A több tízezer köztisztviselőre vonatkozó, kedden kihirdetett és jövő hétfőn hatályba lépő törvény az érdekvédők szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek szimmetriája.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a sajtótájékoztatón megjegyezte: nemcsak a törvény tartalma, de megalkotásának és elfogadásának módja is aggályos, hiszen egyéni képviselői indítvánnyal került a parlament elé, így pedig a kormány kikerülhette az intézményes egyeztetést. Az érdekvédő hangsúlyozta, hogy nem vitatják el a döntéshozók jogát, de azt kifogásolják, hogy nem is akarta megismerni véleményüket.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatóan azt hangsúlyozta: felháborítónak tartják és tiltakoznak a több tízmilliós végkielégítések ellen a közszférában, azonban az új szabályozás éppen a szféra alacsony keresetű dolgozóit sújtaná tömegesen.
"Nem oda sújt, ahová igazából szánnák" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.
Mindezek miatt az érdekvédők a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény egészének megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályban tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.
Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta azt is, hogy egy keddi egyeztetésen kapott tájékoztatás szerint a 2010-es évben 98 százalékos különadó sújtaná a közszférából elbocsátandók felmentési idejére járó illetmény két hónapon felüli részét, ami már mintegy 650 ezer közalkalmazottra vonatkozik, így többek között az oktatásban és az egészségügyben dolgozókra is.
Ön hogyan értékeli az Orbán-kormány első hónapját? Szavazzon! |
A sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető is kifogásolta, hogy a közszféra alapvető szabályait illetően civil, szakszervezeti egyeztetés nélkül készítik elő az átfogó változtatásokat. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kifejtette: a parlamenti képviselők egyéni módosító javaslatai lehetővé teszik, hogy a jogalkotás előkészítése során ne kelljen egyeztetni az érintett szféra civil és szakmai szervezeteivel, azaz a társadalommal. A szakszervezeti vezető többek között a médiát újraszabályozó törvényekkel kapcsolatos társadalmi és civil egyeztetés szükségességét is hangoztatta.
Ugyanakkor a sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető egyetlen pozitívumként azt említette, hogy "megtört a jég", megjelent az egyeztetési hajlandóság és a személyes kapcsolatfelvétel, ugyanis kedden elkezdődött az érdekegyeztetés a kormány és a közszolgálati szféra szakszervezetei között, csütörtök reggel pedig a köztisztviselők napja alkalmából Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szakszervezeti vezetők előtt azt mondta, hogy idén nem tervezik a státusok csökkentését. Ezzel kapcsolatban Varga László megjegyezte, hogy a 2011-ben meginduló átalakítás, például a megyei kormányhivatalok felállítása még nem kevés fejtörést okozhat az érdekvédőknek. Hozzáfűzte ugyanakkor, nem vitatják, hogy szükség lehet változtatásra, átcsoportosításra a közszolgálatban, a kérdés csak az, hogy ez valóban nemzeti közmegegyezés keretében zajlik-e majd.
Varga László szerint kölcsönös szándék van a kormányoldal és a szakszervezetek között, hogy július-augusztusban többfordulós tárgyalásokat folytassanak.
MTI