Feszülten várja Orbánt a világ

Orbán Viktor kormányfő a kedden 13 órakor kezdődő parlamenti ülésen ismerteti a gazdaság talpra állítását célzó, a 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához szükséges akciótervet. A programot rendkívüli kormányülésen dolgozta ki a kabinet az elmúlt három napban, miután Varga Mihály ismertette az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentését.

A Miniszterelnökség államtitkára szombat délelőtt a tényfeltárás közbülső jelentésének ismertetésekor kijelentette: konszolidált a magyar gazdaság helyzete. Hangsúlyozta azonban, az idei költségvetés több adata nagyságrenddel tér el a valóságtól, ezért, hogy a tervezett 3,8 százalékos hiányt tartani lehessen, azonnali intézkedésekre van szükség. A kormány ennek érdekében még szombaton háromnapos rendkívüli tanácskozásba kezdett, hogy gazdasági akciótervet dolgozzon ki.
   
Az ülés első napja az állapotrögzítésről szólt számos "külsős" vendég jelenlétében. Mások mellett ott volt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Járai Zsigmond és Bod Péter Ákos egykori jegybankelnökök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály tőzsdeelnök, valamint Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja.
   

Rendkívüli frakcióülést tart ma reggel a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, amelyen a kormány hétfői ülésén született, a gazdaságot érintő döntéseket tárgyalják meg.

A gazdaság talpra állítását célzó akciótervvel kapcsolatos konkrét döntés-előkészítő munka vasárnap kezdődött Lovasberényben. A rendkívüli kormányülés második napján tartott tájékoztatón Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a kormány "a mérlegelendő lehetőségek között" fontolgatja az egykulcsos, 16 százalék körüli személyi jövedelemadó (szja) bevezetésének lehetőségét. "Amikor a kormány ezt elemzi, azt is vizsgálat alá veszi, hogy a családi elemek miként tudnak, vagy tudnának abban megjelenni" - közölte. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az adócsökkentés a kormány által kijelölt egyik fő irány.
   
A háromnapos kormányülés utolsó napján, hétfőn Varga Mihály azt mondta: beigazolódott, hogy valótlan adatokat közölt az előző kormány, hiszen az első öt hónap államháztartási hiánya 736 milliárd forint, ami az egész évre tervezettnek 84,6 százaléka. Közölte: a központi költségvetés hiánya az egész évre tervezett 87 százaléka, nagyobb a vártnál, és nagyobb, mint amekkora a korábbi évek hasonló időszakában volt. Ebben a helyzetben a kormánynak kezelnie kell az államháztartás helyzetét, valamint meg kell kezdenie a magyar gazdaság talpra állítását, átalakítását - tette hozzá.


Napirendi pontok

A parlament  ma dönt a "három csapás" néven ismertté vált büntető törvénykönyvi (Btk.) módosításról, az állami vagyonról szóló előterjesztésről, a kisebb létszámú önkormányzati képviselőtestületekről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.

A délután egy órakor kezdődő ülésen zárószavazás lesz a kereszténydemokrata képviselők által benyújtott, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célzó közoktatási törvénymódosításról. Az egyik előterjesztő Szászfalvi László az általános vitában azt mondta: a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Hozzátette, hogy a jelenleg hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölni szeretnék a közoktatási törvény azon passzusát, amely "értelmetlenné" teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást.
   
A büntető törvénykönyv módosításával visszaállítanák az úgynevezett "középmértékes büntetést", e szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A középmértéket úgy kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához hozzáadják a felső és az alsó határ közötti különbözet felét.
   
A "három csapás" nevű intézkedés "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. A javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremti, és egyformán bünteti a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadását.
   
Döntenek az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatról, miszerint önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül több cég vagyonkezelése és a törvény készíti elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását.
   
Szavaznak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról, amely jelentősen csökkentené az önkormányzati képviselőtestületek létszámát. A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer lesz.
   
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát; ebbe a körbe tartoznak majd a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai.
  
Várhatóan elfogadják az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely kimondaná, hogy az állam bocsánatot kér a 2006. augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006. szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól, akiket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illet meg.
   
Várhatóan zárószavazás is lesz a közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról is. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezése legyen.

MTI