Biztosítások: aki csak a TKM-et nézi, rosszul járhat

Január óta él a befektetéshez kötött biztosításokat összehasonlíthatóvá tevő teljes költség mutató, az egyes termékek összehasonlításánál azonban nagyon észnél kell lenni. Mik a tapasztalatok - jobb nekünk a TKM-mel?

Január óta a biztosítók önkéntes alapon közlik a befektetéshez kapcsolt biztosítások teljes költség mutatóit (tkm) - önmagában ez a szám ugyanakkor csak abban az esetben hasznos, ha az ügyfél kellő információval vértezi fel magát.

Kevesen tudják például, hogy a unit linked, tehát a befektetéshez kötött biztosítások közül nem mindegyik terméknél kötelező a TKM-mutató feltüntetése, a tőke- és hozamvédett termékek például kiesnek ebből a körből. Holott a TKM alapkoncepciója éppen az, hogy a biztosítótársaságok saját indíttatásból és az ügyfelek bizalmának erősítése véget maguk képeznek egy olyan egyenletet, amely alapján termékeik költségei "láthatóvá válnak", illetve összehasonlíthatóvá. Elnézve a teljes unit-linked biztosítási piacot azonban hamar rájöhetünk, hogy a termékek és futamidők sokfélesége miatt önmagában a TKM nem tud alapot teremteni a valós összehasonlításra. Mindenképpen tájékozódnunk kell tehát előzetesen, hogy a TKM -mutató mellett milyen egyéb információkat kell még figyelembe vennünk (erről lásd korában írott cikkünket: TKM: mit jelent és hogy kell értelmezni?) a "vásárlás előtt." De milyenek a tapasztalatok? Ennek próbált utánajárni a Privátbankár.hu.

A Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) kérdéseinkre Szekulesz Lászlóné ügyvezető, főtanácsos válaszolt. "A TKM bevezetéssel kapcsolatban elmondható, hogy örülnek a TKM-nek, hiszen ma már az ügyfelek tudatosabban kötnek szerződéseket,  odafigyelnek a transzparenciára és fontos, hogy az üzletkötő valódi segítség, tanácsadó legyen a személyre szabott biztosítás kiválasztásában" - mondta a főtanácsos. Ezzel együtt a MABISZ szerint az eltelt időszak még nem elég arra - a kedvező tendenciák mellett -, hogy teljes képet kapjanak a szabályozás okozta piaci változásokról. A TKM-et szabályozó alapdokumentum szerint egyébként a szövetség minden évben kiértékeli az eredményeket és felülvizsgálja gyakorlatát, ha kell.

Arra is kíváncsiak voltunk, a MABISZ tervez-e további szigorításokat az önszabályozás terén - különösképpen a biztosítási ügynökök képzését illetve ellenőrzését illetően. Mint kifejtették, a tagtársaságoknál az egyéb képzések mellett belső oktatás keretében  kiemelten folyik az ügynökök ez irányú oktatása is. "A hatósági vizsga bevezetésével egyidejűleg felértékelődött a belső oktatás, a társaságok megerősítették az apparátusukat, de egyébként is a biztosítók feladata a saját termékek oktatása, s így a tudásszintet is tudják ellenőrizni. Emellett, remélhetőleg idővel ismét várható  az OKJ-s tanácsadóképzés felértékelődése is".

BIZTOSÍTÓK TAPASZTALATAI ÉS TERVEI

A Generali-Providencia Zrt.-nél elmondták, hogy nagy hangsúlyt fektettek a TKM-adatok publikálása mellett a kommunikációra. Mint kifejtették, a MABISZ által szemléltetett TKM-számítások típuspéldák,  ezért az ügyfeleket tájékoztatják, hogy a TKM nem ad pontos értéket az általuk megkötni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban a költségek mértékére, hanem csak megközelítő tájékoztatást nyújt azokról. "Így az egyedi szerződésekre kiszámolt értékek természetesen eltérhetnek a TKM-től a szerződés egyedi paramétereitől függően."

Mi történik a szerződés módosításakor?

Amennyiben a biztosító változtat a szerződéskötéskor érvényes költségeken, akkor soron kívül újra kell számolnia a TKM mutatót, és 15 napon belül honlapján és a MABISZ weblapján közzé kell tennie a módosított értéket, valamint az új szerződésekhez átadandó dokumentumokon is át kell vezetni a változtatást. Ez jelentősen segíti a transzparenciát és az átláthatóságot - fejtette ki érdeklődésünkre Schaub Erika, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. személybiztosítási osztályvezetője. "Tapasztalatunk szerint az ügyfelek, mivel a rövidebb tartalmú szerződéseknél magasabb lehet a mutató értéke, a hosszabb futamidőket választják. Ez mindenképpen előnyös, hiszen hazánkban a hosszú távú megtakarítások piacán még mindig óriási fejlődési lehetőség van."

A Generali értékelése szerint a TKM azért is hasznos, mert az ügyfelek folyamatosan "versenyeztetik" a biztosítókat a bankokkal, a mutató pedig segít az eligazodásban. De milyen az ügyfelek reakciója?

Értelem helyett egyelőre érzelem?

"Mivel a biztosítás megvásárlása elsősorban érzelmi alapon történik, valójában igen kevés azon ügyfelek száma, akik már most érdemben foglalkoznak a TKM-mel" - mondta el Schaub Erika a Generali tanácsadóinak beszámolója lapján. "Természetesen ez idővel változni fog, hiszen az ügyfelek tanácsadóink segítségével egyre jobban megismerik a biztosítók által alkalmazott TKM-számítást."

A biztosító társaságnál a további bizalomépítés kapcsán elmondták, hogy a tanácsadók folyamatos képzése, rendszeres időközönkénti "megújító" vizsgáztatása már régóta gyakorlat, akárcsak a folyamatos képzést kiegészítő mentor rendszer is.

"Társaságunk továbbá a vele szerződött biztosításközvetítők szerződésében kiköti a próbavásárlás lehetőségét és az esetek bizonyos százalékában él is ezzel a jogával. Amennyiben általános problémát találunk az értékesítési, illetve az ügyfél-tájékoztatási folyamatban, és a tapasztaltak nem egyedi problémára mutatnak, a minőségbiztosítási rendszer hibajavító folyamata alapján gyors korrekcióval igyekszünk orvosolni a problémákat"- mondta el a Privátbankár.hu kérdésére válaszolva Schaub Erika.


Felbillenhet a biztosítási piac

A biztosítók közül az Allianznál kiemelték: érdemes a "számok mögé" nézni. Mint elmondták, vásárláskor a termékre megadott legmagasabb TKM értéket érdemes figyelembe venni, hiszen jellemzően az ezek mögött levő hosszabb távon magasabb kockázatú és hozamú alapokat érdemes választani.

A kevés alapot használó, kizárólag pénzpiaci eszközökbe fektető termékek gyakran alacsony TKM-je mögött a magasabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok hiánya figyelhető meg, így a TKM mellett a termék tulajdonságait is figyelembe kell venni a választásnál. Természetesen a TKM-et legerősebben befolyásoló tényező a termék kialakítása és árazása. Számokra lefordítva mindez tehát azt jelenti, hogy egy százalékos TKM- emelkedés 20 éves távlatban 5-8 százalék körüli visszavásárlási értékkülönbséget eredményez. Ez például azt eredményezi, hogy az egy százalékos TKM mellett működő szerződés lejáratkor durván 7 százalékkal magasabb kifizetést eredményez majd, mint egy olyan szerződés, aminek 2 százalékos TKM-je van.

Az Allianz szerint "a TKM bevezetése több irányból is tisztíthatja a képet a biztosítási szektorban". A biztosítónál arra számítanak, hogy a számadatok publikálása nyomán piaci átrendeződés is bekövetkezik: "a fogyasztói igények várhatóan az alacsonyabb költségszintű termékek - illetve szereplők irányába mozdulnak majd, így a kiugróan magas költségszintű termékek kiesnek". Ezzel együtt is arra számítanak, hogy az ügyfélorientált termékek részesedése növekedni fog a piacon. Az Allianz életbiztosítások esetében a TKM számok éves szinten 1-2,8 százalékos költségvonzatot jeleznek, amelyek igen jó értéknek mondhatók a piacon, ha a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által közzétett adatokat nézzük.

A K&H Biztosító életbiztosítási üzletágának vezetője, Kuruc Péter is úgy látja, hogy hogy a TKM bevezetése fontos lépés a transzparencia szemszögéből, de mint kifejtette mind az ügyfelek, mind az értékesítési csatornák most ismerkednek ezzel a mutatóval. "Az értékesítési kollégák számára a TKM fontos kiindulási pont egy-egy termék versenyképességének mérlegelésekor. Azonban nem szabad elfeledni, hogy a TKM csak egy dimenzióját mutatja meg a terméknek" - így a K&H. Kuruc Péter azonban több fontos gyakorlati tanáccsal is ellátott minket.

"Aki csak a TKM-et nézi, rosszul dönt"

Amikor egy TKM értéket vizsgálunk, fontos tájékozódni arról, hogy az adott termékben mekkora a beépített biztosítási fedezet szintje, hiszen ez bár növeli a TKM szintjét, de egyben plusz szolgáltatást is nyújt - mondta Kuruc Péter. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egy olyan termék költségszintjét mérő mutatóról beszélünk, amely az ügyfelek megtakarításait különböző kockázatú eszközalapokba helyezi el. A piacon jelenleg értékesített termékek TKM-jei közötti különbséget bőven meghaladhatja a piaci szereplők eszközalapjainak hozamkülönbsége. Ez különösen igaz a részvénytúlsúlyos eszközalapok esetében. Az üzletági vezető szerint a TKM értékek különbségét még az azonos régió vagy azonos szektor részvényeibe fektető konkurens eszközalap hozamkülönbsége is meghaladhatja. Azaz a TKM egy fontos mutató, de rosszul dönt, aki kizárólag a TKM értékét veszi figyelembe egy unit linked életbiztosítás megkötése előtt. A biztosító azonban felkészítette munkatársait, hogy kellő információval lássák el ügyfeleiket.

Nincs szükség egyelőre további bizalomerősítő szabályzókra?

Kuruc Péter a további bizalomerősítő lépések és az értékesítő ügynökök képzéséről elmondta, az ügynökök  a szakképesítési elvárás  miatt  nagyon jól  szabályozottak, amit a PSZÁF is folyamatosan ellenőriz. "Véleményünk szerint további szabályozás nem szükséges, a biztosítóknak valódi pénzügyi és biztosítási tanácsadókat kell képezni a meglévő hálózatokból."

Ami a TKM jövőjét illeti, Kuruc azt is hozzátette az elmondottakhoz, hogy "a piacnak kell és a piac is  fogja eldönteni, hogy merre haladjon tovább a szektor a transzparencia útján. Erre időt kell hagyni, a TKM köztudatba kerülése szerintem minimum 1 évet vesz igénybe, addig nem érdemes továbblépésen gondolkozni."

Kettőn áll a vásár

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. részéről Drevenka Edit kommunikációs igazgató kérdésünkre válaszolva hasonlóan vélekedett, mint a versenytársak: a TKM fontos ugyan, de nem az egyetlen mérlegelendő adat egy unit linked biztosítás vásárlásakor. Ugyanakkor az Aegon álláspontja szerint kettőn áll a vásár, azaz "fontos, hogy az értékesítési oldal szabályozottsága is megvalósuljon a jövőben, hiszen ez is a bizalomerősítés egyik eszköze lehet". A TKM amúgy Drevenka szerint saját értékesítőiknek is fontos kiindulási alap. Az Aegon álláspontja szerint a mutató bevezetésének egyik legfontosabb hozadéka, lehet "hogy a hosszú távú megtakarítások iránti igényt újra felépítsük, ebben sokat segíthet a TKM".

Végig kell követni a biztosítást, az nem csak a szerződéskötésről szól

MiFID A MiFID irányelv az Európai Unió tagállamain belül egységes követelményeket ír elő a befektetési vállalkozások számára szervezeti- és ügyviteli vonatkozásban, amelyek magukban foglalják többek között a befektetők, ügyfelek fokozottabb védelmének biztosítását. A többek között a befektetési vállalkozások tevékenységét is szabályozó 1997. évi CXXXVIII. törvény is ezen az uniós irányelven alapul.

A további bizalomerősítő lépéseket az Aegon a szemléletváltozásban látja. "Az ügyféllel való kapcsolat nem koncentrálódhat csupán az üzletkötés pillanatára, fontos, hogy a szerződés teljes életpályája alatt információkkal, tanácsokkal, válaszokkal álljon a tanácsadó az ügyfele mellett. Ehhez viszont a tanácsadók szakmai, elméleti képzésén túl fontos szerepe van a kompetenciafejlesztésnek, a készségek fejlesztésének.

A unit linked életbiztosításokat is érintő válság megerősítette azt az elvárást, hogy a tanácsadói képzéseknél a valós igényfelmérésen alapuló üzletkötés technikája mellett fókuszálni kell a MiFID elveinek betartására a befektetési kockázattűrés felmérésével kapcsolatban, valamint a Treat Customers Fairly elvek követésére az ügyfelek korrekt tájékoztatása érdekében.

Rájuk fér a bizalom?

A TKM mutató kidolgozásában a pénzügyi szolgáltatókat ellenőrző PSZÁF és a MABISZ is részt vett, ez utóbbi honlapján havonta közli a mutatókat. A piaci sajátosságokat figyelembe véve a TKM valóban hasznos és növeli a transzparenciát, az önszabályozás felé tett lépés is érthető. A válság hatására a legfrissebb MOSAIC felmérés tanúsága szerint megrendült a ügyfelek bizalma a pénzügyi szolgáltatókban. Igaz ez a biztosítókra is - és bár a felmérés a teljes biztosítási piacot vizsgálta, beszédes adat, hogy egy év alatt 3%-kal nőtt a biztosítót váltani akarók száma, ami figyelembe véve az eddig ebből a szempontból igen nyugodtnak mondható hazai piacot, igen nagy arányú növekedésnek számít (az összes megkérdezett 7,7%-a váltaná le biztosítótársaságát). Még inkább érdekes mindez annak tükrében, hogy a legtöbben a biztosítások árával nincsenek megelégedve.

Az átláthatóságot ugyanakkor tovább növeli, hogy a biztosítók vállalták, hogy a unit linked termékek szerződésének megkötése előtt maguk is tájékoztatják az ügyfeleket a TKM-adatról, sőt arról is be kell számolniuk, hogy a termék egyéb tulajdonságai hogyan befolyásolják a mutatót, valamint a biztosításban rejlő kockázatokra is fel kell hívniuk a figyelmet.  A TKM-mutató önmagában azt képes tehát megmutatni, hogy a befektetésünkre ígért hozamot mennyivel rontja a termékhez kapcsolt összes díj mértéke, mindez százalékos alapon összehasonlítható. 

Zsiborás Gergő

Érthetetlen, de irattengerben úsznak a banko
TKM: mit jelent és hogy kell értelmezni?
Érdemes cafeteriaként életbiztosítást adni
Böngésszen a unit-linked konstrukciók között!
Téli veszélyek: biztosan van biztosítása?
Nőtt a magyar bankok önkontrollja?
Bekeményített a PSZÁF
Hosszú távon megéri szakmai biztosítást kötni

Privátbankár