Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt
Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt
A több tízezer köztisztviselőre vonatkozó, kedden kihirdetett és jövő hétfőn hatályba lépő törvény az érdekvédők szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek szimmetriája.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a sajtótájékoztatón megjegyezte: nemcsak a törvény tartalma, de megalkotásának és elfogadásának módja is aggályos, hiszen egyéni képviselői indítvánnyal került a parlament elé, így pedig a kormány kikerülhette az intézményes egyeztetést. Az érdekvédő hangsúlyozta, hogy nem vitatják el a döntéshozók jogát, de azt kifogásolják, hogy nem is akarta megismerni véleményüket.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatóan azt hangsúlyozta: felháborítónak tartják és tiltakoznak a több tízmilliós végkielégítések ellen a közszférában, azonban az új szabályozás éppen a szféra alacsony keresetű dolgozóit sújtaná tömegesen.
"Nem oda sújt, ahová igazából szánnák" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
Mindezek miatt az érdekvédők a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény egészének megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályban tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.
A javaslat szerint ugyanilyen mértékű különadó sújtaná a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltását is - fűzte hozzá a szakszervezeti vezető. Bárdos Judit elmondta, hogy a kedd esti egyeztetésről aznap reggel kapott értesítést, tudomása szerint a közszférában történő felmentésekkel kapcsolatos két hónapon túli illetményre vonatkozó 98 százalékos különadóra vonatkozó javaslatot a kormány már elfogadta és a parlament rövidesen szavaz róla.
A sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető is kifogásolta, hogy a közszféra alapvető szabályait illetően civil, szakszervezeti egyeztetés nélkül készítik elő az átfogó változtatásokat. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kifejtette: a parlamenti képviselők egyéni módosító javaslatai lehetővé teszik, hogy a jogalkotás előkészítése során ne kelljen egyeztetni az érintett szféra civil és szakmai szervezeteivel, azaz a társadalommal. A szakszervezeti vezető többek között a médiát újraszabályozó törvényekkel kapcsolatos társadalmi és civil egyeztetés szükségességét is hangoztatta.
Ugyanakkor a sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető egyetlen pozitívumként azt említette, hogy "megtört a jég", megjelent az egyeztetési hajlandóság és a személyes kapcsolatfelvétel, ugyanis kedden elkezdődött az érdekegyeztetés a kormány és a közszolgálati szféra szakszervezetei között, csütörtök reggel pedig a köztisztviselők napja alkalmából Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szakszervezeti vezetők előtt azt mondta, hogy idén nem tervezik a státusok csökkentését. Ezzel kapcsolatban Varga László megjegyezte, hogy a 2011-ben meginduló átalakítás, például a megyei kormányhivatalok felállítása még nem kevés fejtörést okozhat az érdekvédőknek. Hozzáfűzte ugyanakkor, nem vitatják, hogy szükség lehet változtatásra, átcsoportosításra a közszolgálatban, a kérdés csak az, hogy ez valóban nemzeti közmegegyezés keretében zajlik-e majd.
Varga László szerint kölcsönös szándék van a kormányoldal és a szakszervezetek között, hogy július-augusztusban többfordulós tárgyalásokat folytassanak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár