Egységes katasztrófabiztosítást javasolnak az alkuszok

Az évről évre nagyobb valószínűséggel előforduló természetikatasztrófa-jelenségek hatásainak és kockázatainak komplex kezelésére tett javaslatot a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A MABIASZ szerint a jelenleg átláthatatlan nagyságú költséggel járó, kényszer szülte kárenyhítési és kártérítési megoldások helyett a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyont érintő katasztrófa kockázatok piac-konform megoldásának kidolgozására van szükség.

A MABIASZ szerint az elmúlt években bekövetkezett katasztrófakárok eseti megoldásai és intézkedései helyett egy átfogó, a katasztrófa kockázatok kezelését kiszámítható alapelvek mentén kezelő, piac-konform rendszer létrehozására van szükség. Ennek megalkotását a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett - az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével - működő munkacsoportnak kell előkészítenie. Jelenleg Magyarországon nincs a katasztrófa kockázatok kezelésére komplex megoldás, a lakossági, az önkormányzati, és az állami vagyon ilyen típusú kockázatainak kezelése nem odázható tovább – összegezte Püski András, a MABIASZ elnöke. Véleménye szerint a pillanatnyilag egymással nem összehangoltan működő és tervezhetőséget nem biztosító alapok, és ad hoc intézkedések - olykor az öngondoskodás ellen is ható megoldások - helyett kiszámítható és finanszírozható kockázatkezelésre van szükség, melynek kialakítása kormányzati beavatkozás nélkül nem oldható meg.

A MABIASZ úgy látja: e terület problémái csak átfogóan kezelhetőek. Pillanatnyilag nincs összesített adatbázis és statisztika a bekövetkezett károk - árvíz, belvíz, vihar, jégverés, földrengés, tekintetében a lakóingatlanok, a növényi kultúrák, az önkormányzati és állami vagyon – vonatkozásában, mely elengedhetetlen feltétele a kockázatok becslésének, és jövőbeni mérésének.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint áttekinthetetlenek az elmúlt években összességében e célra kifizetett költségvetési (vízügy, környezetvédelem, ember-, állat- és növény egészségügyi, földtani, stb.) és biztosítói kiadások, valamint a címkézett alapok forrásainak nagysága, és működésének hatékonysága.

Amennyiben ezek az adatok összesítve rendelkezésre állnának, hazánkban is lehetőség nyílna egy, kizárólag katasztrófa eseményekre kiterjedő kötelező, ugyanakkor alcsony díjú alapbiztosítás bevezetésére a lakóingatlanok tekintetében - vélik. Ez történhetne a jelenlegi piaci biztosítók bevonásával vagy piaci elvek mentén működő nemzeti biztosító létrehozásával (a nemzetközi gyakorlatban mindkét modellre van példa).

Így megszűnhetne az állam jelenlegi segélyező szerepe, s ezzel párhuzamosan szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszer is kidolgozásra kerülhetne, a biztosítással nem rendelkezők azonban nem kapnának kártérítést a továbbiakban. Ezzel a rendszerrel elkerülhető lenne az a kényszer szülte állapot, mely károk esetén az egyes lakóingatlanok állami segélyből való helyreállításával még azokat az állampolgárokat is a meglévő biztosításuk lemondására ösztönzi, akik korábban saját maguktól biztosítást kötöttek.

Ehhez persze meg kell oldani a lakóingatlanok oly módon történő szabályozott helyreállítását – például cölöpalapozás, magasföldszint előírása, ár- és belvízveszélynek fokozottan kitett területeken – amely a további károktól megóvhatná azokat. Nem halasztható tovább többek között az építési engedélyek kiadásának szigorítása, és szigorúan számon kérhetőnek kell lennie a vízelvezető árkok és védelmi létesítmények karbantartásának elmulasztása vagy ellehetetlenítése is.

Privátbankár