A stressztréningek résztvevőinek mintegy 300 fős csoportjának megkérdezésén alapuló statisztika kimutatta, hogy a munkahely egyértelműen életünk legnagyobb stresszforrása, még a családtagok és a közeli hozzátartozók miatti aggodalmakat is háttérbe szorítja. A szakemberek meglepetésére azonban a stresszorok listájának végén kullognak az olyan tényezők, mint a nyugdíjba vonulás, a válás vagy házasságkötés, illetve a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek.
„Mi sem természetesebb, minthogy gazdasági válság idején a munkájuk vagyis a megélhetésük miatt szoronganak legtöbben. Az azonban már különös, hogy ez még a nagy családi traumák okozta gondokat is háttérbe szorítja.” - mondta ifj, Serényi János, az Értéktrend tanácsadó szakpszichológusa.
Ha munkáról van szó, az egészségünk nem számít |
"Ennél is szomorúbb azonban, hogy a stresszkezelési módszerek között a legutolsó helyen szerepel a segítségkérés. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben maguk próbálnak megbirkózni a legnehezebb időszakokkal, csak legutolsó sorban kérnek tanácsot vagy fordulnak szakemberhez...” – hívja fel a figyelmet a Stresszkezelés másként című integrált képzés program szakmai vezetője ifj. Serényi János.
Az Értéktrend pszichológus szakértői hangsúlyozták, hogy egy ennél szélesebb körű felmérés minden bizonnyal még szélsőségesebb arányokat eredményezne. E kutatás alanyai ugyanis a magasabb képzettségű és társadalmi pozíciójú munkavállalók köréből kerülnek ki. Ők mindannyian az Értéktrend stresszkezelő tréningjeinek résztvevői voltak, vagyis kivétel nélkül egészségtudatos felnőttek, akik tisztában vannak a stressz romboló hatásaival, és aktívan tesznek is egészségükért. Ennek ismeretében azonban az adatok még riasztóbbak – hangsúlyozta a szakértő. Elkeserítő az is, hogy a hazai vállalatoknak mindössze 1,6%-ánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.
A hasonló témájú, State of Health in the American Workforce című amerikai kutatás gyakorlatilag ugyanezeket az eredményeket mutatta ki: a dolgozók 41 százaléka említette, hogy ritkán, gyakran vagy szinte állandóan stresszes. Európában még rosszabbak a mutatók. A Regus 13 országban, 11 ezer válaszadó körében végzett felmérése szerint, a gazdasági visszaesés hatására a vállalatok 58 százalékánál érzékelhető mértékben megugrott a munkahelyi stressz. Az ennek következtében beálló egészségromlás pedig - becslések szerint - évi 20 milliárd euró költséget jelent az unióban.
Privátbankár