A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,7%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,3%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. november–2010. januárban átlagosan 3 millió 719 ezer fő volt, 91 ezer fővel kevesebb mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,0%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.
A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 456 ezer fő volt, 105 ezer fővel több mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,8%-os értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. (Az előző három hónapi időszakhoz viszonyított 0,3 százalékpontos növekedés némileg alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél.) A férfiak munkanélkülisége 2,5 százalékponttal, a nőké 2,4 százalékponttal nőtt.
A munkanélküliek 18,2%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8%-os munkanélküliségi ráta 6,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,0% volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. november–2009. januári időszakban.
A munkanélküliek 45,1%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 1,7 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Szollár Domokos kormányszóvivő a pénteken nyilvánosságra hozott munkanélküliségi adatokra reagálva leszögezte: a kormány többek között munkaerőpiaci programokkal küzd a munkanélküliség ellen, ezekkel eddig - több mint 52 milliárd forintból - összesen 69.750 munkahely közvetlen támogatására nyílt lehetőség, közvetetten pedig 145.500 munkahelyet lehetett megőrizni és 2.300 új munkahelyet teremteni; utóbbira 2,1 milliárd forint állt rendelkezésre.
Elemzők szerint nem áll meg a munkanélküliség 11 %-nál... Részletek>>> |
Elmondta még, hogy a 2009-es munkahelyteremtő és -megőrző programok nagy része lezárult, a kormány ezért 2010-ben új forrásokat és új pályázatokat nyit meg annak érdekében, hogy még több munkahely maradhasson biztonságban és még több munkahely jöhessen létre.
Szollár Domokos emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi gazdasági válság egyik legsúlyosabb következményeként világszerte drasztikusan emelkedett a munkanélküliség, az Eurostat decemberi adatai szerint Spanyolország például 19,5, Szlovákia 13,6, Írország pedig 13,3 százalékos munkanélküliséggel küzd. Ezt a hatás Magyarországot sem kerülheti el - fogalmazott, hozzátéve, hogy a válság miatt mintegy 70-80 ezer ember veszítette el állását a piaci szférában, a legfrissebb statisztikai adatok szerint pedig 10,8 százalékos a munkanélküliség Magyarországon.
A szóvivő szerint amíg a gazdaság teljesítménye nem növekszik, addig a foglalkoztatottak száma sem emelkedik, ezért a kormány a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő intézkedések mellett a munkára rakódó terhek csökkentésével is enyhíti a gazdasági válság munkaerőpiaci hatásait. Emlékeztetett: januárban életbe léptetett új adószabályok célja, hogy jobban megérje dolgozni, jobban megérje legálisan alkalmazni a munkavállalókat.
A személyi jövedelemadó csökkentésének eredményeként 2010-ben 10 adózóból 9 az alsó, 17 százalékos kulcs szerint adózik; egy átlagosan 200 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 15 ezer forinttal többet visz haza - hangsúlyozta. Megismételte: a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével pedig a magyarországi vállalkozások összesen mintegy 400 milliárd forintot tudnak megtakarítani 2010-ben.
A kisemberek még szenvednek a válságtól
Döcögősen, de beindulhat Magyarország
Munkahelyteremtés: ismét lehet pályázni
Még több lesz a munkanélküli
MTI, Privátbankár