A 4,2 milliós magyar lakásállományból 500 ezer megfelelő energetikai szempontból, de 3 milliót fel kell újítani, erre jelennek meg néhány hónap múlva a pályázatok az Új Széchenyi Terv keretében - jelentette be az államtitkár.
Az államtitkár által idézett adatok szerint Nyugat-Európában 150 kilowatt energiát fogyasztanak átlagosan a lakóépületek évente és négyzetméterenként. Magyarországon a felhasználás 250 kilowatt, így van miből megtakarítani. Az uniós norma új házra 50 kilowatt, de ha Magyarország a felújításra uniós támogatást akar szerezni, akkor a felújításoknál is alá kell menni a fajlagos 50 kilowattos felhasználásnak.
A Zöld Beruházási Rendszer pályázatait még novemberben elbírálják, így jövőre a fűtési szezon végeztével 25 milliárd forintos támogatással mintegy 50 milliárdos piac áll az építőipar előtt. Ehhez adódnak hozzá az Új Széchenyi Terv keretében addigra megjelenő pályázatok alapján indítható felújítások.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a környezettudatos építéshez, felújításhoz állami támogatással teremthetők meg a szükséges eszközök. Utána ezeket magyar cégek gyártják majd, új munkahelyeket teremtve. A kockázati tőke is talál magának terepet ezen a területen. Az új közbeszerzési törvény pedig előnyben részesíti a környezetet kevésbé terhelő termékeket, szolgáltatásokat - tette hozzá.
A konferencián felszólalt Becker Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építész karának dékánja, aki elismerte, hogy a környezettudatosság érintőlegesen van csak jelen a képzésben, de a piacnak sincs rá igénye. A hallgatók ennek ellenére részt vesznek abban a nemzetközi pályázatban, amelynek keretében aktív - külső energiát nem igénylő - házakat terveznek.
MTI