelésre szorulók számára kellene fókuszálni.
Utóbbi szintén alacsony szinten van Németországban.
Ugyanakkor a WHO európai igazgatója mostani nyilatkozatával
azt sugallja, hogy a második hullám a halálozásokat tekintve is meg fog érkezni Európába.
Németország a többi nagy európai országhoz képest eddig jól átvészelte a járványt. Összesen 9367-en haltak meg a koronavírussal összefüggésben, miközben az Egyesült Királyságban mintegy 42 ezren, Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban 31 ezren, Spanyolországban 30 ezren hunytak el.
Globálisan a legtöbb áldozatot (196 ezret) az Egyesült Államokban jegyezték fel. Világszerte csaknem 30 millió fertőzöttről tudnak. Közülük 935 ezren hunytak el, 20 millióan meggyógyultak.
Magyarország: egyre több az új haláleset
Hazánkban a közelmúltban jelentősen nőtt a regisztrált, új fertőzöttek száma, és jelenleg már csaknem 10 ezer aktív fertőzöttről tudnak az egészségügyi hatóságok.
Egyértelműen növekszik a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma is: míg szeptember elején 96-an feküdtek kórházban, tegnap már 324-en. Igaz, ez a szám még mindig jelentősen elmarad a tavaszi csúcsértékektől.
Itthon a vírus eddig 654 halálos áldozatot követelt. Az elmúlt 24 órában nyolcan hunytak el a járvánnyal összefüggésben – május vége óta nem volt ennyi halálos áldozat egy nap alatt.
Míg júliusban 11-en, augusztusban pedig 19-en vesztették életüket, addig szeptember 1. és 16. között már 38-an – azaz a napi áldozatok száma Magyarországon már jelentősen növekszik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
