Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak a fehérorosz rezsim által az EU felé generált migrációs hullámról elmondta: támogatja, hogy az EU pénzt adjon a közösség külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán tervezett kerítésre.
Recep Tayyip Erdogan török államfő "zsarolási kísérleteit" a görög-török EU-s külső határon
csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is
- mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, aki egyébként az Orbán-kormány egyik fő kritikusának számít az Európai Néppártban. (A Fidesz idén tavasszal kilépett a pártszövetségből - a szerk.)
A lengyel határkerítés kiépítésének támogatását sürgeti a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának migrációs ügyekért felelős vezetője, Thorsten Frei is.
Az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy támogassa Lengyelországot uniós külső határának védelmében, így szükség esetén a határkerítés megépítéséhez is támogatást kell nyújtania
- mondta a frakcióvezető-helyettes a Welt am Sonntagnak.
Hozzátette: az is elengedhetetlen, hogy kidolgozzanak egy német-lengyel megállapodást, amelynek alapján vissza lehet fordítani a határon a Németországba Lengyelországból jogcím nélkül belépni szándékozó embereket.
Az EU keleti külső határára nehezedő nyomás enyhül, amint világossá válik, hogy a Németországba vezető út nincs nyitva
- mondta a 16 évi kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CDU/CSU politikusa.
A Welt am Sonntag összeállítása szerint
az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt.
Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest - emelte ki a Welt am Sonntag, rámutatva, hogy erről a három repülőtérről érkezik Fehéroroszországba az EU-ba illetéktelenül bejutni próbáló emberek többsége.
Mint írták, német biztonsági körök becslése szerint naponta átlagosan 800-1000 ilyen ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. A járatok száma hétről hétre ingadozik, és időnként egy-két járatot törölnek.
Azonban hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át.
Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze 20 kilométerre fekvő Grodno repülőtere - mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki rezsim orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Fehéroroszországba.
Az EU és Fehéroroszország határán augusztusban bontakozott ki migrációs hullám. A fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt bevezetett EU-s szankciókkal.
Az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte a határon kibontakozott folyamatokat legutóbbi jelentésében. A brüsszeli bizottság ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba.
Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt.
A legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken.
Szerinte az történelmi siker. 
